Ide mennek, akik maguk mögött hagyják Hajdú-Bihart

A Központi Statisztikai Hivatal 2012 után tavaly ismét felmérést készített a belföldi elvándorlásról a lakcímbejelentési rendszer adatai alapján. A jelenségnek két alapvető típusát különböztetik meg, az állandó, illetve az ideiglenes vándorlást. Alább a kutatás fő eredményei.

• 2017-ben 572 408-an vettek részt a belföldi vándorlásban, ami majdnem 100 ezer fős növekedés 2012-höz képest
• ezer lakosra vetítve 48 helyett 58 fő vándorolt
• az állandó vándorlások vonatkozásában a legmobilabbak a 30–34, az ideiglenes vándorlóknál a 20–29 évesek voltak
• a legmobilabbak a hajadon nők
• a vándorlási hajlandóság a 40–44 éveseknél jelentősen 2012-hez viszonyítva
• a leggyengébb népességmegtartó ereje Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyének volt
• Szabolcsból a legtöbben Budapestre, Hajdú-Biharba és Győr-Moson-Sopron megyébe mennek
• Borsodból a fővárosba, Pest és Győr-Moson-Sopron megyébe vándorolnak elsősorban
• Hajdú-Biharból a leggyakoribb cél Budapest, Győr-Moson-Sopron és Pest megye (erősorrendben)
• 2017-ben leginkább negatív migrációs egyenlegű Észak-Alföldnek volt a legmagasabb a munkanélküliségi rátája