Egy boldog agrárminiszter korszakváltásról beszélt Derecskén

A vízgazdálkodásban bekövetkező korszakváltásról beszélt Nagy István agrárminiszter november 29-én Derecskén, a Derecskei-főcsatorna korszerűsítéséről tartott projektindítón.

A tárcavezető jól érezhető elégedettséggel hangsúlyozta: a bihari esemény egy új időszak első lépéseként vonul majd be a vízgazdálkodás magyarországi történetébe, a szemléletváltozás lényege, hogy a víz már nem csak katasztrófakérdés, hanem olyan érték, amivel gazdálkodni kell.

„Sikerült a magyar gazdák hangját felerősítenie az Agrárminisztériumnak úgy, hogy a kormány megértette azt a nagyon fontos tételt, mely szerint eredményes mezőgazdasági tevékenységet folytatni vízgazdálkodás nélkül nem lehetséges”  – jelentette ki. Mint mondta, ennek a bizonyításáért a jövőben nem kell nap mint nap megharcolniuk, hanem immár egyértelmű, közös feladat.

– A gazdák ezirányú érdekeit a minisztérium alá tartozó öntözési ügynükség lesz hivatott kiszolgálni. Hogyan fog együttműködni a vízügy és az ügynökség? A vízügyi szakemberek gondoskodnak a víznek a földekhez való megérkezéséről, mi pedig arról, hogy a csatornából eljusson a megfelelő helyre. Így mindenki azt teszi, amihez a legjobban ért – közölte.

A Derecskei-főcsatorna európai uniós és állami forrásból, összesen 3 milliárd forint költséggel végrehajtandó korszerűsítése hozzájárul a térség környezeti biztonságának növeléséhez, a terület káros vizeinek elvezetéséhez. Fő eredményeként a jelenlegi terület négyszeresét, mintegy 4800 hektárt érnek el korszerű vízgazdálkodással. Így hatékonyabban védekezhetnek a klímaváltozás szélsőségei ellen (mint az aszály), kiszámíthatóbbá, intenzívebbé válhat a növénytermesztés, növelve az ágazati versenyképességet – derült ki Nagy István szavaiból. A kivitelezés 2019 tavaszán kezdődik, a befejezést 2021 tavaszára tervezik.

– A termésmennyiség kibocsátása kiválóan gyarapodott az elmúlt években, de versenyképességben van hová fejlődni. Egy magyar gazda 1 hektáron megtermelt jövedelme csak 46 százaléka az uniós átlagnak. A feladat tehát adott. Az ehhez hasonló beruházások nagymértékben segíthetik a gazdák megélhetését, közvetve pedig a vidéken maradást, a fiatalok bekapcsolódását az agráriumba – mutatott rá. Megjegyezte: a korszerű vízgazdálkodás a minél nagyobb tárolók és gátak építése helyett a víznek a talajban való tárolására vonatkozó tudást jelenti.

Elengedhetlennek nevezte a Civaquát

Nagy István a Hajdú-Biharban évek óta várva várt Civaqua-programról is szót ejtett. – A derecskei, vagy a Keleti-főcsatornához kötődő beruházások ezt, az egész térség vízügyi rendezését lehetővé tevő nagy álmot készítik elő. Hiszen Debrecen és a térség fejlődése elengedhetetlen a vízügyi szabályozás újragondolása, megoldása nélkül. A város vezetői és a térség politikusai nagyon komolyan gondolták, hiszen tervek készültek, felelősen készülnek a jövőre. A projektnek szerepelnie kell a következő európai uniós ciklus vízügyi beruházásai között – vetítette előre a miniszter.

A ciklus legfontosabb derecskei beruházása

Bakó István (képünkön), Derecske polgármestere köszöntőjében leszögezte: – Amikor 2014-ben harmadszor választották meg, az első testületi ülésen azt mondtam, a ciklus legfontosabb célja az öntözéses fejlesztési beruházásunk. Ezt ma is tartom, pedig húsz más projektünk volt, illetve fut jelenleg is, beleértve a főtéri vagy a tanuszodi beruházást. 

Az előzményeről szólva elmondta, körülbelül 10 éve kereste meg Csécsi István gazdálkodó a társai nevében, hogy meggyőzze az öntözhető területek növelésének szükségességéről. – Ekkor a Berettyó Vízgazdálkodási Társulathoz fordultunk, hiszen első lépésként a terveket kellett elkészíttetni. Fekete Zoltán igazgató aggilis hozzállásának eredményeként a terveket megrendelték. Csetreki Lajos tervező nem csak elkészítette a terveket, hanem a folyamat második motorjává vált az önkormányzat és a gazdák mellett. Csécsi István azt mondta, nem lehet kisebb az álom annál, minthogy a határban lévő, összefüggő 9 ezer hektár öntözhető legyen – elevenítette fel, a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóság partneri teljesítményét is kiemelve. 

Bakó István mindenki segítségét kérte a második ütemhez, mely révén a fennmaradó mintegy 4 ezer hektárnyi föld is öntözhetővé válna a csatorna által. Az előkésztő terveket a gazdák a saját költségükön megrendelték.

Mivel a finanszírozás egyben túl nagy falat lett volna, a munkát két ütemre bontották, csütörtökön az első ütem nyitórendezvénye zajlott. A beruházásnak 2021-re kell elkészülni. A kivitelező Aqua-Generál Kft. ügyvezetője, Szűcs Zoltán arról számolt be, hogy a Derecskei-főcsatornán 23 kilométernyit kotornak meg, biztosítva a vízelvezetést. 800 folyóméternyi új csatorna épül, több mint 5 kilométeren pedig a meder szilárd burkolatot kap. A hajdúszoboszlói cég bővíti a szivattyútelepet és 44 új műtárgyat építenek meg.

A megyei közgyűlés tavaly fogadta el a hajdú-bihari klímastratégiát, ennek kapcsán Pajna Zoltán úgy látja, sokak a klímaváltozást valamilyen globális, távoli jelenségnek látják. Holott Hajdú-Biharban a néhány évtizeddel korábbi állapothoz képest éves szinten 12-14 órával nőtt a napsütéses órák száma, ahogy a csapadék mennyisége is, miközben az eloszlása kedvezőtlenebbé vált. A megyei közgyűlés elnöke szerint a jelenségekhez a gazdáknak is alkalmazkodni kell. Főleg, hogy az előrejelzések arra mutatnak, 2100-hoz közeledve a tavaszi vetésű növényeket (mint a búzát) hátrányosan érinthetik majd a változások. 
A megyei földterületek 11 százaléka erdő, míg 73 százaléka mezőgazdasági terület. Utóbbi 54 százaléka szántó, 18 százaléka legelő.

RaL