Hirdetés

Hirdetés

Debrecen a BMW után üzleti központtá válna – interjú Papp Lászlóval

Cívishír

2018.08.24. 07:13

Debrecen a BMW után üzleti központtá válna – interjú Papp Lászlóval
A következő évtized 20-30 ezres népességnövekedést hozhat (Fotó: Fogarasi Renáta/Cívisír)

Sosem volt még akkora a város, mint amekkora a következő évtizedben lesz. Miközben nem szeretnék azt az érzetet kelteni, mintha kisgömböcként viselkednének. 1-1,5 millió utasra méretezett terminál kell a repülőtéren.

Hirdetés

Hirdetés

Új lakóövezeteket hozhat létre az önkormányzat a Tócóvölgyben és a keleti városrészben, így enyhítenék az ingatlanpiac túlfűtötté válását. Érik egy fontos bejelentés, ami révén a város kereskedelmileg szintet léphet. Három év alatt annyi működőtőke érkezett, amivel tízéves időtávon terveztek, ezért felülvizsgálják a Debrecen 2050-et. Papp László (Fidesz–KDNP) polgármestert a BMW-beruházásról faggatta a Cívishír. A finisben már „se család, se idő" nem számíthatott.

Szijjártó Péter 14 hónapos tárgyalássorozatról beszélt. Ki kit hívott először a BMW-beruházás lehetősége kapcsán? Melyek voltak ennek a folyamatnak a fontosabb állomásai?  
Mi a kormány nemzetközi befektetők magyarországi invesztícióival foglalkozó szervezetével, a HIPA-val (Hungarian Investment Promotion Agency) vagyunk kapcsolatban. Tehát rajtuk keresztül zajlik a kapcsolattartás, ez az elmúlt évek összes debreceni befektetésénél, így a BMW esetében is így zajlott. Egy-egy üzleti érdeklődés során a HIPA-nál felmérik, hogy az ország melyik része lehet versenyképes, s az alapján ajánlanak helyszíneket, akár többet is. A tárgyalások körülményeiről éppen a bizalom elvére tekintettel nem beszélhetek, mindent, amit mondhatok, csak általánosságban tehetem. Tehát az önkormányzat részéről a városvezetés és az EDC (Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ) képviselői vettek részt a folyamatban, sok személyes találkozóval. Meggyőződésem, hogy a befektetők is megnézik a kiválasztott helyszínt, a helyükben magam is egészen biztosan jól körbejárnám, informálódnék mind a város, mind a vezetői megítéléséről, a gazdasági helyzetről, az infrastruktúráról, egyebekről. Biztos, hogy az üzleti partnerek rendelkeznek már előképpel, amikor Debrecenbe érkeznek. A mi feladatunk a város hiteles bemutatása: csak tiszta, őszinte mondatokra van szükség, mert két perc alatt kiderül, ha valaki kamuzik. A tárgyalópartnereink rendkívül felkészültek. A bizalom az egyik legfontosabb szempont.

Magyarok is vannak köztük?
Nagyon sok esetben igen, tanácsadóként. Ha az adott cégnek van magyarországi leányvállalata, természetes, hogy annak vezetője is megjelenik. Erre több példa is volt a mögöttünk hagyott időszakban, hiszen érkeztek olyan cégek ide, amelyek jelen voltak már hazánkban, csak tőlünk nyugatabbra. 

És a „kamuzás" a tárgyalások azonnali végét jelenti?
Igazából nem tudom, mert sosem próbáltuk megvezetni a partnert. Azt hiszem, nem feltétlenül, de nyilván nem jó pont. Számomra az egyik legfontosabb e tekintetben az, hogy Debrecen iránt nagyon erős az üzleti világ bizalma. Amit mondunk, azt megcsináljuk, amire azt mondjuk, hogy vállalható, azt vállaljuk. De azt is közöljük, ha valami nem megy.

Volt ilyen?
Persze. 

Mit értsünk ezen? Irreális elvárásokat?
Nem. Inkább azt, hogy lehetnek egy cégnek olyan elképzelései, amelyekről mi tudjuk, hogy a város arra nem alkalmas vagy nem illik a profiljába.

Mint?
Nem szeretnék konkrét iparágat említeni. Minden városnak megvan a maga profilja, mi az egyetem miatt a magas technológiai vagy az annak jegyeit viselő iparágak iránt érdeklődünk. Debrecen számára a járműipar stratégiai iparág, amelyik kétségtelenül befolyásolja a regionális szerepét. A BMW-ért folytatott versenyben fontos tényező volt, hogy úgy gondoltuk, ez a beruházás nagy mértékben erősíti Debrecen régiós pozícióit.

Tehát Debrecen esetében is előfordul, hogy maga a város nem forszíroz bizonyos befektetéseket.
Ilyenek is előfordultak, egy-két tárgyalás után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem mi vagyunk az ideális helyszín. 

Milyen praktikus okai vannak annak, hogy az üzleti tárgyalásokról minimális információ osztható meg a nyilvánossággal?
A bizalom, a diszkréció. Egy önkormányzat munkája a közgyűlési döntések révén átlátható, de az üzleti partnerek esetében a tárgyalási folyamat adott fázisaiban nem lenne korrekt „fecsegni". Arról nem beszélve, hogy a dolgok menet közben is változnak, mire eljutnak a közgyűlési határozatig. A befektetőknek rendkívül fontos a titoktartás, egyébként is, képzelje el, hogy elkezdjük sztárolni magunkat egy üzleti lehetőség kapcsán, aztán végül nem mellettünk döntenek. Elég ciki, nem?

A BMW-üzlet kapcsán milyen fontos teendők várnak most Debrecenre? A közgyűlés júniusban döntött a 44 milliárd forintos hitelkeret felvételéről, mi következik most? 
A 44 milliárdos hitelszerződés még nincs megkötve, jelenleg a bankok versenyeztetése zajlik. A hitellel kapcsolatos eljárásokat szeptember körül zárhatjuk le, azt követően következhet a forrás felhasználása az önkormányzat gazdálkodási szabályai mellett, megfelelő eljárási rendben. Az előterjesztésben szereplő információknál többet erről egyelőre nem mondhatok, mert nem vagyunk abban a fázisban. 

Debrecen 2023-ra fizetné vissza sokmilliárdos hitelt

A debreceni közgyűlés június 28-án fogadta el azt az előterjesztést, amelyik a BMW-beruházás érdekében létrehozza az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetet a 33-as főúttól Felső-Józsáig terjedő mezőgazdasági tanyás földeken. Az új ipari park azért kell, mert a repülőtér melletti déli övezetben összefüggően csak néhány tíz hektáros terület áll rendelkezésre, miközben a BMW-nek több száz hektár szükséges.

Az M35-ös gyorsforgalmi út nyomvonala változatlan maradna, míg Felső-Józsa nyugati határa mellett új autópálya-csomópontot hoznának létre. A sztráda mentén országos mellékutat jelölnének ki Nagymacs felé, továbbá gyűjtőút épülne az iparterülettől délről, a 33-as főút irányából. Fejlesztenék a vasúti személy- és teherforgalmat kiszolgáló macsi vasútállomást. 
A feladatok két körre oszthatók: először a területeket kell megszerezni, a vásárlások már idén elkezdődnek és a jövő évet is érintik. Majd a tereprendezés, az ipari közműinfrastruktúra kialakítása, a közlekedési kapcsolatok kiépítése következik. Minderre 44 milliárd forintos hitelkeret felvételét vállalták a debreceni képviselők egyedi állami kezesség- vagy garanciavállalás mellett. Továbbá azzal, hogy az ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételt a hitel előtörlesztésére vagy végtörlesztésére kell fordítani.

A hitelt több költségvetési év alatt hívnák le, az erről szóló közgyűlési határozatban 2018-ra 8,5 milliárd, a jövő évre vonatkozóan 35,5 milliárd forint szerepel. A konstrukció értelmében a pénzt (a tőkét és a kamatokat) az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetetben kialakított ingatlanok értékesítéséből fizetnék vissza: 2021-ben 28 milliárd, 2022-ben és 2023-ban 8-8 milliárd forintot.
A kormány az övezetben ipari telephely kialakítással és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.

A Népszava pár nappal ezelőtt felvetette, a BMW-beruházás nem is az északnyugati ipari parkban létesül majd, hanem a déliben. Ami történik, az afféle elterelő hadművelet, sejteti a nem túl alapos, ellenzéki véleményekből építkező cikk. A Cívishír a vonatkozó hivatalos információk alapján úgy látja, amiről a Népszava ír, teljesen alaptalan feltételezés.

Nemzetközi térben elsődlegesen a 240 ezres keleti-szlovákiai Kassával és a mintegy 200 ezres nyugat-romániai Nagyváraddal versenyzünk. Mire hivatott ez a tengely, milyen erők rendezik át a viszonyokat?
Szerintem elképesztően sok tartalék van ebben a Debrecen által jegyzett régióban. Az iparfejlesztések korábban Magyarországon megálltak a Dunánál, legalábbis a legkeletibb pont Kecskemét volt. 2010 után ez nagyon nagy mértékben megváltozott, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány egészen másként gondolkodik a keleti régióról, mint az őket megelőző baloldali országvezetés. Többször is volt lehetőségem beszélni a kormányfővel Debrecen jelentőségéről, jövőjéről. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy egy integráló erővel bíró nagyváros legyünk, ám ez gazdasági erő nélkül nem megy. Ezért mondtam már a 2014-es polgármesterré választásom estéjén azt, hogy ez az ötéves ciklus erről fog szólni. Ez az alap, innen lehet bármilyen más célt megfogalmazni. 

Igen, szó esett már arról, hogy Orbán Viktor Debrecen régiós szerepéről Kárpát-medencei térben gondolkodik, míg a balos kormányok e tekintetben megálltak az országhatárnál.
Kevesebb kockázatot jelentett az iparilag fejlettebb nyugati régióba vinni a befektetőket, mint Kelet-Magyarországra. Míg az Észak-Alföld korábban az egyik legkevésbé versenyképes régió volt, addig a jelenlegi szisztémában 500 milliárd forintot meghaladó működőtőke áramlott Debrecenbe 2015 és 2018 nyara között. Ez lélegzetelállító szám! Minden befektetési tárgyalás verseny, hazai és külföldi városokkal, de azt egyértelműen kijelenthetem, hogy a kormány nagyon sokat tesz Kelet-Magyarország felzárkóztatásáért. Az előbb említett számban ez is erősen szerepet játszik.

Amiben talán Ön sem reménykedett.
Csak álmodoztam erről. Azt tudtam, hogy ez a helyes irány, nincs más esélyünk. Egy nagyváros életéhez hozzátartoznak és szükségesek a látványos nagyberuházások, de ezt a „meccset” még egy stadionnal, még egy sportcsarnokkal nem lehet megnyerni. Vagy van gazdasági erő vagy nincs. Ha utóbbi igaz, akkor másodrangúak leszünk. Én erre a ciklusra 200 milliárd forintnyi működőtőke beáramlását fogalmaztam meg saját magammal szembeni elvárásként. Tegyük hozzá, a beszállítói körből származó további előnyökről, befektetési lehetőségekről, munkahelyekről még nem is beszéltünk. A BMW-nek, a Continental-nak, a Thyssenkrupp-nak, a National Instruments-nek stb. van még bővülési potenciálja, nem reked meg az induló szinten. De azért arról se feledkezzünk meg, hogy Kassa és Nagyvárad továbbra is versenyben van a régióközponti szerepért. 

Korábban úgy fogalmazott volna, hogy ez a „Kassa által jegyzett" régió?
Nem, ilyet sose mondtam volna... (nevet). Debrecen a Kelet-Szlovákia, Nyugat-Románia, Nyugat-Ukrajna és persze Kelet-Magyarország alkotta nemzetközi régió vezető helyéért küzd. Ezen az úton haladunk, nagyon sokat mentünk előre, szerintem stratégiai pozíciókat foglaltunk el a gazdaságban és a közlekedésben, utóbbinál főként a repülőtér révén. Még rengeteg tennivalónk van, de míg eddig csak Kassának volt zászlóshajó nagyvállalata - a 12 ezer főt foglalkoztató US Steel -, addig immár Debrecen is rendelkezik ilyennel.

Tehát ez a nemzetközi régió elsősorban a járműiparáról lehet ismert?
Sokkal összetettebb a dolog. Mindig is lesz jelentősége a mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak és az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő, kevésbé technológiai orientáltságú iparágaknak („rakd össze, csomagold be, add el"). Debrecennél ugyan a járműipar lehet a legfontosabb ágazat, de az elektronika, a gyógyszeripar is jelentős súlyt képvisel. Ide a BMW úgy érkezik, hogy a város gazdasága önmagában is erős és ezer lábon áll. Viszont az erős iparnál nem állunk meg: Debrecennek nem ipari centrumnak kell lennie, hanem Magyarország és a régió új üzleti központjának, ahol a szolgálatói kapacitás szintén erős.

Amikor a Wizz Air bejelentette, hogy Kassa helyett inkább Debrecent preferálja, már tudhattak arról, hogy a BMW a cívisvárost választja?
Kizártnak tartom. Tőlünk biztos nem értesültek erről. Egyszerűen felmérték Debrecen központi helyzetét: Kassától északra ott vannak a Kárpátok és a lengyelországi Krakkó a maga repülőtérével, vagyis az utazási viszonyok Kelet-Szlovákiában nem annyira ideálisak, mint nálunk. Nagyvárad esetében pedig a Ryanair már bejelentette, hogy októberben kivonul, kvázi feladja az ottani légikikötőt. Tehát, ha a földrajzi centrum Debrecen, nem kézenfekvő, hogy akkor ez a város legyen a légi közlekedési központja? Dolgozunk is nagyban a terminálbővítésen, hiszen jövőre, ha kétszer ennyi utasunk lesz, a jelenlegi, fél millióra tervezett épület nehezen fogja kiszolgálni az igényeket. Ugyanis 2019-re már 700 ezer utast vizionálunk, és ki tudja, hol a vége? Egy ideiglenes B terminál és egy 1-1,5 millió utasra készülő új terminál a cél.

Az országos politika szereplői közül ki járult hozzá a „BMW-hadművelethez"?
Egy ilyen beruházásnál a fő kérdés, hogy melyik ország lesz a fejlesztés helyszíne. Ebben a tekintetben egyértelműen a Kormánynak van a legfontosabb szerepe és az egészen nyílvánvaló, hogy egy ilyen horderejű ügyben kiemelt jelentősége van a miniszterelnök, Orbán Viktor és a külügyi és külgazdasági miniszter Szijjártó Péter személyének. Szervezeti szinten, mint ahogy ezt korábban mar említettem a HIPA a partnerünk egy-egy ilyen tárgyalásánál.

Orbán Viktor is hozzájárult a sikerhez?
Ez teljesen egyértelmű. Egy ilyen horderejű beruházás sikerre vitele nem képzelhető el a miniszterelnök nélkül. Debrecen élvezi a kormány bizalmát, nagyon sok köszönettel tartozunk a jó kapcsolatért és támogatásért. De egyet nem felejthetünk el: minden ilyen helyzetben léteznek alternatívák, nem úgy működik, hogy bárki rámutat egy városra, hogy kedves befektetők, oda tessék menni. Verseny van, téved, aki azt hiszi, hogy a dolgok le vannak zsírozva. Egyáltalán nem kézenfekvő, hogy egy város 3 év alatt 500 milliárd forint működőtőkét tudjon felmutatni. Vért izzadtunk minden egyes tárgyalás alkalmával. A Debrecent választó cégeket el is lehetett volna veszíteni, mindegyikért megharcoltunk. A BMW döntése előtti hétvégét például már végig itt, a városházán töltöttem.

Miért?
Fontos kérdésekről kellett még nagyon rövid időn belül egyeztetni. Az EDC vezetése Póser Zoltán, Barcsa Lajos alpolgármester, Szekeres Antal jegyző, mind ugyanígy itt voltak. Ilyenkor tényleg ez a legfontosabb. Ez úgy működik, hogy szólnak, a közeljövőben a befektető döntést hoz, de még ezekre és ezekre a kérdésekre kellene válaszolni. Ilyenkor addig nem megyünk sehová, amíg meg nem születnek a válaszok. Ezt csak így lehet csinálni, erre nem mondható, hogy majd holnap, majd a jövő héten. Vagy az, hogy bocs, hétvége van, majd hétfőn. 

Mit értett azon a BMW bejelentése után, hogy „át kell gondolni a város következő éveinek fejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégiáit is"?
Olyan hirtelen nőttünk nagyot, hogy a továbbiakban nagyon értelmes módon kell meghatározni a célokat. Rendkívül fontos: a már itt lévő vállalatok ne gondolják rólunk, hogy mindent bekapni vágyó kisgömböcök vagyunk. Meg kell becsülni a debreceni cégeket. Nem akarunk túlfeszültséget generálni például a munkaerőpiacon. Ahogy az ingatlanpiacon sem. A mi dolgunk előre modellezni az események hatását. Így például úgynevezett stratégiai ingatlanvagyont nem értékesítettünk az elmúlt időszakban, mert tudtuk, ha a fejlesztéspolitikánk célt ér és befektetők érkeznek, az lecsapódik az ingatlanárakon. 
Debrecennek van ereje olyan lakásprogramot elindítani, amivel akár ezer ingatlan építünk piaci alapon megfelelő ütemezéssel. Nem felparcellázott telkeket kívánunk magánbefektetőknek eladni, hanem egy önkormányzati tulajdonú fejlesztő cég feladata lesz kezelni az ügyet. Nemsokára tervpályázatot írunk ki néhány olyan területre vonatkozóan, amelyek beépítésével 2019-ben szeretnénk elindulni. Társasházakban gondolkodunk a keleti városrészben és a Tócóvölgyben, a Jégcsarnok mögötti területen, ahol óvodát is építenénk.

Debrecen lakossága a következő években jelentősen növekedni fog, s amikor azt mondom, át kell gondolni a városfejlesztési stratégiát, az azt jelenti, hogy felülvizsgáljuk a 2050-ig szóló víziókat. Hiszen ha a 2020-as évek elejére létrejön 6 ezer új munkahely a városban, az családtagokkal együtt 20-30 ezres népességnövekedést hozhat, márpedig ennyivel 2050-ig számoltunk (ez az eredménye annak, hogy 3 év alatt áramlott be annyi működőtőke, mint amennyivel 10 évre terveztünk). 
Ilyen növekedés mellett rengeteg feszültség keletkezhet, például a közlekedésben nagyon sok változásra lesz szükség az új lakóterületek, a lakósűrűség megváltozása kapcsán. Muszáj lesz tehermentesítő utakat, új csatlakozásokat építeni és sorolhatnám, mi mindent kell fejleszteni. 

Debrecennek iparűzési adóból tavaly 12,2 milliárd, az ingatlanadóval együtt több mint 15 milliárd forint folyt be. A BMW, ha felpörög a termelés az évi tervezett 150 ezer járműig, mennyit hozhat forintosítva? 
Győrben ebben az évben 21,5 milliárd forint iparűzési adóval számolnak, aminek jelentős részét adhatja az Audi. Pár héttel a BMW-bejelentés után nem akarok milliárdokkal dobálózni. Győrben és Kecskeméten is rendkívül nagy gazdasági előnyt jelentenek az autógyárak a városi költségvetésben. Meg persze sok feladatot is, hiszen a növekedésből befolyó pénzt vissza kell forgatni például a már említett városfejlesztésre.

Évi több milliárd forintról van szó, igaz? 
A nagyságrend egészen biztosan stimmel a termelés beindulása után. Egyelőre mindenki csak a gyárból származó közvetlen bevételről beszél, miközben rengeteg előnye lesz a közvetett hatásoknak, a szállodaipartól az éttermi kínálaton át a legkülönbözőbb szolgáltatásokig. Debrecennek kereskedelmi szempontból is centrummá kell válnia, nem elég „csak" kulturális, gazdasági, vagy oktatási értelemben. Ha valaki a régióban vásárolni szeretne valamit, az jöjjön Debrecenbe!

Mire érti ezt pontosan?
Rövidesen kiderül.

Ratalics László

BMWDebrecenPapp LászlóNagyberuházásCívishír-interjú

Szóljon hozzá!

Hirdetés

Hirdetés

.