Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Fémkeresővel kutatni? A debreceni régészek hobbinak nem ajánlják

| 2022. 06. 09. | 10:20:00
Sokakat fűt a kincskeresés vágya, de emiatt börtönbe is lehet kerülni.
Fémkeresővel kutatni? A debreceni régészek hobbinak nem ajánlják
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Létező és megoldatlan probléma hazánkban a lelőhelyek illegális fosztogatása; ebben nagy szerepet játszanak az illegálisan dolgozó fémkeresősök. A 2001-es, a kulturális örökség védelméről szóló törvény kimondja: a Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.

Két évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat, aki jogtalanul elsajátít egy védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat vagy régészeti leletet.

Az illegális fémkeresőzésről beszélgettünk Dani Jánossal, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesével és Kolozsi Barbara régészeti tárvezetővel.

Műszeres lelőhelyfelderítő munkában (Fotó: Dani János-archív)

A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatához engedély szükséges. Hány ember lehet ennek birtokában Hajdú-Bihar megyében?
Dani János: Egyetlen ilyen személy van kapcsolatban a Déri Múzeummal, hiszen egyedül ő rendelkezik olyan megbízással, ami a Déri Múzeum vagy a Hajdúsági Múzeum régészeinek társaságában, előre bejelentett módon lehetővé teszi „műszeres lelet- és lelőhely-felderítés” végzését. Az a tevékenység, amikor a leletet kiássák a földből, régészeti ásatásnak minősül, ezért engedélyköteles. A régészeti ásatás egyik válfaja a fémkeresős kutatás, szakmai megnevezése a műszeres lelet- és lelőhely-felderítés. Régészeti ásatásra csak olyan személy kaphat engedélyt, akinek van MA szintű régészdiplomája, intézményi háttere, és emellett egy sor egyéb feltételnek is meg kell felelni. Ez olyan, mint a sebészet: azért, mert valaki kikerül az orvosiról, még nem végezhet egyből nyitott szívműtétet – szükség van rengeteg gyakorlatra, szakvizsgára, tapasztalt orvosok mellett megszerzett tudásra.

A múzeummal kapcsolatban álló fémkereső sem dolgozhat a saját szakállára?
Dani János: Csak akkor és oda megy, ahova mi hívjuk. Ha a saját örömére kezdene el kutatni, akkor szabálysértést követne el, ha a keresés során beleásna a régészeti lelőhelybe, akkor viszont már bűncselekményt, ugyanis a lelőhelypusztítás egy Btk. által szankcionált tevékenység. Ezzel „játszanak” az illegális keresők. A munkatársunkkal már 22 éve dolgozunk együtt, betartja a szabályokat, a közös munkán túl bizalmi kapcsolat alakult ki. A fémkeresőzéshez is minden esetben engedély szükséges, és kell, hogy ott legyen egy régész szakember is.

Dani János (Fotó: magánarchívum)

Az internetet böngészve úgy tűnik, a hétköznapi emberek is szeretnének kutatni, lenne igény a fémkeresőzésre.
Kolozsi Barbara: Minden héten jelentkezik egy-két személy a múzeumnál, hogy szeretné elkezdeni a fémkeresőzést. Főleg az idősebbek szeretnék a hivatalos utat betartva kutatni, leggyakrabban azt halljuk, most mentek nyugdíjba, van idejük ezzel foglalkozni.
Dani János: Többször volt arra példa, hogy besétáltak hozzánk, mondván, a földben találtak valamit. Az elmúlt 10 évben az ilyen esetekről utóbb gyakran kiderült, hogy azon túl, hogy beszolgáltatták a múzeumba a leletet, saját hasznukra, céljukra is megtartottak bizonyos tárgyakat. Volt, hogy egyes személyekkel szemben elmarasztaló bírósági döntés is született. Az egyik esetben egy középkori településről hozott be egy úriember nem kis mennyiségű fémleletet, főleg vasakat, réz- vagy bronzötvözetből készült tárgyakat. Volt köztük egy ezüstpénztöredék. Aki látta már középkori település fémanyagát, az tudja, hogy fémkeresőzés során rengeteg ezüstpénzt lehet találni, hiszen elhagyták az emberek vagy egyszerűen benne maradtak a házakban, plusz a településhez tartozó templomokban, a temetőkben is előfordulnak pénzérmék. A tapasztalatunk szerint egy Árpád-,vagy középkori falu esetén a megtalált tárgyak egyharmada ezüstveret. Kérdeztem a megtalálót, hol vannak a pénzek, de azt felelte, csak ez az egy volt. Pár héttel később kiderült, nem mondott igazat, hiszen a rendőrség házkutatást tartott nála –valaki talán „feldobta” az illetőt –, és sok középkori ezüstveretre és aranypénzre is bukkantak. Egy másik esetben egy maréknyi bronzleletet hozott be egy férfi. Első pillantásra látszott, hogy a Krisztus előtti 10-11. századból származó leletegyüttes részei lehetnek. Ellenőriztük a lelőhelyet a mi fémkeresős technikusunkkal, és meg is találtuk a bronzkincs centrumát, sőt, azt a kerámiaedényt is, amiben elrejtették azt, meg néhány kisebb bronztárgyat. Ha a megtaláló nem túr szét mindent, akkor azt mi háborítatlan állapotban figyelhettük volna meg, így sokkal több információ dokumentálására lett volna lehetőség.

A talált tárgyak eltulajdonítása mellett a lelőhelyek bolygatása a legnagyobb probléma?
Dani János: Amikor egy illegális fémkereső egy kincset kiás, azzal megsemmisíti a leletösszefüggést, ami a régészet számára rengeteg információt rejtene. A kincskeresés vágyától fűtve, a találás öröméréért azonnal elkezdenek ásni, amint jelez a műszer. Bele sem gondolnak, milyen károkat okozhatnak! Azzal szoktak védekezni, hogy a keresők többsége csak a talaj felső 50 centijét látja, és az Alföldön ennél vastagabb a humusz, amit szántanak is. Vagyis úgyis bolygatott az összefüggés, mert az eke széthúzza. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy ez nem minden esetben van így. Attól, mert mezőgazdasági művelés folyik, sok érintetlen leletegyüttes részét képező tárgy került elő a szántóföldekről.

Óriási titkokat rejt a föld (Fotó: freepik)

A megyében sok feltáratlan terület van még?
Dani János: Létezik egy nyilvántartás, amiben az ismert régészeti lelőhelyeket rögzítik. Az összes elvi lelőhely a megyében kb. 2/3-1/3 arányban van a nem ismertek javára. Ennek értelmében a régészeti lelőhelyek körülbelül a 30-35 százalékát ismerjük. Nyilván, mert mi nem tudunk egy lelőhely létéről, az még létezik. A fémkeresős tevékenységet tiltó rendelkezés éppen ezért tiltja meg annak használatát és köti engedélyhez a tevékenység végzését.
Kolozsi Barbara: Az írott források szerint Debrecen 10 kilométeres körzetében 50-52 középkori falu volt, de nem mindegyiknek ismerjük a pontos helyét, de azért még ezek a falvak léteztek. Mára ezeken a területeken házak, épületek, erdők létesültek, emiatt nem egyszerű a kutatásuk.

Ezek szerint a mondást, miszerint ami a földben van, az államé, vegyük szó szerint.
Dani János: Így van! Vannak állami monopóliumok, így például az ásványvagyon, a nemzeti kulturális örökség részét képző régészeti hagyaték, vagy a termőföld is ilyen. Attól, hogy az én földemen van egy gázmező vagy sok százezer hektoliter olaj a talpunk alatt található geológiai rétegekben, az attól még nem az enyém. Ugyanez vonatkozik a régészeti leletekre. Minden olyan 1711 előtti tárgyi emlék és ehhez tartozó jelenség régészeti lelőhely részét képezi, így ami a földben, vizekben vagy barlangokban található, az az állam tulajdona. Mi is ezt a szellemiséget szolgáljuk ki, csak kurátorai, kezelői vagyunk az előkerült leletanyagnak. Nem a miénk, nem az intézményé, hanem a magyar embereké, a városé, szélesebb értelemben az államé.

Régészeti ásatás (Fotó: Dani János-archív)

Az illegális fémkeresők védekezhetnek azzal, hogy 1711 utáninak gondolják a talált tárgyat?
Kolozsi Barbara: Azt látjuk, hogy ennél tapasztaltabbak. Kezdőként könyveket vesznek, eljönnek a múzeumba a leleteket megnézni, fejlesztik magukat. Az interneten is rengeteg információ van, emellett az öntevékeny közösségek megosztják tapasztalataikat, kiokosítják egymást.
Dani János: A tevékenységet űzők 99 százaléka tisztában van azzal, hogy bárki vehet fémkereső műszert, mert legális a vásárlása, de engedély nélkül nem használhatja. Az is szabálysértést követ el, aki a saját földjén fémkeresőzik. Aki régészeti célon kívül – a köz érdekében – dolgozhat ilyen eszközzel, az a rendőr, a katona és a lőszermentesítő, tűzszerész. Ha egy laikus talál valamit a földben, amiről nem eldönthető, mikori, értesítenie kell a területileg illetékes múzeumot vagy a jegyzőt. Szerencsére vannak jóindulatú emberek, akik nem nepperen keresztül akarják eladni a talált tárgyat egy külföldi múzeumnak, magángyűjtőnek vagy aukciós háznak. Sok évvel ezelőtt Szabolcs megyében, uborkakapálás közben került elő egy a Thököly felkelés során elrejtett aranyéremkincs, ami nagyon nagy értékű volt. A megtaláló szólt a Jósa András Múzeumnak, a kollégák feltárták és összegyűjtötték a leleteket. Az illető jelentős találói jutalmat is kapott. Erre is van példa, de ez a ritkább. Sokaknak sajnos egyből az jár a fejében, hogyan lehet belőle pénzt csinálni. Van, aki nagyon képzett és pontosan tudja, mi az, aminek értéke van és kinek lehet azt a legjobb áron eladni. A fémkeresősök jelentős része szereti ’közösségi régészként’ hívni magát, de ilyen nincs! 25 éve vagyok a szakmában, de bizton állíthatom, a régészetet minden professzionális régész egész életen át folyamatosan tanulja. Mi, régészek sem értük mindenhez, sőt, vannak olyan történelmi időszakok, amiben csak nagyon kevés ember jártas ebben az országban.

Miért nem jó, ha koordinálatlanul érkezik be a lelet a múzeumba?
Kolozsi Barbara: Tételezzük fel, hogy kapunk egy láda leletet, és a megtaláló azt mondja, ezeket két hektáron gyűjtötte össze. Nem tudjuk, egy adott tárgy, pénz melyik másik lelettel együtt került elő, a pontos helyét sem tudjuk azonosítani. Kutatási szempontból mi minden fémkeresővel talált lelet GPS-koordinátáját rögzítjük, ha utána lekerül a humuszréteg és feltárás történik, akkor tudjuk régészeti jelenséghez kötni, így kiderülhet, házból, gödörből, sírból, templomból került-e elő. Így lesz követhető, milyen leletkörülmény áll fenn. A másik, hogy a múzeumnak erre nincs kapacitása, hiszen ha most bekerülne tízezer tárgy, azt tisztítani, restaurálni, leltározni, tárolni és raktározni is kellene. Ha most mindenki elkezdene fémkeresővel keresgélni, akkor nem lehetne követni azt a mennyiséget, és elvesznének azok az információk is, amit egy régész szakember a terepen megfigyelhetett és rögzíthetett volna. A legjobb az lenne, ha a földben maradna minden régészeti lelet.
Dani János: A múlttal foglalkozunk, de gondolnunk kell a jövőre is. A régészeti örökség nem olyan, mint egy erdő, hogy kivágom, újraültetem, és 50 év múlva újra gyönyörködhetünk benne. Amit egyszer kiástunk, azt tönkretettük, az megsemmisült. Ezért kell olyan szigorú körülmények között végeznünk a feltárást. Fotó, rajz készül, segítségül hívjuk a geodéziát és a fotogrammetriát, ugyanis az a leletösszefüggés csak egyszer válik számunkra láthatóvá, megfigyelhetővé és leírhatóvá. Ha az eredeti (ún, in situ) helyzet elmozdításra, bolygatásra kerül, gyakorlatilag megsemmisül. Emellett nagy ostobaság lenne a részünkről, ha a fémkeresősöket ráengednénk a megye régészeti lelőhelyeire, hiszen ők gyakorlatilag „sterillé” tennének minden fémleleteket is rejtő régészeti lelőhelyet. Persze egy neolit vagy rézkori lelőhellyel nem tudnának mit kezdeni. Volt/van erre kísérlet egyes vidéki múzeumoknál: egy 6-8 fémkeresős önkéntessel elindított közösségi régészeti projekt, és kb. 2 év alatt akár 15 ezer tárgyat is begyűjthetnek. A probléma ott kezdődik, hogy egy kis városi (területi) múzeumnál gyakran nincs restaurátor, pláne képzett fémrestaurátor. A múzeumi dolgozók bérén kívül a restaurálás anyagköltsége és rezsije is jelentős. Sőt, nem mindegy a hőmérséklet és a páratartalom sem a raktározásnál! Ha a törvény ezt a tevékenységet nem szabályozná, beláthatatlan feladatot szabadítanának a múzeumokra.

Gyakran találnak érméket a fémkeresősök (Fotó: freepik)

Mi lehet a fémkeresőzés népszerűségének az oka?
Dani János: A világ és a kor, amiben élünk. Ám ne feledjük, ezt mi alakítjuk! A média is felelőssé tehető, hiszen több, régészettel kapcsolatos hollywoodi film is nagy siker lett, gondoljunk csak az Indiana Jonesra. Ezek mind hamis képet festenek a szakmánkról, hiszen mi nem kristálykoponya és frigyláda után rohangálunk, majd ha megtaláljuk, harcolunk értük. A régészet elsődleges feladata nem a kincskeresés és nem korbáccsal a kezünkben, bőrkalappal a fejünkön kutatunk – a filmek hatására lett ennek egy ilyen rózsaszín romantikája. Azt látom, hogy a „közösségi régészek” egy része is szeret úgy felöltözni, mint Indiana Jones. A régészet nem „kincskeresés”, ezt a szintet már 80-100 éve meghaladta az általunk művelt tudomány! Móra Ferenc így fogalmazott: „A régészet: megkövesedett néprajz és a néprajz: élő régészet.”. És ebben minden benne van. Számunkra nem pusztán a tárgyak jelentik a lényeget, de ezekre kényszerülünk támaszkodni. Ha a fémkeresősök mondjuk 10 év alatt minden olyan lelőhelyet felkutatnának, ahol fémek vannak, akkor az utódaink, akik valószínűleg sokkal fejlettebb módszerekkel és eszközökkel végeznek majd régészeti kutatásokat, azt látnák, hogy az összes középkori faluból, Árpád kori vagy éppen avar temetőből eltűntek a fémek. Gyakorlatilag a lehetőségét vesszük el annak, hogy a következő generációk komolyabb, magasabb szintű munkát végezzenek, mint amire nekünk most lehetőségünk van. Az elődeink bölcsek voltak, belátták a saját korlátaikat és csak annyit tártak fel, amennyit fel tudtak dolgozni. A fémkeresőzéssel ez a dolog gyakorlatilag elszabadult.
Kolozsi Barbara: És ne feledjük, celebvilágot élünk. Van, hogy egy lelet nagy szenzáció lesz, bekerül az újságokba, a közösségi felületekre, ez motivál jó pár embert. Az, hogy mi feltárunk egy szarmata telepet, megtaláljuk a házakat, írunk róla cikket, az kevesekhez jut el, a tömeg számára lényegtelen. De ha találnak egy értékesebb tárgyat, az kiemelt hír az országos sajtóban.

A közösségi régészet önök szerint szigorúan szabályozott keretek között sem megoldható?
Dani János: De igen, azonban ehhez teljes elhivatottság, állandó rendelkezésre állás és óriási tudás, tapasztalat és rengeteg energia kell. Vannak jó példák, pl. Rácz Tibor régész Pest megyei tevékenysége. Ennek élére sokszor olyan kollégák állnak egy-egy önkéntes csoport élére, akik azt gondolják, ez a régészettudomány. Valójában ez a könnyebbik út. Szerintem egy több száz objektumos települést, vagy temetőt feldolgozni, vagy egy konkrét kérdést vizsgáló komplex interdiszciplináris kutatási projektet végigvinni, abból tudományos publikációt írni, esetleg kiállítást szervezni, komoly és fáradtságos munka. Kiküldeni 8-10 fémkeresőst, majd néhány hét alatt szenzációs tárgyakat találni, sokkal egyszerűbb módja a szakmai dicsőség megszerzésének. Azt tapasztalom, hogy a fiatalabb kollégák gyakran nem szeretik a nehéz utat választani, de ez korjelenség. Gondoljunk csak bele! Nincs olyan, hogy közösségi nőgyógyász” vagy „közösségi fogorvos”. Bárki elmenne olyan doktorhoz, aki nem profi, csak olvasott a témáról, látott már hasonlót, esetleg találkozott olyannal, aki valóban ért hozzá? Ez nagyon bonyolult szakma, a mögötte rejlő összetett tudásrendszerrel, ami folyamatos tanulást és képzést igényel minden régésztől.

Ne feledjük: ami a földben van, az az államé! (Fotó: freepik)

A laikusok a fémkeresőzés közben talált tárgyak értékét egyes Facebook-csoportokban értékeltetik fel. Nyomon követik?
Dani János: Nem, a közösségi médiában sem vagyok jelen, de tudjuk, erősen a „szürke zónában” van ez az üzletág. Mi csak a jéghegy csúcsát látjuk, azt, hogy néhányan lebuknak, elítélik őket, de van, hogy szakértőként kell közreműködnünk. Pont olyan komplikált és összetett rendszeren keresztül folyik az illegális keresőzés nyomán a földből kikerült tárgyak értékesítése, mint a kábítószer-kereskedelem vagy a cigarettacsempészet esetében. Sok százmillió forintos üzletág, amit az állam igyekszik kézben tartani, visszaszorítani.
Kolozsi Barbara: Óriási probléma, hogy sok illegális fémkeresős nem a kincskeresés öröméért kutat, sem azért, hogy egy-egy szép tárgyat esetleg az illetékes múzeumnak beszolgáltasson, hanem hogy minél több tárgyat eladjon. Gond továbbá, hogy több száz érmét összegyűjt egy-egy ember, de csak néhányat tud belőle eladni. A többit elrakja vagy kidobja, teljesen megsemmisül. Számunkra minden egyes tárgy rengeteg információt hordoz, de így a lehetőség is elvész. Aki törvénytelenül kutat, az nem fogja bevinni az eladhatatlan leletet a múzeumba, mert fél, hogy lebukik. Ám a lelőhelyre sem viszi vissza, mert nem veszi a fáradtságot. A jobbik eset – bár nem jó megoldás –, ha olyan találja meg, aki tudja, hogy nem lehet értékesíteni, és otthagyja.

Mi volt a legnagyobb érték, amit Debrecenben talált a fémkeresős kollégájuk?
Dani János: Az elmúlt 22 évben a munkatársunk közreműködésével talált tárgyak tudományos és eszmei értéke felbecsülhetetlen. Ha ő azokat eladta volna, akkor sok millió forintot kapott volna értük. Többször talált kutatás vagy feltárás során őskori kincsleletet, ami bronzból vagy nemesfémből volt. Mivel megvan a leletegyüttes lelőhelye is, ez növeli az értékét. Legutóbb tavaly talált a Barna utcában, egy őskori gödörnek a felső részében egy vaskori aranykincset egy irodaház építése során. Korábban soha nem került még így elő lelet Debrecen belvárosában. Olyan lelőhelyek, időszakok is vannak, ahonnan, amikor nem kerül elő a laikusok számára is kiemelkedő értékű tárgy. A mi szempontunkból azonban épp olyan kiemelkedő, ha egy bronzkori kocsimodellt találunk, mint ha egy aranyékszert. A laikusok azt gondolják, csak az az érték, ha egy 24 karátos aranytárgyra lelnek egy gödörben, pedig nem. Néha egészen apró dolgok hordoznak fantasztikus információt, de annak a kinyeréséhez rengeteg türelem, szakértelem és pénz kell.

Fogarasi Renáta

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Eltűnt egy 26 éves debreceni nő
Eltűnt egy 26 éves debreceni nő
Február 10-én ismeretlen helyre távozott.
Hirdetés
Hirdetés
Kihallgatták Varga Juditot
Kihallgatták Varga Juditot
A volt igazságügyi miniszter a Központi Nyomozó Főügyészségen járt.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Tíz újabb Mercedes váltja a korábbi Volvókat Debrecenben
A számok alapján sokkal több 6-14 éves készül használni a közösségi közlekedést, mint az ingyenesség előtt.
Ingyenes jogosítvány – egy debreceni autósiskola szemével
Az új intézkedés a közlekedési kultúrán javíthat, de nem jelent jelentős kiadáscsökkenést.
Keresztje lett Biharkeresztesnek a sok iparűzési adó
Kopogtatnak újabb beruházók a kisvárosban, az ipari területre alkalmas hely azonban elfogyott.
Szőnyeget vennének a Hotel Lyciumba
Az Aquaticum Debrecen Kft. pályázata.
Pert nyert a Forbes a Hell cég ellen, azaz le lehet írni a milliárdos tulajdonosok nevét
2019-ben a személyiségi jogok megsértése miatt nyújtottak be keresetet a bíróságra.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
A főispán és a polgármester a szakképzés jelentőségét hangsúlyozta.
 Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
A több mint 100 millió forintos beruházással elkészült új SPAR szupermarket március 21-én nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Hajdúböszörményben. A Baltazár Dezső utca 8-16. szám alatti fejlesztés révén 20 fő foglalkoztatására teremtett lehetőséget a vállalat.
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Innovációs Laboratóriumot avattak az NI Hungary debreceni telephelyén.
Hirdetés