Debrecen a leggazdagabb magyar város!

Alaposan átrendezte a válság a vidéki városok életét - írja a Válasz.hu, amely a nagyvárosokat állította rangsorba. Nem hittük volna, melyik a legnagyobb költségvetésű nagyváros.

A lap végignézte a százezernél nagyobb vidéki városok teljesítményét a válság óta. Kilenc szempontot vizsgáltak, ezek a népességszámtól a gazdaságon át a kultúrát és az idegenforgalmat is felölelik.

Ez alapján a lakosságszám szerinti rangsorban is nagy átalakulás történt. Miskolcról olyan sokan vándoroltak el, hogy a borsodi megyeszékhely többé már nem Magyarország második legnagyobb vidéki városa. Szeged ugyanis megelőzte.

A sorrend:

• 1. Debrecen 203.000 lakossal
• 2. Szeged 163.000
• 3. Miskolc 158.000
• 4. Pécs 145.000
• 5. Győr 130.000

• 6. Nyíregyháza 118.000

• 7. Kecskemét 112.000

Vizsgálták a népességszám változását is. A növekedésben Kecskemét áll az élen, mögötte holtversenyben Nyíregyháza és Győr.

A GDP alakulásánál egy kis csalásra kényszerült a lap, mint írják, mert a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs települési adatsora, a GDP-változását megyei bontásban adják meg. A lista élén álló Kecskemét és Győr megerősödése nem meglepő – az autógyárak miatt.

Az már elgondolkoztató, hogyan kerül a lista harmadik és negyedik helyére két hagyományos válságmegye: Borsod és Szabolcs.

Vélhetően kezdenek beérni azok az adókedvezmények, amelyeket a kormány ezeknek a térségeknek adott, és idevonzották a cégek központjait. De mégis ki gondolná, hogy Nyíregyháza képés lelépni Debrecent, Szegedet vagy Pécset, és ez utóbbit nem is kicsivel, a gazdaság fejlődési iramában?

Egy város gazdagságát alapvetően költségvetésének nagysága mutatja meg. Érthető, ha a regionális központok, mint Győr, Debrecen vagy Pécs nagyobb összegből gazdálkodhat, hiszen a saját bevételek mellett ide több állami támogatás érkezhet.

A leggazdagabb magyar város Debrecen, 74 milliárdos büdzsével, majd Győr következik. No de melyik a harmadik? Nyíregyháza.

S mivel jóval kisebb a lakosságszáma, 

az egy lakosra vetített összegben Nyíregyháza az első.

Nem akármilyen lobbierővel a háttérben.

 

A nappali tagozatos hallgatók száma mindenhol csökken, több okból is, például azért, mert a nyolc évvel ezelőttihez képest jóval kevesebb a fiatal. (Most huszonévesek a Bokros-csomag megszorításai miatt először bezuhanó létszámú születési évjáratokhoz tartozók.) A nagy vesztes az orvosi karral is rendelkező egyetemek közül Pécs, Nyíregyháza pedig 2015-re hallgatói több mint felét elveszítette.

 A munkanélküliség csökkenésének terén is elég jól áll Nyíregyháza, Szegeddel azonos mértékben, 17 százalékkal esett vissza nyolc év alatt az álláskeresők száma, vélhetően ebben annak is fontos szerepe van, hogy közmunkaprogramok kiemelt terepe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Debrecen és Pécs alacsony mutatói viszont meglepőek.

Iparűzési adó tekintetében Debrecen a második, szorosan a nyomában Miskolc: