Tönkrement egy család, mondta a gázolónak az apa

Az elsőfokú ítélet helybenhagyásával, jogerősen 3 év 10 hónap fogházbüntetéssel sújtotta és 4 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől a Debreceni Törvényszék azt a 29 éves debreceni férfit, aki 2016. június elsejére virradó éjszaka két gyalogost gázolt el a Böszörményi úton. Egy 28 éves férfi a helyszínen meghalt, egy 20 éves nő maradandó sérüléseket szenvedett a baleset következtében. A vádlott a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

A közúti baleset gondatlan okozása és ittas járművezetés vétségekben elmarasztalt S. Ákos az ítéleti tényállás szerint enyhén ittasan, a megengedett 50 helyett 95-100 kilométeres sebességgel haladt, amikor az általa vezetett gépkocsi stabilitását vesztette és kisodródott. Az igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján 66-70 kilométeres sebességgel, fékezés nélkül ütötte el a fiatalembert, majd 40-50-el a nőt. Előbbi az  útpadkán, utóbbi a járda és az útpadka közötti füvön tartózkodott a gázoláskor, a szakértői vélemények szerint nem volt közrehatásuk a gépkocsi kisodródásában. A férfi által vezetett Volkswagen Passat végül egy fának csapódott, majd a tetejére borult.

A vádlott hivatkozását, mely szerint a mellette ülő Sz. Krisztián odanyúlt a kormányhoz, emiatt nem tudta bevenni a kanyart, nem fogadta el a bíróság. Nagy Antal tanácsvezető bíró a másodfokú ítélet szóbeli indoklása során ezt azzal indokolta, hogy

S. Ákos első gyanúsítotti kihallgatása során egyáltalán nem tett említést ilyen mozzanatról, míg Sz. Krisztián eleve tagadta.

– S. Ákos később kezdett ezzel védekezni, de ténybeli alapja nem volt, az igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a férfi azért csúszott ki a kanyarban, mert túl nagy sebességel haladt – jelentette ki Nagy Antal.

A tanácsvezető bíró kiemelte:

S. Ákos rendkívüli felelőtlen volt akkor, amikor vezetői engedély és kellő tapasztalat híján, szervezetében alkohollal ült a volán mögé. Továbbá az alapvető óvatosság követelményeként is tekinthető sebességhatár betartását áthágva – folytatta –, annak majdnem kétszeresével haladva, elvesztette uralmát a jármű fölött, egy ember halálát, egy maradandó fogyatékosságát, egy harmadik (Sz. Krisztán) súlyos sérülését okozva.

A bíróság ezért nem látott okot az első fokon kiszabott büntetés enyhítésére. Szigorúbb büntetést kiszabni pedig a vádhoz kötöttség elve miatt nem állt módjukban, az ügyészség ugyanis nem fellebbezte meg súlyosításért a Debreceni Járásbíróság tavaly áprilisi elsőfokú ítéletét.

A hatályos, 2012. évi C. törvény 235. §-a szerint „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés
a) 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz”.

A tragédia előzménye, hogy S. Ákos és Sz. Krisztián egy debreceni garázs előtt találkoztak, ahol szeszes italt fogyasztottak. Onnan éjfélt követően indultak el úgy, hogy S. Ákos megkérte társát, hadd vezessen, bár nem volt jogosítványa. Egy ideig kocsikáztak, több helyen megálltak. Majd következett a Böszörményi úti balkanyar.
Az Sz. Krisztán elleni büntetőeljárás első fokon befejeződött, járművezetés tiltott átengedése vétsége miatt 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetést kapott és 1 évre eltiltották a közúti járművezetéstől.

A halálra gázolt férfi édesapja is megszólalt

A január 8-i tárgyaláson S. Ákos – aki nem kívánt sem vallomást tenni, sem bírói, ügyészi, védői kérdésekre válaszolni – az utolsó szó jogán, elhaló hangon annyit mondott, nagyon sajnálja, hogy a balesetet és következményeit nem tudja meg nem történtté tenni.  Ugyanakkor tartani kívánja magát a korábbi vallomásaihoz a felelőség tekintetében.

A balesetben elhunyt Kovács István édesapja a tárgyalóteremben közölte: a fia nagyon fontos szerepet játszott a családjukban. Már csak azért is, mert ő volt a másik gyermekük, egy mozgássérült lány „támasza, jó testvére”. – A feleségem azóta nyugtatókon „él”, engem most hagyjunk is. Ebben az értelemben egy család tönkrement – mondta könnyek között az apa, jelezve, reményei szerint a bíróság ezt is figyelembe veszi a másodfokú ítélet meghozatala során. 

Drogozott, de nem tudják, hogy mikor

A büntetőeljárás során tényként igazolódott, hogy S. Ákos kábítószert fogyasztott a balesetet megelőző időszakban, azonban, hogy mikor és befolyásolta-e a vezetésben, igazságügyi orvosszakértői eszközökkel nem volt meghatározható.

Az biztos, hogy a 2 óra 40 perc körül bekövetkezett baleset helyszínére érkező rendőrök kábítószer kimutatására alkalmas gyorstesztet végeztettek S. Ákossal és THC-ra (a marihuána hatóanyagára) pozitív jelzést kaptak. A férfit vér- és vizeletmintára állították elő a kórházba, ami 4 óra 10 perckor történt meg. A mintavételkor egy orvos vizsgálta a férfin a kábítószerfogyasztás klinikai tüneteit, de negatív eredménnyel zárt. Az Országos Toxikológiai Intézetbe elküldött mintákban viszont kábítószernek minősülő anyagot mutattak ki. Ugyanakkor – olvasható a szakértői véleményben – kábítószerek, gyógyszerek és új pszichotróp anyagok vonatkozásában a befolyásoltság mértéke igazságügyi orvosszakértői eszközökkel nem meghatározható, arra tudományos módszer nincsen. 

Vagyis S. Ákos biztosan fogyasztott valamilyen kábítószert nem olyan sokkal a baleset ideje előtt. Ám a 4 óra 10 perces vizsgálat alkalmával az orvos azt jegyezte fel, hogy nem tapasztal nála tüneteket, a minták elemzése során pedig visszamenőlegesen nem lehetett lehetett megállapítani, hogy mikor került a férfi szervezetébe a szer és volt-e hatása a balesetre. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a rendőrök pontosan milyen okból látták szükségesnek a kábítószer gyorsteszt elvégzését.

Ratalics László