Nobel-díj: Krausz Ferenc a siker titkáról

A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely "ékkövünk", ehhez abszolút alkalmas helyszín – fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 műsorában.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal rendelkező országok sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterület élvonalába kerüljenek. Sokkal kevésbé fogalmazhatják meg ezt az igényt kisebb országok. Ahhoz, hogy egy Magyarország méretű ország külföldről érzékelhető és értékelhető kutatást tudjon végezni, ahhoz elkerülhetetlen a fókuszálás egyes területekre – hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent automatikusan világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is szükségesek.

Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként, édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint takarítónőként dolgozott. – Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést azt munkával kell biztosítani – fogalmazott.

A Nobel-díjas fizikus tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában Kiss tanár úr érdekfeszítő óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki szerzett diplomát, majd Bécsben, az ottani műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. Az ott elért eredményei alapozták meg kutatásának későbbi sikerét –mondta, megjegyezve, hogy később Németországban kutatott tovább.

Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé – hangsúlyozta Krausz Ferenc. A fizikus felidézte, célja az volt, hogy megértse az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 2001-ben kutatócsoportjával állította elő és mérte. – Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez – fogalmazott.

Krausz Ferenc kiemelte, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk szolgáltatja az alapját annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.

Azt mondta, ez a célja annak a projektnek, melynek részeként az egész országra kiterjedő vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer ember bevonásával. A programban a hagyományos medicina mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit abban a reményben, hogy módszerüknek köszönhetően az egyes betegségek felismerhetőek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.

Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra – fogalmazott Krausz Ferenc. – Még mielőtt nekivágunk valaminek a kutatás során, a legelső dolog az, hogy feltegyük a jó kérdéseket, melyre rá kell szánni az időt, és ez akár évekbe is kerülhet – tette hozzá a fizikus.

– Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e – mondta. – Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz bennünket – tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.