A koronavírus árnyékában: az észleléstől az oltásig
Már több mint tizenöt hónap telt el azóta, hogy azonosították az első koronavírus-fertőzést a kínai Vuhanban. Több mint 119,9 millió fertőzött és 2,6 millió elhunyt jelzi a Covid-19 pusztítását, és a járványügyi számokból úgy tűnik, a veszély nem fog varázsütésre eltűnni az életünkből. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi minden történt velünk 2019. december 8. óta, bemutatjuk, hogyan jutottunk el odáig, hogy hiánycikk lett a szájmaszk, a kézfertőtlenítő és a vécépapír, illetve hogyan lett egy fél ország virológusszakértő.
2019.december-2020. január – Vuhan? Az meg hol van?
2019. december 8-án azonosították az első fertőzöttet Kínában, a Hupej tartománybeli Vuhanban, miután több emberen „ismeretlen eredetű tüdőgyulladás” jeleit fedezték fel az orvosok. A helyi sajtó december 30-án számolt be arról, hogy mindegyik beteg ellátogatott a vuhani halpiacra; a helyet napokon belül bezárták. Január 11-én bejelentették a járvány első halálos áldozatát, aki egy 61 éves vuhani férfi volt. A kínai hatóságok másnap megosztották a világgal a SARS-CoV-2 névre keresztelt, új koronavírus genomszekvenciáját, így megkezdődhetett a kórokozó alapos vizsgálata. A vírus pár nap alatt kiszabadult Kínából; Thaiföldön, Japánban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban is találnak fertőzötteket. Vuhant 23-án lezárták. Másnap a Nemzeti Népegészségügyi Központ közölte, hazánkban nincs koronavírusos beteg és kevés az esélye a járványnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkor nem javasolt semmilyen utazási vagy kereskedelmi megszorítást Kínával kapcsolatban az új vírus miatt. Január 27-én mérsékeltről magas szintűre módosították a tüdőgyulladással járó új koronavírus nemzetközi veszélyességét, majd három nap múlva nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetté nyilvánította a járványt a WHO.
2020. február – Covid-19
Elsején soron kívül megkezdte az egészségügyi védőmaszkok gyártását a büntetés-végrehajtási szervezet két magyarországi bv-intézetben. Február 2-án a Fülöp-szigeteken regisztrálták az első, Kínán kívüli halálesetet; ekkorra már több mint 360 halálos áldozatot követelt a vírus. Hazánkban ötödikén megalakult az operatív törzs; ennek köszönhetően egy ország ismerte meg Müller Cecília, Gál Kristóf és Kiss Róbert nevét. A WHO hivatalosan február 11-én nevezte el az új betegséget, ami a COVID-19 nevet kapta a coronavirus disease 2019 rövidítéseként. Tizennegyedikén Franciaországban belehalt a betegségbe egy 80 éves kínai turista; ő volt a járvány első halálos áldozata Európában. A hónap közepére Kínában már 66 ezer fertőzésnél és 1500 halálesetnél tartottak, és a nyugati országokban eddig nem látott eszközökkel igyekeztek laposítani a járványgörbét: Vuhanhoz hasonlóan számos településen korlátozták az emberek szabad mozgását, miközben milliók tesztelésébe kezdtek. Olaszországban városokat zártak le, közben pedig Iránban és Dél-Amerikában is megjelent a vírus. Február végén már a szomszédos Ausztriában és Horvátországban is volt koronavírusos. Február 25-én, a Debrecenben landoló milánói járat utasai testhőmérésen estek át, de senki nem bizonyult lázasnak, nem merült fel a fertőzés gyanúja.
2020. március – Veszélyhelyzet és kijárási korlátozás
A hónap első napján Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közölte, nincs fertőzött a visegrádi államokban, de "csekély az esély a vírus elkerülésére". Március 4-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, két koronavírusost azonosítottak Magyarországon. Eközben Olaszországban leállt a tanítás. Másnap újabb fertőzöttet diagnosztizáltak hazánkban: egy Milánóban dolgozó debreceni férfi tesztje lett pozitív. Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília látogatási tilalmat rendelt el valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményben. Tizenegyedikén a kormány veszélyhelyzetet hirdetett Magyarország teljes területére, rendkívüli jogrend lépett életbe, a WHO pedig világjárvánnyá nyilvánította a koronavírust. Nem lehetett megtartani a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb szabadtéri rendezvényeket, emellett ideiglenesen bezárták az egyetemeket, a színházak felfüggesztették előadásaikat, zárt kapuk mögött rendezték meg a versenysportokat, bezártak a fürdők. Az emberek megrohamozták a boltokat, hamar hiánycikké vált a vécépapír, az élesztő és a kézfertőtlenítő. Elővigyázatosságból minden március 15-i megemlékezést lemondtak. Megjelentek a házi karanténra vonatkozó szabályok és szabályszegés miatt két iráni koronavírusost kiutasítottak Magyarországról. Lengyelország lezárta határait, Donald Trump pedig szükségállapotot hirdetett. Március 13-án, pénteken Orbán Viktor Facebook-videóban bejelentette: 16-tól digitális oktatási rend lép életbe, bezárnak az iskolák, az óvodák, a védekezés érdekében pedig akciócsoportokat állítanak fel. Március 15-én elhunyt az első koronavírussal fertőzött beteg Magyarországon. Felfüggesztették az utánpótlás-bajnokságokat és edzéseket, egyes piacok és művelődési központok bezárták kapuikat, majd március 16-án Magyarország lezárta határait. A rendezvényeket betiltották, a mozikat és szórakozóhelyeket bezárták, az éttermeknek, a kávézóknak és a boltoknak 15 órakor be kellett zárniuk, emellett csak magyar állampolgárok léphettek be az országba. Március 17-én bejelentették, hogy a magyar kutatók elsőként izolálták az új koronavírust. Elhalasztották a futball Európa-bajnokságot, a tokiói olimpiát, a létfontosságú magyar vállalatoknál pedig honvédelmi irányítócsoportok jelentek meg. A kórházak előtt szűrősátrakat állítottak fel, egyes intézményeket pedig járványkórházzá alakítottak át. A kormány cáfolta azt a szóbeszédet, hogy kijárási tilalmat vezetnének be vagy városokat, településrészeket zárnának le, azonban március 28-án életbe lép a kijárási korlátozás. A lakhelyet csak bevásárlás vagy munkavégzés miatt lehetett elhagyni, bevezették a vásárlási idősávot, az éttermekben pedig csak elvitelre lehetett vásárolni; néhány nap múlva, március 31-én pedig bevezették Magyarországon a különleges jogrendet és meghosszabbították a veszélyhelyzetet.
2020. április – Húsvét a négy fal között
Április másodikára a világjárvány 171 országban már több mint egymillió embert betegített meg és 51 ezer ember halálát okozta. Magyarországon adót vetettek ki a multinacionális láncokra, a pénzügyi szektorra, az önkormányzatoktól pedig elvonták a gépjárműadót. A munkanélküliek száma elkezdett meredeken emelkedni. Április 6-án ingyenessé tették a parkolást, hetedikén pedig már a 800-at is átlépte a fertőzöttek száma és addigra elhunyt 47 ember. Vuhanban nyolcadikán feloldották a vesztegzárat; a 11 milliós kínai városban több mint 50 ezer fertőzést regisztráltak és elhunyt 2571 ember. Április 9-én a kormány határozatlan időre meghosszabbította a kijárási korlátozásokat, így a húsvéti ünnepeket is szabályok között kellett tölteni. Lassan hozzászoktunk a karanténélethez: home office, digitális oktatás, házhoz szállítás. Tizenharmadikára Magyarországon már átlépte a halottak száma a százat, huszonegyedikére meghaladta a kétszázat. Bejelentették, hogy elmarad a csíksomlyói búcsú, a Campus Fesztivál, a Netflix pedig az év első negyedévében 16 millióval növelte előfizetői számát. Április végén elkezdték a vérplazma-terápiát a súlyos állapotú betegeknél.
2020. május – Hurrá!
Negyedikén szigorú szabályok mellett megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Bejelentették, mindenki köteles az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön szájat és orrot eltakaró sálat, kendőt vagy orvosi maszkot viselni. Ugyanettől a naptól engedélyezték a sportrendezvények megtartását - nézők nélkül. Az eddigi legrosszabb hírt kapták a vendéglátásban, a szórakoztató- és reklámiparban dolgozók: augusztus 15-ig megtiltották a tömegrendezvényeket. "Magyarország az első csatát megnyerte a koronavírussal szemben, de a vírus várhatóan októberben, novemberben második hullámban újra támad majd" - mondta Orbán Viktor. Telefonos előjegyzések után elindították a háziorvosi és fogászati ellátásokat, az egynapos sebészeti ellátást. Bejelentették, hogy Debrecenben fog megépülni a Nemzeti Oltóanyaggyár, ahol 2022 végén elkezdhetik a termelést. A hónap közepén kinyitottak az óvodák és a bölcsődék, azonban az iskolákban a tanév végéig maradt a digitális oktatás. Május 17-től (a fővárosban pár nappal később) újra látogathatók voltak a játszóterek, kinyitottak a szabad területen lévő parkok, újra fogadhattak vendégeket a szállodák és a panziók, megnyitottak az éttermek. Május 29-től ismét nézők előtt tarthatták meg a sporteseményeket, a színházak, a mozik, a könyvtárak, a múzeumok fogadhattak látogatókat, de a zenés-táncos rendezvények tiltólistán maradtak.
2020. június-augusztus – Végre, nyaralunk!
Európában látványosan csökkentek a fertőzöttek és a halottak számai, az élet kezdett visszatérni a pandémia előtti állapothoz. Június elsején újraindultak a népegészségügyi szűrések, nyolcadikán pedig Müller Cecília bejelentette az első hullám végét. Az első hullám során összesen 4017 fertőzöttet regisztráltak, ebből április 10-én a legtöbbet, 210-et; a halálos áldozatok száma 550 volt, a legtöbb eset egy nap alatt április 19-én volt (17 elhunyt).
Június 17-én éjféltől megszűnt hazánkban a veszélyhelyzet, megszüntették az idősek vásárlási sávját, ám a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban továbbra is maszkot kellett hordani. Kinyithattak az uszodák, a strandok, és 500 főig engedélyezték a zenés-táncos rendezvényeket. Az élet Európában visszatért a régi kerékvágásba: az emberek utazgattak, teraszokon kávézgattak, éttermekbe jártak. Magyarországon a nyári újranyitás nagyot lendített a gazdaságon: a tavaszi bedőléshez képest 11,3 százalékos növekedést regisztráltak, bár ez még mindig 4,7 százalékkal elmaradt a tavalyi eredményektől. Július végén közölték, elmarad az összes hazai nagyrendezvény, így a zamárdi Strand Fesztivált, a velencei-tavi EFOTT-ot, a Fishing On Orfűt, a szegedi SZIN-t, a Paloznaki Jazzpikniket és az adyligeti Kolorádó Fesztivált sem tartották meg a hatályos jogszabályok miatt. Augusztus utolsó napján már 25 millió 143 ezer ember fertőződött meg világszerte és a halálos áldozatok száma elérte a 845 ezret, a gyógyultaké pedig a 16 millió 557 ezret.
2020. szeptember – Vissza az iskolapadba
Elsején hagyományos formában megkezdődött az oktatás. Hazánkban 6257-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 616-ra. A polgármesterek egyre több városban tették kötelezővé a szájmaszk használatát zárt terekben is, így például a könyvtárakban, múzeumokban, színházakban. Augusztus végén-szeptember elején leginkább a fiatalok körében terjedt a vírus, ezért Müller Cecília felelősségteljes magatartásra szólította fel őket. Az iskolák megnyitásával a fertőzöttek száma is emelkedni kezdett, több osztályt, iskolát helyeztek karanténba. Újra látogatási tilalmat rendeltek el a szociális intézményekben, lezárták a határokat, az oktatási intézményekben elrendelték a kötelező lázmérést a diákoknak és a tanároknak is. Tizedikén átlépte a 10 ezret a fertőzöttek száma, tizenhatodikán a miniszterelnök bejelentette, továbbra is kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, emellett pedig a színházakban, a mozikban, a cirkuszokban és az egészségügyi intézményekben is. A szórakozóhelyeknek este 11-kor be kellett zárniuk. Szeptember 20-án új rekord született, több mint ezer fertőzöttet azonosítottak hazánkban. A hónap végén 14-ről 10 napra csökkentették a házi karantén időtartamát és az országos tisztifőorvos közölte, minden településen jelen lehet a vírus, ugyanis 25 ezerre nőtt a regisztrált koronavírusosok száma.
2020. október-november – Kijárási tilalom
A járvány felszálló szakaszában, október elején Debrecenben elkezdték tesztelni a koronavírus elleni szereket, a favipiravirt, majd a remdesivirt. A szomszédos országokban is romlottak a járványügyi számok, Romániában a katasztrófavédelmi riasztást is kiadták, ugyanis a nyilvántartott aktív esetek száma átlépte a harmincezret. Tizennegyedikén ezer fölé emelkedett hazánkban az elhunytak száma, a fertőzötteké pedig meghaladta a negyvenezret. Október 15-én 189 országban és régióban volt jelen a koronavírus. A hónap végén több ország újra lezárta határait, éjszakai korlátozásokat vezettek be, meredeken emelkedett a fertőzöttek száma a világban. A honvédség is részt vett a járvány elleni védekezésben, az iskolák fertőtlenítéséről gondoskodtak. November elején a szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek az iskolák bezárásáért, ugyanis másodikára már 82 ezernél is több koronavírusos volt Magyarországon. November 4-én döntött a kormány: kihirdették a veszélyhelyzetet; éjfél és hajnali 5 óra között kijárási tilalmat vezettek be, eltörölték a fizetős parkolást, a diszkókat bezáratták, a mozikban, a sporteseményeken és a színházakban ritkított ülésrendet rendeltek el. Hetedikén újra felfüggesztették a halasztható műtétek elvégzését, online térbe költöztek az egyházi események. Tizenegyedikén ettől is szigorúbb szabályozás lépett életbe: a kijárási tilalmat már 20 órától életbe léptették, vagyis este 8-ra mindenkinek haza kell érnie. Az éttermek nem fogadhatnak vendégeket, a boltoknak és szolgáltatóknak 19 óráig be kell zárniuk, a sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött lehet játszani, a temetéseken maximum ötvenen lehetnek, az esküvők lakodalom nélkül tarthatók meg, az egyéni szabadtéri sportok gyakorlását engedélyezik. Nem nyithatnak ki a fitnesztermek, az uszodák, a könyvtárak, a mozik, az állatkertek. A közép- és felsőfokú intézményekben digitális tanrend lép életbe, a kollégiumok bezárnak. Kutyát sétáltatni este 8 és reggel 5 között csak a lakóhely 500 méteres körzetében lehet, az utcán tartózkodókat a katonaság és a rendőrség ellenőrizni. Bejelentik, hogy elmaradnak a karácsonyi vásárok. November közepétől a halálozások napi átlaga tartósan száz fölött maradt.
2020. december – Elkezdődik az oltás Magyarországon
Országszerte elkezdték tesztelni a szociális, majd az iskolai, óvodai, bölcsődei dolgozókat és az egészségügyiseket. A célzott tesztelés első körében 181 ezren vettek részt, közülük 2,44 százalék, vagyis 4436 személy bizonyult koronavírusosnak. A hónap elején már látszott a fény az alagút végén: több cég is tudatta, hamarosan piacra dobja a vírus elleni védőoltását. Egy világ ismerte meg Karikó Katalin nevét, aki részt vett a a Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztésében. December 7-én a kormány elindította a vakcinainfo.gov.hu weboldalt, itt lehet jelentkezni az oltásra. Nyolcadikán elkezdtek oltani a britek, Japánban pedig bejelentették, már a vírus harmadik hullámával küzdenek. Négy nappal később Amerikában is beadták az első vakcinákat, Izraelben pedig 20-án. Magyarországon december 26-án adták be az első Pfizer/BioNTech-védőoltást Budapesten. Az első magyarországi szállítmány 9750 adag oltóanyagot tartalmazott, ami 4875 egészségügyi dolgozó oltását tette lehetővé. A szilveszteri rendezvények elmaradtak, nem voltak tűzijátékok és mivel 10 főnél többen nem tartózkodhattak egy társaságban, ezért a házibulikról is le kellett mondani.
2021. január-március – Vakcinát, vakcinát!
Január harmadikán megjelent az oltási terv, hatodikán pedig elkezdték oltani az idősotthonok lakóit. A hónap közepére kiderült, vakcinaigazolványt fognak bevezetni az országok és megérkezett az első Moderna-szállítmány is. Tizenharmadikán megjelent a vírus brit mutációja hazánkban, ami a fiatalabbak körében is súlyosabb szövődményeket okozhat. Huszonegyedikén Magyarországon ideiglenes használatbavételi engedélyt kap az orosz vakcina, a Szputnyik V, az AstraZenecát pedig 29-én engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség. Február elsejére már több mint 12500 magyar halt bele a koronavírusba, a fertőzöttek száma pedig 368 710-re emelkedett. Negyedikén kezdődött a legidősebbek oltása a háziorvosoknál és a kórházi oltópontokon. Tizennyolcadikán a kormány elindította az újranyitásról szóló nemzeti konzultációt, majd ugyanezen a napon bejelentették, elkezdődött a harmadik hullám. A második hullám csúcsán az egy nap alatt beazonosított fertőzöttek száma 6819 volt, összesen pedig 363 022 ember betegedett meg 2020. szeptember 1. és 2021. január 31. között. A második hullámban 179 nap alatt 11 925 személy hunyt el a fertőzésben; ez hússzor több az első hullámhoz képest. A legtöbb elhunyt 2020. december 5-én volt, összesen 193. Huszonnegyedikén beadták az első oltást a kínai Sinopharm oltóanyaggal, majd két nappal később – az emelkedő esetszámok miatt – Orbán Viktor elrendelte az emelt szintű készültséget a kórházakban. A WHO vészhelyzeti igazgatója március elsején arról beszélt, nem valószínű, hogy 2021-ben véget ér a világjárvány. A hónap elején újabb szigorításról döntött a kormány: ismét elrendelték a digitális oktatást az általános iskolákban, az óvodákban és a bölcsődékben ügyeleti rendszert tartanak fent. A március 22-ig tartó védelmi intézkedések részeként csak az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, valamint az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piacok és a termelői piacok tarthatnak nyitva. Minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszervíz-szolgáltatásokat. Március 13-án 9444 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta nem volt ilyen magas ez a szám.
Fogarasi Renáta
