Hirdetés

Útkereszteződések

civishir.hu

2009.09.15. 08:00

Útkereszteződések

László, László, nem volt ebben a dologban részünkről egy icipici provokáció, egy makulányi politikai fricska, egy csipetnyi csak azért is? (Réti János jegyzete)

Hirdetés

Máig nem tért napirendre valószínűleg a nemzetközi diplomácia Sólyom László köztársasági elnökünk tervezett szlovákiai vendégeskedése és annak fogadtatása felett, ezért egyszerűen sehol, senki nem foglalkozik már a kérdéssel Európában. Így van jól, mivel nemcsak emberek, hanem diplomáciák is vannak, amelyikek „megérdemlik egymást”. Mert, ahogy a másik régi mondás tartja, „az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz”. 

Mi, magyarok ebben a dologban persze hivatalból elfogultak vagyunk, pedig tudjuk, hogy nemcsak a válaszhúzás elhatározói, hanem az ötlet kiagyalói is „megérik a pénzüket” ebben a dologban. Nincs ugyanis olyan nemzeti jeles napunk, ünnepünk, amelyen Sólyom László ne igyekezne eljutni, akár természetjárónak öltözve is, valamelyik határon túli volt magyar területre, vendégségbe, hogy ezzel jelezze,… mit is jelezzen? Na ugye! 

Hogy az ő fogalma az ország határairól nem feltétlenül esik egybe a szomszéd államférfiak határértelmezésével. Ez magánemberként szíve joga, csakhogy ő jelenleg a köztársaság elnöke! Ebben a funkcióban a világ egyetlen elnöke sem korzózhat és nem is korzózik kedve szerint ilyen, olyan, vagy amolyan ürügyekkel. Obama sem ugorhat át „csak úgy” Hawaii-ra egy családi pókerre, még kevésbé Kenyába, a rokonokhoz, mert minden napnak mind a 24 órájában, megszakítás nélkül ő az USA elnöke. Érdekes, Sólyom László sem Amerikába indult, civilként, inkognitóban, pedig él ott is annyi magyar, mint Szlovákiában. Ha nem több. Igaz, tegyük fel, Dél-Dakota soha nem volt Magyarország része, ezért aztán nem kérdés számunkra az ottani nyelvhasználat és a magyar nyelvű oktatás lehetősége sem. 

És még valami. Nem szerencsés másra, másokra, egyezetés, előzetes megbeszélés nélkül feladatot róni. Nem szeretik. Nyűgös dolog. Márpedig jelen esetben arról is szó lett volna, hiszen egy külföldi ország elnökét, még ha szomszéd is, még ha az „övéi” lakják is a várost, ahova készül, megkülönböztetett fogadtatás, bánásmód és védelem illeti meg. Kötelezően! Ha igényli, ha nem! Egy elnök, elnök és ehhez a ranghoz közméltósági előírások tartoznak. Még akkor is, ha azok esetenként terhesek egy kicsit. Mert mi van, mondjuk, ha netán történik vele valami? Ki lesz felelős érte? Jobban mondva kit lehetne felelőssé tenni ilyen esetben, ha nem egyeztetett a vendégeskedés? 

Szóval ilyesmikre sem árt gondolni, mielőtt felháborodunk, hogy nem fogadták, hogy „kitiltották Szlovákiából”. Nem kitiltották, – az más kategória lenne – hanem, köszönték szépen, nem kértek belőle! Így, ebben a formában nem! Meg aztán Elnök úr! Amikor reggelente elnöki arcát borotválja az elnöki fürdőszoba elnöki tükrében, nem kérdezi meg magától véletlenül se, hogy László, László, nem volt ebben a dologban részünkről egy icipici provokáció, egy makulányi politikai fricska, egy csipetnyi csak azért is? Véletlenül? Meg se fordult a fejedben László? Nem? Isten téged úgy segéljen?




Réti János
reti.janos@civishir.hu

Szóljon hozzá!

Hirdetés