Hirdetés

Ezen is túl vagyunk

civishir.hu

2009.09.08. 08:17

Ezen is túl vagyunk

Eleve és általában vitatom az utcai demonstrációk hasznát, értelmét, hatását. Mert ha a célját egy felvonulás nem éri el, márpedig hogyan érné el, akkor minek? (Réti János jegyzete)

Hirdetés

Már elcsitultak a kedélyek a szombati budapesti felvonulással kapcsolatban és ez így van jól, mert ugyebár minden csoda, menet, jelzés és ellenjelzés hatása három napig tart. Az élet megy tovább és elmondhatjuk: ezen is túl vagyunk erre az esztendőre, és már indulatok nélkül elmélkedhetünk róla. Ami azonban elgondolásra érdemes az „üggyel” kapcsolatban, hogy „annyi balszerencse közt és oly sok viszály után” lám mindig kreálódnak újabb és újabb okok egyet nem értéseink fokozására. Mert ebben a kérdésben, nem kettő, hanem legalább négy táborra oszlik az ország. Vannak ugyebár az érintettek, vannak a velük szolidárisak, a „rá se rántók” és az ellenlábasok. Ez utóbbiak azok, akik hangosan is hangot adnak a véleményüknek és kinyilvánítják, amit ezzel kapcsolatban ki akarnak nyilvánítani. 

Magam úgy vagyok ezzel, hogy eleve és általában vitatom az utcai demonstrációk hasznát, értelmét, hatását. Mert ha a célját egy felvonulás nem éri el, márpedig hogyan érné el, akkor minek? Kivételt képeznek a karneváli menetek, mert azoknak eleve más a küldetésük. Ez magánvéleményem és, mint ilyen, külön bejáratúnak tekintendő. Megjegyzem, a régi május elsejék fő mondanivalója az volt, hogy együtt dolgozó kollegák megtettek nem ritkán 2-3 kilométert is együtt, „dalolva”, hogy megigyák azt a sört, amit menet nélkül is megihattak volna. A Földön lakó élőlények közül talán leginkább a pingvinek együttvonulósak, de kétlem, hogy ezt mondjuk a fókák vagy jegesmedvék „figyelmének felkeltésére” művelnék, hanem csak úgy, mert ők olyan együttvonulós fajtának számítanak a teremtő teremtményei között. 

Az érzelmi, hovatovább szexuális vonzalom menet formájában való kinyilvánítása, hirdetése pedig akár túlzások kiagyalására is érdemes jelensége a világnak. Mert mi lenne, tegyük föl, ha a testi, lelki vonzódás különböző és amúgy intim árnyalatainak megélői szintén menet formában, fővárosok szívében hangsúlyoznák el nem ítélhetőnek tartott létjogosultságukat? Evvel az erővel ugyanis demonstrálhatnának együttérzést remélve a poligámok, akik ugyebár megcsalják életük párját, mert őket a változatosság gyönyörködteti. Aztán jönnének a megcsaltak, a felszarvazottak és azok is, akik csak nem mernek félrelépni, mart annál majrésabbak és féltik az otthon békéjét. De felvonulnának egy délutánon a reménytelenül szeretők és a plátói szerelmet táplálók is, egyszer már hagy derüljön ki róluk, hogy az ábrándozás lehet igaz, a sóhajtozás meg szabad! És akkor még nem volt szó az érzelmi szálak más gubancairól, a testi vágyakozás egyéb útvesztőjéről, amit hívei vagy művelői a maguk részéről normálisnak, természetesnek tartanak, de nem kívánják erről közterületen meggyőzni a „közönséget”. Mert vannak az életnek dolgai, amik attól lesznek igazán sajátjaink, attól válnak meghitt, boldogító csodájává napjainknak, hogy bennünk, legbelül történnek meg. Feltűnés nélkül. 


Réti János 
reti.janos@civishir.hu

Szóljon hozzá!

Hirdetés