A debreceni kurva anyádat
Hát, Istenem, a képviselőt is lekurvaanyázhatják néha, az egyszerű választópolgár megkapta már az internetes fórumon, a kocsmában, a buszon, a volán mögött, a zebrán, a kispályás meccsen vagy éppen a lelátón. Ha az ember közszereplő, és ha történetesen annyira provokatív és konfrontatív, amennyire azt a párt filozófiája – esetleg még az alapszabálya is – megköveteli, akkor pláne számoljon azzal, hogy néha kihoz a sodrából riválisokat. A jobbikosok szálltak be páros lábbal ebbe a meccsbe, megedzhette volna már őket a nagy adok-kapok.
Az pedig már egyenesen komikus, hogy a fideszes képviselő annyira érzékeny, mint a szűzhártya, és egy kis provokatív gyagyázásra rögtön átvedlik bunkóba. Hogy reagálja le az élet igazán komoly kihívásait? Az egészsége érdekében javaslom neki, hogy legközelebb ilyenkor vegyen egy nagy levegőt, és képzelje el, miket mondanak a háta mögött a választók, még azok is, akik alkalomadtán rá és a pártjára szavaznak. Megsúgom neki: a jobbikos gyagyázása ahhoz képest több mint dicséret! Megy neki egy láda sörrel!
Ebben az országban már annyit kurvaanyáztak, hogy ma már szinte a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik. Komoly hagyománya van, kérem! Még Debrecenben is. Megesett, nem is túl régen, hogy Ágoston képviselő úrnál sokkal hatalmasabb és sikeresebb debreceni embert anyázták kórusban, élőben a tévében! Ez a kis városházi incidens nem rúghat labdába.
Tudjuk, honnan fúj a büdös! A legszebb gyöngyszemek a parlamentben születtek. Először nem hittem a szememnek, ezt a Wikipédia külön csokorba is gyűjtötte! Anyám!!!
Cs. Bereczki Attila
