A debreceni romák tudják, kire voksoljanak június 9-én

– Június 9-én a cigányoknak nemcsak európai parlamenti és helyhatósági választás lesz, hanem megválasztjuk a települési, a vármegyei és az országos roma nemzetiségi önkormányzat tagjait is. Az európai parlament választás tétje nekünk nem lehet más, mint az, hogy Magyarországon lesz-e nyugalom, lesz-e a társadalomban béke, lesz-e olyan helyzet, hogy a migrációs erőszakot el tudjuk kerülni, mint ahogy a genderpropagandát is, amit cigányként nem bírunk lenyelni. Tehát azt soha nem fogjuk támogatni, hogy az óvodában, az iskolákban a gyermekeinknek a jól látható testi jegyek ellenében mások mondják el, hogy ráérsz még eldönteni, hogy fiú vagy, vagy lány. Ez nálunk nem megy! – ezt Aba-Horváth István, az országos szervezettségű Cigány Közösségek Szövetségének (CIKÖSZ) főkoordinátora jelentette ki a Cívishírnek arra a kérdésére válaszolva, hogy a hajdú-bihari cigányság számára mi a tétje a június 9-ei választásoknak.

Hozzáfűzte, hogy a roma kisebbségi képviselőket jelölő szavazólapot csak azok tölthetik ki, akik regisztráltatták magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.

Úgy látja, a kisebbségi vezetők megválasztása megnehezíti a romák számára a voksolást, mert – mint mondta – az embereknek még két információt is nagyon nehéz megjegyezni, nemhogy hatot-hetet. Ez majdnem a lehetetlen küldetés, hiszen egy cigány nemzetiségi szavazó Debrecenben hatféle szavazólapot fog kapni. Így a polgármesterválasztásit, a képviselőválasztásit, az európai parlamenti választásit, a helyi roma nemzetiségit, a vármegyei roma nemzetiségit és az országos roma nemzetiségit. Ezekhez vidéken még jön egy hetedik, a vármegyei önkormányzati közgyűlés tagjainak megválasztása is.

És kikre fognak szavazni a romák?

Aba-Horváth szerint Debrecenben elég egyértelmű, hiszen évek óta „egy brutális jó viszony, együttműködés van a város vezetésével”, ami a bizalmon alapul, és megalapozója a közösen elvégzett munka eredményessége. Az, hogy pontosan tudják, egymástól mire számíthatnak. A választó és a választott között folyamatos a kommunikáció, a képviselő bármikor elérhető, számonkérhető. Ez a legitimitás, ennek a politikai alkunak a gyakorlása nemcsak az országban, hanem Európában sem nagyon szokványos.

Ugyanakkor országosan, vármegyei szinten nagyon nagy hiányosságot érez a cigányvezető. Az együttműködéssel nemcsak a romák állnak egymással hadilábon, hanem brutális a távolság a nem cigány jelöltek és a cigány választópolgárok között. Meglátása szerint ideális megoldás az lett volna, ha a jelölőszervezetek az Európa parlamenti listára is és a vármegyei listára is felraknak egy-egy cigány jelöltet, hogy legyen mire mutatni, ide vagy oda voksoljanak, mert ha őt segítik mandátumhoz, akkor ő segíteni fog, képviseli a cigányságot. Mert ha nem, akkor a lehetőségekhez sem jutnak hozzá. A jelöltek hiányában azonban sokkal nehezebb eldönteni, kire voksoljanak.

– Az azonban látszik, hogy a szegényebb réteg a gondoskodásban, a napi együttműködésben hisz. Pontosan látjuk, hogy a szegény emberek, cigányok és magyarok egyaránt a nyugalomra, a békességre, a kiszámíthatóságra, a gondoskodásra szavaznak. Ezért fontos számunkra, hogy legyen egy olyan körülállás, amiben béke van és nincs gender, nincs migráció, az Európai Parlamentben pedig nem azért dolgoznak, hogy a kint lévő forrásokat akadályozzák. Tehát aki kijut, az ne a pártokat, hanem a magyar társadalmat képviselje. És aki nem hajlandó a magyar érdekeket képviselni, az nettó hazaáruló – fogalmazott Aba-Horváth István.

Megszervezték önmagukat

Vármegyei viszonylatban viszont polgármesterjelöltként, önkormányzati jelöltként vannak romák. A magát karizmatikus vezetőnek valló Aba-Horváth úgy látja, a magyar társadalom még nincs kész egy cigány polgármester elfogadására. Kivéve, ha a népesség összetétele olyan, vagy ahol annyira ismert a személy, annyira nagy bizalomnak örvend, hogy azt mindenki megszavazza, mint például Gáborjánban. – Láttam már cigány polgármesterjelölteket elbukni, akiket indulásukkor óvva intettem, hogy ne vállalják a megmérettetést – mondta a romavezető. – Amikor a hétköznapjaik a döntéshozóktól függnek, akik főként nem romák, ők a mosolygásukkal és a fejbólogatásukkal nem biztos, hogy mindig a valóságot jelzik vissza számukra. És ezt még meg kell tanulnia nagyon sok olyan tapasztalatlan önjelölt cigány vezetőnek, akik meg fogják kóstolni a bukás ízét.

Felvetettük Aba-Horváth Istvánnak, hogy a választásokkal kapcsolatos elvárásait hallva abban leginkább a Fidesz-KDNP nézetei köszönnek vissza. Elmondta, ő 1995 óta vesz részt a közéletben, és a mostani ellenzék oldaláról soha senki nem kereste meg még azért, hogy megkérdezze, mi van a közösségével? Példaként hozta a 2008-as, 2009-es és 2010-es roma gyilkosságsorozatot. Számára úgy tűnik, hogy a közössége a fájdalmaival, nehézségeivel együtt körön kívül van. Nekik innen kell körön belülre kerülni, mégpedig hihetetlen munkával, energiabefektetéssel és egyelőre kevés eredményességgel.

Látható, hogy a cigánysággal szemben a többségi társadalom összezár.

– Mi csak együttműködni tudunk, és csak reméljük azt, hogy a többségi társadalom tagjai felismerik a bennünk rejlő erőt. Erre mutat most óriási példát a CIKÖSZ, hiszen másfél év alatt a 250 koordinátora segítségével – közel ezer településen – több mint 4 ezer 500 jelöltet tudtunk állítani. Kíváncsian várom, hogy lesz-e politikai akarat arra, hogy ezt a jól működő hálózatot ne engedjék széthullani, hogy ezt támogatni kell, mert a cigány közösség még egyszer így, ennyire őszintén, tisztán, szakmai alapokat képviselve, hiteles értékrendek mentén nem fogja tudni magát megszervezni – hangsúlyozta a szervezet főkoordinátora. Aba-Horváth Istvántól megtudtuk, hogy Hajdú-Biharban 51 településen működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat, és szervezetük 44-ben állított kisebbségi jelölteket. Ahhoz, hogy a cigányságból valaki országos eredményt tudjon elérni, sok munka, befektetett energia, forrás és kapcsolat kell. Ezzel tud csak hitelesen és jogerősen jelöltté válni, csak így tud egy szervezet listát állítani. A CIKÖSZ-nek mind a 19 vármegyében és országosan is van listája, ugyanakkor a közelmúlt nagy hírű romaszervezetei többségükben már elbuktak. Véleménye szerint csak azért, mert ott csak és kizárólag a meglévő tapasztalatokat, erőforrásokat használták, amelyek alapját a nem időtálló és nem helytálló információk adták. Ő maga is látta, több lista azon bukott el, hogy a jelöltállításkor kitöltött ajánlószelvény két oldalán, a személyes adatokban egy betű- vagy egy számeltérés volt, így érvénytelen lett az ajánlás.

Leülni a jelöltekkel

A romatársadalomban egyébként alacsony a választási hajlandóság. Ebben Aba-Horváthék a cigányszervezetük koordinátorain keresztül igyekeznek változást elérni. Ha ugyanis – hangsúlyozza – nem sikerül felrázni a roma társadalmat, és az most nem tudja magát megszervezni, akkor nem kell, hogy mások mondjanak rájuk nemet, vagy vessenek rájuk keresztet, önmagukat kell nyugdíjazni, mert az igazi döntéshozatali helyzettől olyan távol kerülnek, hogy már nemhogy körön, hanem kapun kívülre szorulnak.

– Nem sok hiányzik már ahhoz, hogy a cigány közösség tagjai a településeken, vármegyékben és országosan is kiszoruljanak az életüket befolyásoló döntések meghozatalából. Nincs cigány az Európa parlamenti és a hajdú-bihari listán. Én meg tanácsot kérek majd az ottani jelöltektől, a vármegye elöljáróitól, hogy mivel motiváljam a 45-50 ezer hajdú-bihari cigányt, miért is szavazzanak azokra, akik figyelembe se vesznek minket. És az igazi kérdés nem az, hogy listára kerülünk-e, bejutunk-e a döntéshozó testületekbe, hanem az, hogy kikkel dolgoztak eddig együtt, kiket vontak be a cigányok életkörülményeit javító programokba, például szegregációkat felszámoló projektekbe. Tudom, azért tartanak minket távol, hogy ilyen esetekben ne kerüljünk közel a tűzhöz. Most azonban eljött az idő, amikor azt mondhatjuk, hogy itt és most állj, nem tovább! Együttműködés és politikai alku hiányában is meg kell oldanunk ezt a helyzetet. Ilyen körülmények között bizalmat és szavazatot várni tőlünk nagyon rideg magatartás. Ezt a ridegséget szeretném feloldani azzal, hogy felhívom a képviselőjelöltek figyelmet: június 9-ig van még idő, beszéljünk arról, hogy az együttműködésben mi mentén haladjunk tovább. Mert az elmúlt öt-tíz évben – Debrecen és néhány vidéki település kivételével – nagyon jó együttműködésekről nem tudok beszámolni – beszél a várható jövőről Aba-Horváth István.

Listák és jelöltek Hajdú-Biharban

A valasztas.hu május 20-ai adatai alapján Hajdú-Biharban 56 településen 15 ezer 351 személy regisztrált a roma nemzetiségi választára. A területi roma nemzetiségi választáson a hét képviselői helyre három szervezet indít listát. A Magyarországi Cigányközösség Fórumán hét, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete hat, míg a Cigány Közösségek Szövetsége 13 személyt jelölt a listájára.

Azokon a hajdú-bihari településeken, ahol felállhat a roma kisebbségi önkormányzat, igencsak eltérő a kisebbségi lista voksolására jogosultak száma, azt leginkább az összlakosságon belül a cigányság aránya határozza meg. A legtöbben, 1181-en, Hajdúhadházon szavazhatnak. A második helyen Püspökladány van 756 regisztrált roma szavazóval, míg a harmadik Hajdúsámson 658, a negyedik Hajdúböszörmény 624, az ötödik Balmazújváros 585, a hatodik Debrecen 579, a hetedik Bagamér 548, a nyolcadik Létavértes 526, a kilencedik Nyíradony 521, a tizedik Hosszúpályi 478 roma választóval. Ezeken a településeken ötfős cigány kisebbségi önkormányzat alakulhat. Ahol kevesebb az induló, ott háromfős kisebbségi önkormányzati képviselőcsoport jöhet létre. A háromtagú grémium választói felső határa a 139 szavazóval rendelkező Mezősas. A legkevesebb romaönkormányzati voksoló Mezőpeterden lesz, ott a május 20-ai adatok szerint 37-en lesznek. A következő a sorban Körösszegapáti 39, Zsáka 49 és Nyírmártonfalva 50 szavazóval.

CH