Jézus eltávon
Tegyük fel, nem álruhában és frissen dezodorálva fordul be az utcasarkon, hanem eredeti valójában, csuka nélkül. A forgalom nem állna le, de a többség szentül hinné, már az első előválogatóról kivágott, majd a csalódástól kissé megtört megasztár ténfereg a placcon. A jóindulatúak betudnák annak, hogy itt felejtette – jelmezben – valamelyik musical stábja, mikor hirtelen kiderült, mégsem fogyott megfelelő mennyiségű jegy a beharangozott szuperprodukcióra. Lenne, aki egy víztisztítóra és kenderruhára szakosodott öko cég mobil reklámját látná benne, de az is elképzelhető, hogy megfordulna az okos kis fejekben, valami nomád valóságshowt promotálnak vele. Jézus pedig nézne, ártatlanul, mint a húsvéti bárány, hogy mi van itt, már ki sem lehet lógni a sorból?
Nem, barátom, ez nem az a hely, itt vagy egyenbirka vagy, vagy alternatív. A kettő közötti karcsú átmenetet hétköznapi hülyének hívják – ők tökéletesen érdektelenek minden szempontból. Nem számol velük senki a szeretteiken kívül, számsorokkal rendelkeznek, termelnek ezt-azt; masinériánál nem többek. Az egyenbirka, ha rendesen eszik, képes kinőni a szerepét és a formaruháját, lehet belőle mondjuk politikus vagy műsorvezető. Az alternatívból pedig művész, aki bengáli tigrist ábrázol vegyes technikával, amint pécsi kesztyűt varr egy hullaházban. Na, ezek lennénk mi. Egyszerű, nem? Megváltozott a világ, mióta el- vagy felmentél, de, meglásd, hamar bele lehet rázódni ebbe a plusz 2 ezer évbe, gyere csak!
Ez itt a Facebook. Népgyűlés posztmodern kiszerelésben. Mindenki szeret mindenkit, nyomatják a bölcseletet, a jobbnál jobb nótákat, amiket megszakít néha néhány indián név és kiderül, milyen kutya illik hozzánk. Néha még téged is emlegetnek… Fontos ismérv: akinek minden tetszik a nap bármely szakában (én lájkolok, te lájkolsz, ő lájkol, mi unjuk), az munkanélküli. Vagy gyereket nevel, és a gyerek jó.
Ez itt a tévé. Míg te a mennybemenetel logisztikájával leszel elfoglalva, mi majd a pokol tornácáról integetünk, kezünkben a távirányítóval: miután kapcsolják Rómából az ezen a napon minden nyelven beszélő ügybuzgó asszisztensedet, este Lara Croft, Stallone és Kábelbarát Carrey szórakoztat majd minket – csak az áhítat végett. Az első egy nő, a második egy férfi, a harmadik pedig egy felegyenesedett takonylabda. Ha esetleg korábban be tudnál kapcsolódni, azt is láthatnád, nálunk annyi tehetség van, mint égen a csillag. Néhány jó hangú tinédzsertől eltekintve az önértékelési nyomorékok sora soha nem ér véget. Szóval, ha szombaton 19.30-kor még lenne kedved egy kis csodatételhez, majd gondolj rájuk.
Ez itt a könyv. Csak karácsonykor veszik elő. Sajnos. Pont méret, hogy ne billegjen a fa talpa.
Ez a család. Megpucolták az ablakot, feltöröltek az ágy alatt is (szerényebb állatkert gyűlik ott össze egy tél alatt), festettek tojást, bolyhosodik a vázában a barka, fő a sonka, ebédre jön a család. Azt ünnepelik, hogy… nem kell dolgozni menni. Csak az idő ne lenne olyan morcos, most majd ülhetnek a négy fal és a két anyós között a torma szagban, míg Stallone meg nem őszül.
Bereczki-Csák Helga
csak.helga@civishir.hu
