Hirdetés

Az annapetigergő-spirál

civishir.hu

2012.02.08. 09:55

Az annapetigergő-spirál
Semmi baj... (Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő)

Debrecen – Aki nincs képben gyermekirodalomban, az jó, ha tudja, hogy Bartos Erika – ha nem is az értéket, de a népszerűséget tekintve – a ma Csukás Istvánja és Bálint Ágnese így, kompakt kiszerelésben. Az építészből lett író- és rajzolónő álmot árul. Pénzért.

Hirdetés

Hirdetés

Azzal egyébként, hogy elég pofátlan módon irányozza a képünkbe a hétköznapi szinten kivitelezhetetlen idillt, megállás nélkül és irigylésre méltó módon hazudik, de ne vesződjünk ennek a bizonyításával! Előfordulhat, hogy vannak tökéletes anyák, mintacsaládok, szófogadó gyerekek, kivétel nélkül csendes kompromisszummal végződő viták, de az is lehet, mindez tényleg csak mese, amiben kár dokumentarista jegyeket keresni.

Aki három gyereket nevel és mellette dolgozik, az még akkor is tiszteletet érdemel, ha egy bevásárló listát se ír egész életében, nem egy polcnyi gyerekkönyvet. De hogy ez a nő még akkor is csak szelíden ejnye-bejnyézik, amikor a frissen festett falat összemázolják a büdös kölykök... Mert az annapetigergő Bartos Erika saját nagycsaládjáról szól: lányáról, két fiáról és mindenről, ami egy kisgyerekkel megeshet: talál egy csigát, hajat mos, begyullad a füle. Izgalmak szintjén távol esik e kockakönyvekben lefektetett munkásság a Die Hard filmek dramaturgiájától, de lám, a porontyok nagyon élvezik. Egymást centi és hány szerelmed van? helyett annapetigergőben mérik. Menjünk oda, ahova annapetigergő, csináljuk úgy, mint az annapetigergőben, anya építsen alagutat, faragjon éjszaka babaházat, főzzön szilvás gombócot. Neeeem? De hát annapetigergő anyukája… Elég! Annapetigergő anyukája egy két lábon járó csoda, akit már akkor szedáltak a világ negatív impulzusai és a saját kételyei ellen, mielőtt az első gyermekét várta.

Annapetigergőre mégis azt mondja a vámpíros rémregényekkel labirintizált boltban az eladó, hogy kifogytunk belőle. Magyarországon, végtörlesztés után, éhségmenet közben, kifogytak belőle. Elvitték mindet. De majd jön újabb szállítmány. A nagyjából 250 oldalas, kemény fedeles művek ára 2 ezer 500 forint körül mozog, ami se könyvhöz, se gyerekkönyvhöz képest nem drága, ugyanis lehet kapni hatméteres hajú Disney-droidról és pofákat vágó piros autóról 16 oldalas leporellót ennek a duplájáért. (A Csukás István írta Nagy mesekönyv és Bálint Ágnes Mazsola és Tádéja szinten 2 ezer 500 forint). A tipikus annapetigergő-vásárló szülő 3-6 percet tölt a könyvesboltban. Mint akit fenékbe nyilaztak, rohan a polchoz, leveszi, fizet, szétnézni se legyen idő. Azaz az annapetigergőt az is megveszi, aki más könyvet szinte soha.

Bartos Erikánál a szöveg az illusztráció, nem a kép – az egy árva betű nélkül is elmond mindent. Az első három reakció között ott van az én is tudnék ilyen felöltöztetett pálcikaembereket rajzolni – csak aztán ki ne derüljön, hogy mégse. Az oldal alig negyedét elfoglaló szöveg imponálóan kevés, de az együgyűség határát súrolóan szimpla, vértelen szókincsű, monoton hangulatú. S mialatt a mesélő kifekszik a nyolcvannyolcadik ugyanolyan kezdetű mondattól, a negédességtől és a mindent megoldunk, még akkor is, ha orosz tankok jönnektől, furcsa módon a gyerek ritmusosan pihegve, teljes örömmámorban úszva figyel, vár, koncentrál. Örül. Élvezettel hallgatja a mesét, amit neki olvasnak. Könyvből. Amiből végül kiderül, a mese neki szól, mert az ismétlések csak a szülőt zavarják; számára biztonságot nyújtanak. Kiderül, hogy nem kell hatlövetű hintó, nem kell varázslat, fél pár cipővel boltoló herceg, kilenc élet – a valóság kell. Már ha ez a valóság.

Úúúgy szeretném, ha Bartos Erika egyszer megírná az annapetigerő hardot, amiben mondjuk vörös fejjel üvölt, éjjel nyolcszor felkel, a gyerekek állig taknyosak, este 20.35-kor meg kiderül, hogy nincs otthon tej. És az is jó lenne, ha az apa szerepét kicsit árnyalná, és ezáltal többé válna a piros fal előtt unottan ténykedő, szürke szögbelövő berendezésnél, aki kávézás közben néha megeszi a gyerekek csokiját. Anya vele szemben egy hérosz, két jobb kéz, pengeagyú türelem szobra, jeles diplomata – hadd utáljuk lelkiismeret-furdalás nélkül!

Lehet vitázni annapetigergőn, de csak úgy, ha az ember túllép a Süsü, a Vackor és a Vuk feletti nosztalgián. Más világ van. Puhuló kötelékek, gépek és elvárt ingerek világában látják, amint a gyermek az egyszerű felé fordul? Ami most olyan dús! Annapetigergőben sok van például a Müller Péter-féle egységélményből, a varró danis derűs lényeglátásból, az okos szeretetből.

Csernus Imre nincs benne, de a harmadik kötet annapetigergő után rá úgyis csak a szülő szorul. A gyerekért meg ugye mindent.

Bereczki-Csák Helga
csak.helga@civishir.hu

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.