A házasságot szádra ne vedd!
Aki még nem volt házas, eleve hogy jön ahhoz, hogy egy fél gondolatot is kinyilatkoztasson szentségről, törvényes összetartozásról, erkölcsről és felelősségről? Ha azzal érvel, térdig járunk az elrettentő példákban, a szeméttelepre való, lepapírozott párkapcsolatban, nagyjából igaza van – ennek a világnak minden rezdülése a hazásságok ellenében dolgozik. Mégis: az ember egész életében vágyik rá, hogy hitet tegyenek mellette. Hogy jobb esetben egy életre, de akár 2 évre, néhány hétre istene és angyala legyen a másiknak. És ettől az emelkedett állapottól ne tagadtassék meg az adott szó sem. Minden más, a házasságon kívül létező együttélési forma a logika és gazdaságosság rideg földjébe dugványozott látszatmegoldás, üvegházi, kényszerérett uborka. Íz és fényes héj nélkül. Ami persze ehető, felnő rajta a gyerek, és lehet, hogy soha nem érzi meg az áporodott fólia aromát – de hogy is érezhetné, mikor sose kóstol mást? Sose lesz egy házaspár gyereke. Akik a gyerek érkezéséig nem érzik egymást elég közel, utána már miért érznék?
Egyszer sem volt még annyira rászorulva a házasság a reklámra, mint napjainkban. Mivel csak minden második igen válik be. A megrögzött ellenzőket kellene megtalálni hozzá olyan kifinomult marketinggel, ami nem sérti az általuk megszokott és elfogadott, laza párkapcsolati kereteket. Például először is válaszolni kellene az ő kérdéseikre. Minek összeházasodni, mikor így is jó? Ha nem tetszik, mindenki mehet Isten hírével és a fele Bandi-heverővel, amerre lát. Se ügyvéd, se névcsere, se semmi. Nagy könnyebbség, az hétszentség, de hát épp ez az! Lusták utaznak az efféle komfortra. Konfliktuskerülők, társfüggők, akik rosszul tűrik az érzlemi rizikót. A házasság ehhez képest bátorságpróba. Hogy jó, akkor én ezt most garancia nélkül is megpróbálom, mert van bennem hit és erő. És ha probléma adódik, majd nem szedem a cuccom, hanem itt maradok és azon leszek, hogy oldódjon meg. Ha nem sikerül, akkor talán összepakolok, de még egy kicsit majd ülök a küszöbön, elszámolok tízig, százig, ötezerig, hogy legyen időm megérteni, minek fordítanék hátat.
Egy házasságba senki nem statisztikai adatoktól kísérve megy bele: az esküvője napján a kutya nem agyal azon, hogy majd melyik 50 százalékba esik bele – aki marad és kitart, vagy aki elválik? A házasság legfőbb sajátossága és értéke éppen abban áll, hogy nehezebb lelépni, mint bárhonnan. A könnyű elmenések korában ekkora súlyt csak az vegyen magára, akinek volt már alkalma megbizonyosodni róla, mennyit bír. A házasság az emberi létezés uniformizálása – annak való, aki szívesebben visel ünneplőt a mackónadrágnál. Lehet ezen kívül ezer formát választani, de aki így tesz, a házasságot legalább ne vegye a szájára.
Bereczki-Csák Helga
csak.helga@civishir.hu
Házasság Hete Debrecenben: a további programokért KATT IDE!
