Kövér-Szász, Tőkés-Németh szövetség – de mi lesz velünk?

Vénülő szemem lehet az oka, illetve az, hogy soha nem hatott meg semmilyen hatalmasság, de bevallom, nem tapasztaltam semmilyen különlegest, a kötelező és elvárható tiszteletérzésen kívül. (Életem során volt szerencsém királyi méltóságokkal is parolázni, sőt a nagy Ceauşescu és neje is hajtott el 70 centire tőlem, igen lassú tempóban, úgy hogy a szemkontaktus létrejöhetett, de ez sem okozott még csak szaporább szívdobogást sem. Őket s aztán a 90-es évektől a királyi méltóságokat, főhercegeket, grófokat és bárókat is magamfajtának, hétköznapi embernek láttam. Pedig mindenki számára egyértelműen kitetszett: nem azok. Újságíró kollegáim izgatott sertepertélése is jelezte, az én értékítéletemmel van a gond. Vállalom. De nem tudom mosni kezeimet.

Dr. Kövér Lászlóval vasárnap két ízben is találkoztam. A két helyszín 40 kilométerre van egymástól: előbb a román többségű Maroshévízen beszélgethettem vele, majd délután Gyergyószentmiklóson még poharamat is emelhettem tiszteletére.
Maroshévízről és a Dr. Urmánczy Nándor Egyesületről már olvashattak e helyen is, egyebek között azt, hogy három román civil szervezet is beperelte, az egyesületet megszüntetését követelve. Az egyesület maradt, Czírják Károlyék pedig úgy dolgoznak a valóban szórványsorsban, hogy példát mutatnak minden magyarnak.
Vasárnap például, ha nem is ott, ahova tervezték – a város szoborparkjában, amit a románság szélsőségesebbjeinek ellenállása, a magukat európai gondolkodásúnak tartó románok beleegyező támogatása megakadályozott –, hanem a római katolikus templom kertjében felállították Blaskó Sándor szobrászművész alkotását: dr Urmánczy Nándor borzba öntött mellszobrát. 66 év után az első magyar mellszobrát Toplicán.

Dr. Urmánczy Nándor (1902 és 1918 között független országgyűlési képviselőként, is tevékenykedő jogász) munkássága példaértékű. Sokat küzdött a székely körvasút megépítéséért, kórház-, iskolaépítést támogatott, ahogy az egyházakat is, felekezeti hovatartozás nélkül. (Gyűlölői most még ezeket is kiforgatták. A vasutat, az iskolát is a románság asszimilációja gyorsítójának nevezve!)
Erdély elcsatolása után sem ült tétlen. Alapító tagja volt a Székely Nemzeti Tanácsnak, de ő volt az Ereklyés Országzászló, a magyar összetartozás és a magyar feltámadás jelképe felállításának kezdeményezője és szellemi atyja is. A parlamenti élet krónikáját 68 kötetben írta meg.

E szép ünnepségen találkozhattam dr. Kövér Lászlóval aznap először. Bátorító beszédben emelte ki a mély magyar érzelmű, örmény származású báró életének fontosabb megvalósításait. A szobor elkészítését a Magyar Országgyűlés is támogatta.
Délután négy órakor, immár Gyergyószentmiklóson láthattam viszont. Ott egy, a román világban a gimnázium homlokzatáról levert angyalos magyar címer helyére (vissza)kerülése alkalmával rendezett ünnepség keretében szólt.
(Cegléd testvérváros önkormányzatának ajándékával befejeződött a 97 éves épület, az egykori magyar királyi gimnázium főjavítása).
A határokon áthajló nemzetegyesítés hangoztatása itt sem maradt ki a szép gondolatok közül. Amiről ellenben újságíróknak vallhatott, az a nem tagadott együttérzése a Magyar Polgári Párttal, illetve barátsága Szász Jenő pártelnökkel.
Mit jelent ez? Már izgalmasabb kérdés. Ugyanis dr. Kövér László e párt tiszteletbeli elnöke megtiszteltetést is magáénak mondhatja, amivel a szombati, Marosvásárhelyen szervezett pártkongresszuson ajándékozták meg az MPP-sek. Nem szeretnének beleszólni a határon kívüliek életébe, politizálásába – hangoztatják úton-útfélen – a magyarországi politikusok. Azt ellenben mindenki tudja, hogy Németh Zsolt Tőkés Lászlóék ottani támasza, Kövér László pedig a Szász Jenőé és pártjáé. Az is kiszivárgott, hogy Kövér László és Németh Zsolt nem épp puszipajtások. Az RMDSZ egyelőre nem kapcsolta be a gázt az üstje alatt, de vezetői vannak olyan minden hájjal megkentek, hogy amikor kell, megérkeznek a kondér mellé. Mindenek, a Fidesszel szembeni sértő, hencegő, sőt udvariatlan megnyilvánulásaik ellenére is. A mai politikusok játékai már csak ilyenek. Hogy mit nyer a pártok taktikázásaikból, szimpátia-kinyilatkoztatásaikból a romániai összmagyarság? A jövő zenéje. E játék határozza ugyanis meg a romániai magyar politikai tömörülések számára, hogy kinek mennyi támogatás jut. Az pedig erővé alakul, ami majd hatalomba finomul. Ebből harmatozhat valami a kenyereseknek, na és az összmagyarságnak is. Hogy ki, hogy áll? Pontosabban, hogy a koalíción belül Németh Zsolt vagy Kövér László tábora az erősebb, s nem utolsó sorban az, hogy ki szimpatikusabb Orbán Viktornak és csapatanának? Tőkés László vagy Szász Jenő? Majd elválik. Ne szisszenjen fel senki, hogy nem emlegetem se Kelemen Hunort, se Verestóy Attilát és kompániájukat. Ők majd tudni fogják, hogy kihez kell leereszkedniük a csülök érdekében. Egy biztos: A Kövér – Szász szövetség szétszakíthatatlannak tűnik. Ahogy a Tőkés–Németh szövetség is. Szász és Tőkés egymás méregeti egyelőre köpködve, de harcra készen, amit ellenben békévé oldhat, nem az emlékezés, hanem a józanész. Ami azt is sugdossa, hogy Romániában azért Bukarest teljes kizárásával lehetetlen eredményesen politizálni. A magyarnak is. E fejezetnek ellenben az RMDSZ vezetői a tudorai.

Kétszer találkozhattam a Magyar Országgyűlés elnökével. Ez alatt mind Maroshévízen, mind Gyergyószentmiklóson jó, ha 5-5 RMDSZ-est láthattam. Nem gyalogosra gondolok, mindenkit én se ismerhetek. Olyan kisebb csahosra. Ez pedig jelzésértékű: Szászék nem látnak semmit jónak, ami nem MPP. Ez történt az Erdélyi Magyar Ifjak esetében is. Márpedig erős, fiatal és értelmiségivel telített csapatot kampányidőben ostobaság nélkülözni –, ahogy utána is az. Szász Jenőt ez sem zavarja. Pedig lendület, fiatal vér nélkül önsorvasztóvá válik minden politikai tömörülés. Szászék pedig öregednek, s eddig semmi olyant nem tudtak felmutatni, mint például az RMDSZ, ami az ifjaknak csábító lehetne. (Magas beosztás és nem kevés pénz). Emiatt is csipkedniük kellene magukat, mert mintha nem igen nőtt volna csapatuk.
Arra számíthatnak esetleg, hogy az önkormányzatokba választott tagjaik valóban eredményesek, s a választásokon a személyek és nem a pártok iránti rokonszenv fog dönteni? Kövér László és köre ugyanis – úgy vélem –, akkor sem elég háttértámogatásnak, ha az országgyűlés elnöke valóban példaértékűen alakítva, nem csak vizet prédikál, hanem hitelesen és méltón szolgálja a határokon átnyúló magyar egység mihamarabbi megteremtését.

Bajna György