Meglepetésre kikapott a Debrecen a nyitányon

31-30-as vereséget szenvedett a DVSC Schaeffler a Motherson Mosonmagyaróvár együttesével szemben a női kézilabda liga nyitófordulójában, szeptember 4-én a Főnix Csarnokban. Rendkívül fájó az eredmény, hiszen a papírforma hazai győzelmet jósolt. Még inkább elszomorító, hogy a végig szoros mérkőzésen a finisig úgy tűnt, hogy ha nehezen is, de a Loki képes itthon tartani a 2 pontot. Nem így történt, a végjátékban több kikényszerítetlen hiba csúszott a piros-fehérek játékába, miként a befejezések sem sikerültek.  

A mérkőzést megelőzően köszöntötték a DVSC idén visszavonult kiváló jobbszélsőjét, Varsányi Nórát, akivel nemrég interjút olvashattak a hogyan továbbról.

Némán ásított az oroszlánbarlang  

Nem volt különösebb meglepetés a piros-fehérek kezdősorában, átlövőben Despotovic és Kovács, beállóban Tóvizi, a széleken Vantara-Kelemen és Bánfai, a kapuban a német Giegerich kezdett. Támadásban csak-csak, védekezésben viszont egyáltalán nem ment jól a hazaiaknak, a csapatok nem engedték egymást két gólos előnynél tovább. A tágas Főnixből rendkívül hiányzott az ultrák buzdítása, akik talán a kötelező maszkhasználat miatt lényegében távol maradtak a nyitányról: a hangulat egy felkészülési meccsét idézte a megszokott „Hódos-pokol” helyett. A gyengécske játékkal együtt a publikum okkal várta, hogy a második félidőre ernyed a kisalföldi akarás – nem így lett.

Olyannyira, hogy a 38. percben 18-18-nál először sejlett fel: ebből még baj is lehet. Szerencsére a „móvári” támadás elakadt Despotovicson, Kovács pedig átlövésből ismét előnyt szerzett a Debrecennek. Sőt, Vantara-Kelemen egyéni megmozdulása után ismét a Loki legjobbja volt eredményes büntetőből, ráadásul kettős emberelőnyt élvezhetett a gárda. Ezt, pontosabban a vendégek kapujának üresen maradását kihasználva Kovács a harmadik találatát is megszerezte pár percen belül (saját térfélről sem hibázva). Így, a 41. percben végre sikerült három gólra elmenni.

Ekkor jött az első olyan hullámvölgy, amelyik már a végjátékra is hatással volt. Előbb Giegerich próbálta megindítani Despotovicsot, aki két ember között nem tudta átvenni, majd a balszélen Vantara-Kelemen táncolt ki az oldalvonalon egy passzal. Közben hiába villant kétszer Vámos, a 47. percben megint egy gólra csökkent a különbség (24-23).

A következő percben a csapatot addig a vállán vivő Kovács méregből lőtt el egy labdát (közvetlenül előtte ő maradt le a mosonmagyaróvári gólszerzőről), Herczeg védett, Tilinger pedig egyenlített (25-25, 51. perc). Ezzel sem volt még semmi baj, mert utána Kovács, aki mindig képes megrázni magát, a tizedik gólját is megszerezte egy nagyszerű, Vámos szívósságát dicsérő büntetőből kifolyólag. Majd Arany értékesített egy lerohanást, hogy egy újabb remekbe szabott Kovács-lövéssel és egy Despotovic-góllal ismételten háromgólos vezetésre tegyen szert a Loki – az 54. percben jártunk, az eredmény: 29-26.

Az utolsó öt perc azonban olyan gödröt tartogatott, ami mindenkit váratlanul ért: ziccerek sora maradt ki, míg a mosonmagyaróvári kontrák egymás után ültek.

A játék a lelkülettel együtt megbicsaklott.

Ennek legékesebb példáját a fiatal balszélső, Petrus szolgáltatta azzal, hogy nem merte kockáztatni a betörést a vendégek által hagyott résen: Köstner Vilmos vezetőedző gondolkodás nélkül kapta le a pályáról a tinédzsert. Mert hibázni lehet, megfutamodni nem – leckének jó volt, ha egy fiatal lány esetében a szurkolói szív ilyenkor kicsit meg is hasad.

Az utolsó három és fél percben a vendégek tinisztárja, az utánpótlás Európa-bajnok Herczeg Lili Kovács, Bordás és Vantara-Kelemen próbálkozásait egyaránt védte, megadva a végső lökést ahhoz, hogy a Mosonmagyaróvár 29 másodperccel a vége előtt beállítsa a 30-31-es végeredményt. Pontosan azt történt, amit később Köstner Vilmos megfogalmazott: egy már majdnem megnyert találkozón addig-addig nem sikerült feltenni az i-re a pontot, hogy visszahoztuk a meccsbe az ellenfelet, tulajdonképpen önmagunkat verve meg. 

K&H női kézilabda liga
DVSC Schaeffler – Motherson Mosonmagyaróvár 30-31 (15-14)
Játékvezetők: Medve, Südi.
DVSC: Csapó, Giegerich (kapusok), Arany 2, Bánfai 1, Bordás 2, Csernyánszki, Despotovic 6, Hornyák 1, Karsten, Kovács 11 (4), Panyi, Petrus, Tóvizi 1, Vámos 3, Vantara-Kelemen 2, Vukajlovic 1. Edző: Köstner Vilmos.
Mosonmagyaróvár: Herczeg, Szemerey (kapusok), Domokos, Gyimesi, Hajtai, Holesová 2, Horváth 6, Hudák 1, Katona 4, Kellermann, Kovács 2, Lancz, Sirián, Szarková 4, Tilinger 3, Tóth 9 (2). Edző: Gyurka János.
Kiállítások: 8, ill. 16.
Hétméteresek: 6/4, ill. 2/2.

MESTERMÉRLEG
Köstner Vilmos: – Rajtam kívül talán senki nem félt ettől a mérkőzéstől a csapatból. Nyolc oldalt írtam a Mosonmagyaróvárról és három mérkőzésüket is megnéztem felkészülés gyanánt. Nem volt jó a védekezésünk, a második félidőben pedig már a kapusteljesítményünk sem. Támadásban nem voltunk elég pontosak, önmagunkat vertük meg.
Gyurka János: – Végig nagyon magas tempót diktált mind a két csapat. Tudtuk, hogy a Debrecen a modern kézilabdát játssza, erre is készültünk. Az első félidőben határozatlanok, passzívak voltunk támadásban,. Ezt sikerült kijavítanunk a második félidőre, a védekezésünk is feljavult, felszabadultan tudtunk játszani a második periódusban, talán ennek köszönhetjük a győzelmünket.

RaL