Vonzó és szerethető várossá vált Hajdúhadház
A kiadási és a bevételi oldalon egyaránt 7 milliárd 606 millió 418 ezer 315 forint főösszeggel elfogadta Hajdúhadház képviselő-testülete a város 2025-ös költségvetését a január 30-án megtartott ülésén. A büdzsé ebben az évben sem tér el a települési önkormányzatnak a működésében, fejlődésében hosszú évek óta követett irányvonalától. Ide tartozik például, hogy a város a pénzügyi egyensúlyt adósság keletkezése nélkül tartja meg – megvan a pénz a takarékosan és biztonságosan ellátott kötelező feladatokra, megtartják az önkormányzati szolgáltatások sokszínűségét, és ezzel együtt támogatják a hátrányos helyzetűeket és rászorulókat. A költségvetés elfogadása után kérdeztük Csáfordi Dénes polgármestert a rendelkezésre álló több mint 7,5 milliárd forint felhasználásáról, továbbá a város jövőbeli lehetőségeiről.
A költségvetés összegében eltér-e az előző évek büdzséjétől? Van mozgástere az önkormányzatnak?
Csáfordi Dénes: Összességében azt mondhatjuk, hogy a tervezett fejlesztések megvalósítására maradéktalanul rendelkezésre állnak a források, a város működtetése terén azonban 2025-ben is komoly kihívások várnak ránk. A működésre fordítható anyagi források összege ugyan évről évre minimálisan emelkedik, de nagyságrendileg nem változott az elmúlt három évben. Ezzel szemben a kiadásink, az árak, bérek és vállalkozói díjak növekedése folyamatos. Ennek ellensúlyozására egyrészt takarékoskodunk és az eddigieknél is hatékonyabban próbáljuk megtalálni a legolcsóbb és a legjobb megoldásokat, másrészt az önkormányzat intézményeit, és azok munkaszervezeteit folyamatosan vizsgáljuk, és ha szükséges, átalakítjuk azokat.
Cívishír: Honnan érkeznek az önkormányzat bevételei?
Csáfordi Dénes: A működési bevételeink döntő hányadát az állami támogatás jelenti, amely alapvetően kötött felhasználású, s a felhasználás terén jelentős átrendeződéssel szembesülünk ebben az évben is. A múlt évihez képest kevesebb az általános működési forrásunk, amely az önkormányzat és a polgármesteri hivatal működésére fordítható, a szociális térületen felhasználható források összege ezzel szemben nőtt, így többek között a fiatalok otthonteremtésére, a 65 év fölötti lakosok támogatására jelentősebb összegeket fordíthatunk. 2025-ben magasabb helyi adóbevétellel számolunk a múlt év végi adórendelet-módosítások miatt. Emelkedik az építményadó, a lakossági kommunális adó és a mezőőri járulék mértéke is. A várhatóan ebből származó többletbevételt természetesen a város működésére fordítjuk. Alapvetően ezzel tudjuk ellensúlyozni a központi költségvetési támogatás általános működésre fordítható csökkenését. Ahogy érkeznek a bevételeink, látjuk, hogy a terveknek megfelelően alakul-e az adott terület finanszírozása. Ha nem, korrigálunk. Megjegyzem, az utóbbi évek tapasztalata, hogy mindig sikerült reálisan tervezni, s év közben csak kisebb mértékű változtatásokra volt szükség mind a működés, mind a költségvetés terén.
A felhalmozás fontos, hiszen ez az önkormányzati vagyon gyarapodását mutatja. Melyek lesznek 2025-ben a legfontosabb fejlesztések?
Csáfordi Dénes: Vannak folyamatban lévő és most induló beruházásaink. Ezek jellemzői, hogy előkészítésük mindig sokkal hosszabb, mint a megvalósításuk. Tavaly kezdtük, idén folytatjuk a belterületi útépítéseket: 16 utcában aszfaltozunk. Piacot építünk a 4-es főút mellett, folyik két óvodaépület bővítése – az egyikhez tornatermet, a másikhoz két új csoportszobát építünk, és a külterületi településrészen is jelentős útfejlesztést tervezünk megvalósítani. Tavasszal várhatóan átadjuk a szociális gondozási központ Arany János utcai, új épületét. A tervezett beruházásokra közel 1,7 milliárd forint fejlesztési forrást különítettünk el a költségvetésben.
A viszonylag szűkös működési lehetőségek ellenére tud-e tartalékolni az önkormányzat?
Csáfordi Dénes: A klasszikus tartalékot, amire szükség lenne váratlan helyzetekben, alapvetően nem tudjuk biztosítani a költségvetésben. Minimális mozgástér van, s szükség esetén az önként vállalt feladatokhoz kapcsolódóan lehet olyan döntéseket hozni, amely ezt a mozgásteret eseti jelleggel növelheti. Illetve rendelkezünk egy 100 milliós likvidhitel-kerettel, mely problémás helyzetekben átmeneti segítséget nyújthat.
Népszerű a debreceni agglomeráció. A hajdúhadházi önkormányzat mit tud tenni a fiatalok megtartása, idecsábítása érdekében?
Csáfordi Dénes: Ezen a téren jól állunk, vonzó településsé váltunk a térségben. Rengeteg a Debrecenből beköltöző, a hazaköltöző és vannak az ország más részeiről ide tlepülők. Vonzó a városunk fejlődése, szerethető a kulturális élete, a korábban soha nem tapasztalt mértékű ingatlanár-növekedés ellenére a debreceni áraktól olcsóbban lehet jó adottságú lakóingatlant vásárolni, továbbá kiváló a közlekedés Debrecen és Hajdúhadház között. Járási székhelyként a lakosság számára szinte minden fontos szolgáltatást biztosítani tudunk, ami egy teljes, nyugodt élethez szükséges. A saját érdemeink mellett természetesen fontos a szomszédos vármegyeszékhely dinamikája – Debrecen fejlődésének egyre több pozitív hatását érezzük Hajdúhadházon is. Mindezek mellett a fiatalok otthonteremtését kiemelten támogatjuk, részben vissza nem térítendő pénzbeli támogatással, részben a helyi építési szabályok valós igényekhez történő igazításával.
Debrecen közelsége javarészt megoldja Hajdúhadház foglalkoztatási problémáit. Helyben tudnak munkát kínálni? Csáfordi Dénes: Debrecen utóbbi években tapasztalt fejlődése teljesen új világ képét vetíti előre minden hajdú-bihari település számára. S ebben az új gazdasági és társadalmi viszonyokkal jellemezhető, rengeteg lehetőséget rejtő világban minden településnek meg kell találnia a helyét, s rövid időn belül újra kell pozícionálni magát, és a saját települési közössége számára tiszta és világos célokat kell megfogalmazni. Fontos, hogy helyben is legyenek új munkahelyek, de az ipartelepítés komoly áldozatokkal is jár, amelyeket érdemes mérlegelni. Ráadásul meglátásom szerint az sem fog működni, hogy minden településen minden legyen: a nyugodt, kisvárosi élet minden szükséges feltétele, távol az ipari létesítmények zajától, de legyen ugyanott komoly ipari létesítmény, sok új munkahellyel... Minden együtt nem megy, ezt egy vármegyeszékhelynek is nagyon nehéz biztosítani.
Nekünk is meg kell találni a jövőképünket, folyamatosan vizsgáljuk, hogy mi legyen az elérendő cél hosszútávon, keressük az utat.
Jelentős gazdasági fejlesztés, ipartelepítés nem történt Hajdúhadházon. 2010-ben, amikor polgármester lettem, azzal szembesültem, hogy nem álltak rendelkezésre nagyobb alapterületű önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ahová ipari fejlesztéseket lehet megvalósítani. Ráadásul 2010-ben az önkormányzatnak az oktatás, a kultúra, a közterületek állapota, a sportolási lehetőségek terén sok elmaradása, sőt adóssága volt a lakosság felé. A hiányosságokat pótoltuk, és most kimondhatjuk, hogy rendben vannak az önkormányzati intézmények épületei, a közterületek, van sportolási lehetőség, a kulturális életnek megvannak az új és megújult színterei. Tehát Hajdúhadházon minden megvan ahhoz, hogy egy család egy kertes házban nyugodt, kiegyensúlyozott életet tudjon élni. Nagy kérdés, hogy ezt az irányt tudjuk-e teljes mértékben tartani, s a nyugalom és a béke szigete lesz-e Hajdúhadház, avagy a Debrecenhez köthető gazdasági fejlődés egyik jelentős színtere.
Településünk irányába egyre jelentősebb az érdeklődés. Folyamatosak az egyeztetések: új gyártóüzemek, az ezekhez kapcsolódó munkásszállók létesítése miatt is kerestek már meg bennünket, de társasházak és lakóparkok kialakításával új városrészek tervezése is időszerű és reális lehet 2025-ben Hajdúhadházon – a két vármegyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza között félúton.
– CH –
