Vitézy Dávid: a maxi-Dubajt vigyék Debrecenbe, ne a Közlekedési Múzeumot!
Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt szerint több érv is szól az ellen, hogy Debrecenbe költöztessék a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot. Az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület által támogatott főpolgármester-jelölt vasárnapi kőbányai sajtótájékoztatóján azt mondta, Lázár János miniszter témában tett javaslata "hadüzenet a budapestieknek".
Kijelentette: Budapest nemcsak egy város, de a közlekedési hálózat és a turizmus központja is, egy ilyen rangú múzeumnak pedig a fővárosban a helye. Vitézy Dávid szerint az intézmény Debrecenbe költözésével jócskán visszaesne a látogatószám, és a múzeum azt a közfeladatot sem tudná teljes mértékben ellátni, hogy iskolás csoportokat fogadjon, hiszen a nyugati, délnyugati országrészből egy nap alatt képtelenség a keleti városba és vissza eljutni.
"Logikátlan az ország szélére vinni egy ilyen múzeumot" - emelte ki.
Kitért arra is, nagyon sok ember munkája van abban, hogy a kőbányai járműjavító jelenlegi épületéből valóban egy világszínvonalú, a kor követelményeinek megfelelő közlekedéstörténeti múzeum jöjjön létre.
Vitézy Dávid felidézte, amikor a Közlekedési Múzeum főigazgatója volt, akkor a Városligetben a régi múzeumi épület már bezárt. Hosszas vita után győzték meg a kormányt és a Liget Budapest Projektet, hogy ne a ligetben, hanem Kőbányán, a MÁV járműjavítójában legyen az új helyszín. Büszke arra, hogy egy ipari műemléket sikerült így megmenteni a lebontástól - jelezte.
A kőbányai épületet alkalmassá tették arra, hogy jó időben látogatható legyen - folytatta a főpolgármester-jelölt, aki szerint a végleges megoldás az lenne, ha a 2018-2021-es tervek szerint újulna meg az épület és benne a múzeumi kiállítótér. Jelezte:
pénzhiányra a kormány nem hivatkozhat, hiszen Lázár János miniszter szerint arra van 150 milliárd forint, hogy Debrecenben épüljön fel a "nulláról" egy új múzeum.
Vitézy Dávid elmondta azt is, hogy lefolytatták a nemzetközi tervpályázatot, három év munkájával készültek el a tervek, a beruházáshoz az építési engedélyek és a kiviteli tervek is rendelkezésre állnak. Ezt a beruházást is Lázár János állította le, amikor "építési és rombolási miniszterként" átvette a tárca vezetését - fogalmazott.
Hozzátette: nem Debrecen fejlesztése ellen szólal fel, nincs kifogása az ellen, hogy ott létesítsenek egy "leánymúzeumot" vagy egy autómúzeumot, de azt teljes tévútnak tartja, hogy megszűnjön a fővárosban a Közlekedési Múzeum. Érvként hozta fel azt is, hogy Debrecenben a múzeumhoz kapcsolható egyetemi háttér sincs meg, nincs a közlekedéssel kapcsolatos felsőfokú oktatás.
A közlekedéstörténet legizgalmasabb "sztorijai" mind Budapesthez köthetők, ami összefügg a város fejlődésével: a világ legnagyobb villamoshálózata itt van, itt épült meg az első földalatti vasút, a magyar buszgyártás Mátyásföldhöz kötődik.
Vitézy Dávid azt kérte Lázár János minisztertől, hogy gondolja át a Közlekedési Múzeum elköltöztetésének terveit, egyben azt ajánlotta a tárcavezetőnek, hogy "a maxi-Dubajt vigye Debrecenbe".
"Ha Lázár János mindenáron a debreceni BMW-gyár mellé szeretne valami nagyot álmodni, akkor építsenek az arabokkal oda felhőkarcolót" - fogalmazott.
