Újiráz: békési színfolt Biharban

Megyénk legdélibb települése, Újiráz, az elmúlt 100 évben tartozott már Békés megyéhez és Hajdú-Bihar megyéhez is. Most azonban egyértelmű az irány, legalábbis a közigazgatásban: Komádin és Berettyóújfalun keresztül Debrecenhez vannak becsatornázva ezek az ügyek. A valóság azonban egészen mást mutat – legalábbis ez derül ki Furák Károly polgármester tájékoztatásából, amiben először történelmi visszatekintő is szerepel. Persze nem kell túlságosan a régmúltba kalandoznunk, hiszen Újiráz ebben az évben ünnepli alapításának 110. évfordulóját.

1912-ban a nagyváradi káptalan telepített be a Sebes-Körös ezen vidékére Szabadkígyós, Újkígyós és Gyomaendrőd térségéből római katolikus vallású lakosokat, köztük szlovák nemzetiségűeket is. Identitás szempontjából tehát Békés megyei a település.

– A békési, a szlovák származásunk az identitásban 100 év alatt eltűnt. Csupán a római katolikus vallásunkban őrizzük a múltat. Hosszútávon a helyünk Hajdú-Biharban van – szögezi le Furák Károly. – A megyehatár közelsége miatt azonban rengeteg olyan változás volt, ami negatívan hatott településünkre. Például a közigazgatási területünk több mint 50 százalékát elveszítettük. A két megye mezsgyéje a Körös lett, a falu szélső házától 60 méterre. Újiráznak van egy ikertelepülése, ami szintén káptalani birtok volt, Békés megyében maradt, Körösújfalu néven van most, régen Nagyirázként ismertük. Ők abba, mi ebbe az irányba integrálódtunk. A megyehatár, plusz Trianon Újirázból – közösségi közlekedési infrastruktúra szempontjából – zsáktelepülést csinált annak ellenére, hogy a falunkat három irányba, Komádi, Vésztő és Csökmő felé is el lehet hagyni közúton. A legközelebbi városba, a 11 kilométerre lévő Komádiba – ahová naponta csak egy-két buszjárat van – kellene járnunk például kormányhivatalba. Vésztő felé megszűnt a buszjárat, Csökmő irányába viszont tömegközlekedéssel jól el lehet hagyni a településünket. Tervben volt Újiráznál egy új Körös-híd építése. Kiválasztották már a kivitelezőt is, de az új gazdasági helyzet következtében úgy tudjuk, elhalasztották a híd megépítését. Tetézi a problémát, hogy a híd teherbírását 7,5 tonnára korlátozták. Természetesen minden követ megmozgatunk a híd mielőbbi megépítése érdekében. Kiváló a kapcsolatunk Vitányi István országgyűlési képviselőnkkel és a megyei önkormányzattal is. Ők mindenben megpróbálnak segíteni nekünk – sorolta.

Három város zsákjában

Az iskoláról is beszél az irázi polgármester. Mint mondja, a gyerekek nagytöbbsége Vésztőre jár általános iskolába. Nem preferálnak egyetlen oktatási intézményt sem, mindenki abba az oktatási intézménybe megy, ahová szeretne; Újirázon ugyanis már nincs általános iskola. Segítendő az oktatási intézmény megmaradását, egy ideig szlovák nemzetiségi iskolája volt a falunak. De ilyen nemzetiségi identitása már akkor sem volt Újiráznak, amikor szlovák iskola működött a faluban. Bevásárolni, a hivatalos ügyeket intézni a 20 kilométerre lévő, tömegközlekedéssel könnyen elérhető Szeghalomba járnak a legtöbben. Középiskola miatt is kötődnek Békés megyéhez, bár ez már inkább szokás kérdése.

Aki Szeghalomra, Gyulára, Békéscsabára járt iskolába, az gyermekei iskoláztatásában, de bevásárlásban is arrafelé orientálódik.

– Közigazgatásban Komádival közös polgármesteri hivatalt üzemeltetünk, ezen a téren Berettyóújfalu felé igazodunk – beszél a további kapcsolatokról Furák Károly. – A két legnagyobb szomszédunkkal, Komádival és Vésztővel kiváló a kapcsolatunk. Tóth Ferenc, Komádi első embere sokat segít, de Vésztőn is nyitott ajtók várnak. A Békés megyeiekkel egyébként egyetlen közös projektünk van, az ivóvízszolgáltatás. Részvényesek is vagyunk a társulásban, és ezek miatt hivatalos ügyeket is intézünk Békéscsabán. Természetesen vannak még közös dolgaink a békési településekkel, de azok már más síkon működnek. Körösújfalu a Körös partján három kilométerre van, közúton 13 kilométer. Partnerség van a két falu között, de ez ugyanúgy megvan Darvassal és Csökmővel is. Mind a négy településen fiatal polgármester van, már ennek okán is jó az együttműködésünk, mondhatni baráti. Bármire szüksége van a másiknak, szól, és ha tudjuk, segítjük egymást. Akár színpaddal, akár betonkeverővel. A problémánk is ugyanaz: csökken a lakosságszám. Ez a mi esetünkben 1990-től mintegy 400 fő, azaz megfeleződött a népességünk – folytatta.

A polgármester a kulturális életben történt visszalépés okaként egyértelműen az iskola megszűnését nevezte, de az utóbbi években ebben közrejátszottak a gazdasági problémák és a pandémiás helyzet is.

Régen az oktatási intézmény generálta a rendezvényeket, amelyekre nemcsak a diákok, hanem a szülők, nagyszülők is elmentek. Jelenleg leginkább a csökmői rendezvényekhez tudnak kapcsolódni az iráziak. Az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége több önálló program szervezésére. Egyet rendez, mégpedig a falu alapítását ünneplik minden október elején, az viszont hatalmas durranás. Az ötszáz lelkes településre a kétnapos esemény első napjára, a falunapra sokan, míg a másnapi búcsúra annál is többen mennek el.

Temetőtől a színpadig

Településfejlesztésre az önerő hiánya miatt csak korlátozottan gondolhat az újirázi faluvezetés. Így leginkább maradnak a Magyar Falu programos, valamint az Európai Unió és a magyar állam közös finanszírozásával működő Területi Operatív Program pályázati lehetőségei. Az elmúlt szűk három évben körülbelül 250 millió forint fejlesztési pénz érkezett a faluba. – Új tetőt kapott az óvodánk, megújult a polgármesteri hivatal, a falun átvezető kerékpárút, egy utcában aszfaltozott út épült. A temetőben felújítottuk a ravatalozó épületét, elé szilárd burkolatú teret építettünk, új hűtőt szereztünk be.

A Kossuth utca belvízelvezetését szeretnénk rendezni, mert egy magánbefektető az utca végén létrehozott egy 3 hektáros horgásztavat, és ez megváltoztatta a víz útját.

A művelődési ház és a polgármesteri hivatal közös udvarán rendezvénypavilon épül. A falunapunkat és a búcsút, vagy legalábbis annak egy részét szeretnénk fedél alá tenni. És ha nincs a nagyrendezvényünk, akkor azalatt árusíthatnak a piacosok, aztán a tavaszi-őszi sportolást is meg lehetne ott oldani. Az elsődleges cél azonban komfortosabb helyet biztosítani a kulturális tevékenységnek. Későbbiekben, a Magyar Falu programban egy színpadot szeretnénk oda tenni – sorolta Furák Károly polgármester, akinél arra is rákérdeztünk, hogy jelenleg mi a legnagyobb probléma Újirázon.

[Beillesztett cikk: A csökmői emberek ezer szállal kötődnek Békés megyéhez]

– Nem, nem a munkahelyek hiánya, mert elérhető közelségben vannak olyan nagy cégek, amelyek buszjáratot is indítanak dolgozóinak. Bár ha itt, Újirázon telepedne meg egy nagyobb foglalkoztató, nyilván kényelmesebb, élhetőbb lenne a falu, és sok, pozitív hatást generálna településünkön.

A legnagyobb probléma az elnéptelenedés! És ezt a fejlesztések nem fogják megoldani, és az építési telkek kialakítása sem segít.

Nem túl nagy összegből elvégezhető felújítással lakhatóvá tehető házak jelentenének segítséget nekünk. Mert lennének betelepülők, visszatelepülők, és az is vonzó, hogy olcsón lehet ingatlanhoz jutni. Nálunk lakható vályogház már van, pontosabban volt egymillióért. A 60-as 70-es években épült, de a reális áron felújítható épületek már elkeltek. A most eladó ingatlanok régiek, romosak, vályogból készültek, nem racionális, hogy felújítsák azokat. Ezért megesik, hogy a szomszédos településekre költöznek azok, akik úgy tervezték, hogy Újirázon telepednek le. Lakásra alkalmas ingatlan három hónapon belül elkel. Megtörtént, hogy egyesek úgy vettek ingatlant, hogy azt sem tudták, hol vásároltak házat. Ők is itt maradtak, befogadó környezetet találnak az idetelepülők Újirázon – zárta szavait Furák Károly.

T.T.