Százötven éve szólít áhítatra a debreceni harang
Idén 150 éves a Debreceni Református Nagytemplom Rákóczi-harangja. A debreceniek jól ismerik a déli harangszó hangját a belvárosban, a szép, mély, öblös hang a Nagytemplom nyugati tornyában található 3800 kilogrammos harang hangja, amely idén ünnepli 150. születésnapját. A Rákóczi-harang Magyarország legnagyobb református harangja, a 7. legnagyobb harang Magyarországon.
Krúdy Gyula így ír a debreceni nagyharangról: „akkora volt a harang, mint egy parasztház".
A harangok hangja Isten dicsőségét hirdeti, istentiszteletre hívogat és imádságra, áhítatra szólít – olvasható a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség november 7-i közlésében. A harangokhoz évszázadokon keresztül történetek és érzelmek kapcsolódnak. Gyász és örömünnep, viszály és összefogás, emlékezés és büszkeség, hit és csüggedés kötődik hozzájuk, vagy jelenik meg a feliratukban. A Nagytemplomban lakó harangon a „Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené" (Róma 9.16) felirat olvasható, amely a Rákócziak vezérigéje volt, ugyanis az eredeti harangot I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntette az ellenségtől zsákmányolt ágyúból 1636-ban Régner János németprónai mesterrel Gyulafehérvárott.
Az 1802-es tűzvészben az egykori Verestorony leégésekor a földre zuhant, a lakosok vízzel próbálták locsolni, így a hirtelen hőtágulás következtében megrepedt. Újjáöntéséig 1873-ig kellett várni.
1873-ban, azaz 150 éve öntötte a ma is meglévő harangot Hilzer Ignác Bécsújhelyen.
A felszerelést Pozdech József pesti lakatosmester végezte, felszerelése (járma, nyelve) ma is az eredeti. A Nagytemplom keleti tornyában is található egy mintegy 1800 kilogramm tömegű harang, ez a harang is a Hilzer-Podecz mesterek nevéhez köthető.
