Pedagógus-életpálya: bosszútörvény vagy szebb jövőt ígérő?

Státusztörvény vagy bosszútörvény néven hónapok óta lázban tartja az oktatásban dolgozókat, a diákokat és a közvéleményt az a törvényjavaslat, ami valójában „A pedagógusok új életpályájáról” címmel június 6-án került a parlament elé. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (továbbiakban PDSZ) közölte, anélkül nyújtotta be a belügyminiszter a tervezetet, hogy számukra a végleges szöveget elküldték volna, pedig ezt ők május 30-án levélben kérték. A státusztörvény elnevezés arra utal, hogy a pedagógusok eddigi közalkalmazotti státusza megszűnne, és helyébe új, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lépne. Ezzel szemben bosszútörvénynek nevezik a pedagógusok, mert szerintük a kormány ezzel akar bosszút állni rajtuk a több mint egy éve tartó elégedetlenségi hullámért. A parlamenti képviselők június 16-án 18 órás vita után sem jutottak egyezségre. A státusztörvény zárószavazása rendkívüli ülésen július 4. és július 7. között várható.

A vita után eddig egy pontban született módosító javaslat, mégpedig a kötelező heti óraszám fixálásában: az eredetileg javasolt 22–26 tanórát egységesen 24 órára módosítják. PDSZ ezzel kapcsolatban egy 2008-ban a Tárki-Tudok által végzett kutatásra hivatkozik, amelynek összegző jelentéséből kiderült, hogy már az akkori, jellemzően heti 22 óra kötelező óraszámmal a pedagógusok átlagos munkaterhelése jelentősen meghaladta a heti 40 órát, nagy szórással ugyan, de átlagosan heti 51 órára jött ki. 2018-ban a PDSZ Maruzsa Zoltánnál kezdeményezett egy újabb felmérést, ami bár jóváhagyást kapott, végül az államtitkár leállította.

A már a benyújtott tervezet alapján a PDSZ a nedolgozzingyen.hu oldalukon közérthető formában közzétette azokat a változásokat, amelyeket a státusztörvény bevezetne. Ebből megtudhatjuk, mi az, ami valóban hátrányosan érintheti őket. Néhány, sokat emlegetett pontot emelünk ki.

Az eddigi 40 órás munkahéthez és a napi maximum 8 órához képest akár még többet is dolgozhatnak a pedagógusok. A tervezetben végül heti 48 és napi 12 órában maximálták az időkeretet: „az általános teljes napi munkaidő a napi nyolc órát meghaladhatja, azzal, hogy a napi munkaidő mértéke a tizenkét, a heti munkaidő mértéke a negyvennyolc órát nem haladhatja meg, továbbá a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt nem állapíthat meg”.

A „szabad felhasználású" (eddig kötetlen elnevezésű) munkaidőben is elrendelhető az intézményben történő munkavégzés. Sőt, az igazgató vagy a tankerületi igazgató előírhatja, hogy azt az intézményben kell tölteni. Ezzel lényegében a PDSZ szerint megszűnt a kötetlen munkaidő.

Az eddigi hattal szemben a helyettesítések száma akár 28 is lehet egy héten, mert átcsoportosítható a hetek között. Ráadásul ingyen, az eddigi 50 százalékos bérpótlék helyett.

A bérek (havi illetmény) tekintetében akár két és félszeres különbségek is lehetnek ugyanazon a besoroláson belül, míg jelenleg nincs vagy minimális az eltérés: „Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg

• Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
• Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
• Mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
• Kutató tanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet”.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a havi illetmény megállapításakor az alábbi szempontokat mérlegeli:

• a szakmai gyakorlati idő mértéke,
• iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
• a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
• munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
• a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege.

Arra hivatkoznak a törvényhozók, beépítették a pedagógusoknak azt a kérését, hogy a teljesítményükhez mérten bérezzék őket. Mint megtudtuk egy pedagógustól, egy pontrendszert alakítanak ki, ami a 2023/2024-es tanévtől lép életbe. Bizonyos előre vállalt tevékenységekért - például múzeumlátogatásért – a pedagógusok pontokat kapnak, majd az igazgató saját belátása szerint is adhat pontokat. Egy év elteltével megvizsgálják, hogy a vállalt és ténylegesen elvégzett tevékenységek alapján melyik pontkategóriába tartozik. A tantestületen belül 25 százalékuk kaphat béremelést, 50 százalékuk semmit, 25 százalékuknak pedig akár csökkenhet is a bére. A PDSZ aggódik a „rendelkezésre álló forrás” kitétel miatt, hiszen ha nincs forrás, nincs differenciált fizetés sem. Kedvező változás viszont, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozókat magasabb bér illeti meg. Megjegyzendő, az újonnan meghatározott illetménysávok alsó határa valójában csupán 5-10 százalék körüli emelést jelent: a jelenlegi Pedagógus I. és a Pedagógus II. garantált bruttó 391248 forintos illetménye 410000, valamint 430000 forintra nő. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban a HírTV-n nemrégiben azt nyilatkozta, évente 10 százalékkal, a kormányzati ciklus végéig, azaz 2026 tavaszáig pedig közel 50 százalékkal nőhetne a tanárok bére, amit az uniós források megérkezése felgyorsítana.

A tankerületi központ utasíthatja a pedagógust más iskolában vagy óvodában történő munkavégzésre legfeljebb a tanítási év végéig, akár 9 hónapig, de nem alkalmazható azoknál, akiknek alsó tagozatos vagy fiatalabb gyermeke van. Csak járáson belül lehetne másik munkahelyre átirányítani, de ez is rendkívül hátrányos a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely szerint a munkavégzés helyét csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Az átirányítással a tanárhiányt akarják megoldani, de ha belegondolunk, az óvodás vagy kisiskolás gyerek biztonságérzetét sem erősíti, ha gyakran új arcokat lát maga körül.

Pozitív elemnek tűnik, hogy a pedagógusok alapszabadsága 46-ról 50 napra emelkedik, amiből az igazgató 15 nappal rendelkezhet, vagyis ekkor berendelheti a pedagógust továbbképzés, táboroztatás, nevelési-oktatási tevékenység céljára.  

A sztrájk miatt kieső tanítási napokat mindenképpen pótolni kell, akkor is, ha nincs tananyaglemaradás. A pótlás miatt a tanév július 15-ig meghosszabbítható, és a pedagógusok nem kapnak túlmunkadíjat érte. A miniszter rendelheti el április 30-ig rendeletben a tanítási év hosszának növelését.

A lemondási idő a jelenlegi kettő helyett három hónap is lehet, és a munkáltató nem mentesíti többé a pedagógust a munkavégzés alól. A PDSZ úgy gondolja, ez röghöz kötés, hiszen nincs az a munkáltató, aki ennyit vár egy munkavállalóra.

Míg eddig szóba sem került, hogy a munkavállaló bármi miatt visszafizesse a végkielégítését, a tervezet szerint ha a köznevelési foglalkoztatott végkielégítésre jogosult és 90 napon belül újra elhelyezkedik a köznevelésben, akkor egyhavi végkielégítést tarthat meg, a többit vissza kell fizetnie.

Az új státusztörvény a Munka Törvénykönyvére hivatkozva rendelkezik arról, hogy a pedagógusok magatartása technikai eszközökkel ellenőrizhető, valamint laptop, telefon (saját is) átvizsgálható. Pintér Sándor korábban azt nyilatkozta, ez minden munkahelyen így van. A PDSZ szerint ha már külön jogállási törvénybe vették ezt a rendelkezést, figyelemmel kellett volna lenni arra, hogy a pedagógus munkaköréből fakadóan számos szenzitív adatot, bizalmas információt kezel.

A tantestületen belül a határozatlan időre kinevezett pedagógusok minimális aránya 70 százalékról 50-re csökkenhet, az óraadók és vendégtanárok száma nőhet. Emiatt sokkal több feladat hárulna a kinevezett pedagógusokra, hiszen az óraadókat nem lehet beosztani tanórák közti ügyeletre, kirándulásokra, múzeumlátogatásra, projektnapra. A tantestület mint közösség gyengül, ha sok a külsős.

Üres álláshely betöltése esetén az igazgatói posztra kötelező pályázat kiírása, de az igazgatók javaslatára a pedagógusok esetében anélkül is lehetne ezentúl jogviszonyt létesíteni.

Szeptemberig lejátsszák?

Parlamenti elfogadás esetén július 15-én lépne életbe a törvény, de a jogviszonyra vonatkozó tájékoztatásra – benne a munkakörről, a munkaidőről, a munkavégzés várható helyéről és a várható illetményről – szeptember 15-ig kerül sor. A pedagógusok szeptember 15–29. között nyilatkozhatnak írásban, hogy elfogadják-e. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozat nem vonható vissza. A július 15-ei bevezetéssel az érettségi vizsgák már lezárulnak, továbbá elkezdődik a pedagógusok nyári szabadsága, vagyis esetleg arra apellál a kormány, hogy a tanév során elfáradt tanárok ekkor valószínűleg nem erre fognak koncentrálni, így megelőzik a felháborodások kifejezését.

A kormány azt állítja, mindezeket hosszas egyeztetés előzte meg, a PDSZ pedig azt mondja, a törvénytervezet számos ponton változott a május 16-ai „egyeztetésen” ismertetett változtatásokhoz képest, amelyek tehát úgy kerültek a Parlament elé, hogy semmiféle szakszervezeti egyeztetést nem jártak meg.

Krajnik Ildikó