Mit hoz az építőipar 2025-re?
Az építőipar jelentős szerepet játszik a gazdaságban, azonban mint sok más szektor, úgy ez a gazdasági terület is számos kihívással nézett szembe az elmúlt években. Mi várható 2025-ben? Milyen változásokra számíthat a hazai építőipar?
Mi történt az elmúlt 2 évben?
Amíg 2023-ban számos építőipari vállalkozás bevétele csökkent, addig 2024-ben már inkább stagnálást tapasztalhattunk a piacon. Természetesen a nagyobb építőipari cégek többsége viszonylag könnyedén átvészelte ezt az időszakot, de a KKV szektor már jóval nehezebb helyzetben volt. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években erős túlárazottság jellemezte az iparágat, viszont a kereslet csökkenése valamelyest mérsékelte az árakat.
A piac helyrerázódására utal, hogy a KSH adatai szerint idén a 3. negyedévben közel 6000 építési engedély került kiadásra. Ez a budapesti ingatlanfejlesztési projekteknek is köszönhető, hiszen a 10. kerületben majdnem 1400 társasház építését engedélyezték. Az ágazat fellendülésében a családi házak energiahatékonysági felújítását támogató, 2024. július 1-én indult Otthonfelújítási Program érdemeit is fontos megemlíteni.
TIPP: A fából készült házak vagy éppen bútorok felületének megóvásához professzionális favédelem szükséges. Szerencsére lazúrral és lenolajjal nemcsak hosszantartó favédelmet biztosíthatunk, hanem a fa természetes szépségét is nagyszerűen kiemelhetjük.
Mit hozhat a jövő év?
2025-ben az építőipar lassan, de biztosan növekedhet. Ahogyan említettük, a 2024-es év többnyire a stagnálás időszaka volt, a gazdasági helyzet pedig jövőre lendülhet fel újra, ami a felújítások és építkezések számát is növelheti. Azonban a gyors gazdasági növekedést a kamatok emelkedése és a költségvetési hiány is hátráltatja, ezért túlzott optimizmus nemcsak az építőipart, hanem a többi gazdasági ágazatot sem jellemzi.
A parlament által nemrégiben megszavazott törvénymódosítás szerint a SZÉP-kártya egyenlegének fele akár lakásfelújításra is felhasználható. Ez az intézkedés szintén az építőipar helyzetét kívánja javítani, az erre fordítható összeget pedig 2025. január 1-től lehet elkölteni. Az egyenleg többek között építőanyagok, festékek, bútorok és világítási eszközök, illetve más hasonló háztartási cikkek vásárlására is felhasználható. Azonban szaunák, továbbá úszó- és masszázsmedencék nem vásárolhatók SZÉP-kártyával.
Jól jár, aki keveset költött a SZÉP-kártya egyenlegéből
2024-ben január és október között kb. 348 milliárd Ft-ot utaltak a Széchenyi Pihenő Kártyákra, ebből az összegből pedig megközelítőleg 90 milliárd Ft-ot nem költöttek el eddig. Érdekesség, hogy 2,8 millió munkavállaló rendelkezik SZÉP-kártyával, így fejenként kb. 30 ezer Ft maradt a kártyákon. A valóságban persze előfordulhat, hogy egyesek szinte az összes SZÉP-kártyás pénzt elköltötték, mások pedig akár több millió Ft-ot is megtakarítottak.
A minimálbér emelése is bizakodásra adhat okot
Jövőre a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal növekszik. Sőt, 2026-ban és 2027-ben még nagyobb volumenű béremelések várhatók, de már a jövő évi emelésnek köszönhetően is többen vághatnak bele részleges vagy teljes lakásfelújításba. Érdemes tehát figyelni a 2025 első negyedévével kapcsolatos adatokat.
Elsősorban tehát a lakásfelújítás területén várható komolyabb fellendülés, ami az építőanyagokat forgalmazó és a lakásfelújítást végző vállalkozások számára örömteli hír. Az építőiparban dolgozó mérnökök forgalma pedig erősen függ a többi szegmenstől, de remélhetőleg számukra is pozitív lesz a jövő év.
Az építőipar 2025-ben egy kis fellendülésre számíthat a tavalyi év stagnálása után, amiben a SZÉP-kártya egyenlegének felhasználásával kapcsolatos törvénymódosítások és a béremelések, illetve az induló ingatlanfejlesztési projektek is fontos szerepet játszanak. Kíváncsian várjuk, hogy milyen számokat produkál majd az ágazat jövőre!
