Meddőség: katasztrofális magyar adatok
Magyarországon a termékeny korú párok 17 százaléka küzd meddőséggel; évente közel 10 ezer nőt érint a probléma. Bár a lombikbébi-kezelések száma emelkedik, még mindig elmarad a nemzetközi ajánlások szerinti szinttől: az optimális éves beavatkozásszám 30 ezer lenne, ehhez képest 2023-ban csak 16 678 IVF-kezelést végeztek.
Az elmúlt években drámaian nőtt a beavatkozások száma – 2010-hez képest 2,8-szorosára emelkedett –, de a területi egyenlőtlenségek jelentősek. A beavatkozások 61 százalékát Budapesten végezték, míg például Kaposváron és Pécsett csak az esetek 4 százalékát.
A kormány az utóbbi években új meddőségi szakambulanciák létrehozásával próbálja enyhíteni a centrumok túlterheltségét: 2024-ben négy ilyen ambulancia nyílt (Miskolc, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza), és továbbiak vannak előkészületben (Kecskemét, Szolnok, Székesfehérvár, Békéscsaba). A cél, hogy minél több pár számára elérhetővé váljon a kivizsgálás és kezelés – különösen vidéken.
Szükség lenne a petesejtfagyasztás szociális célú törvényi szabályozására is, amely lehetővé tenné, hogy fiatal korban lefagyasztott petesejtek révén idősebb korban is nagyobb eséllyel lehessen gyermeket vállalni. Jelenleg ez Magyarországon nem elérhető, így
sokan külföldre kényszerülnek – évente 1–2 ezer pár
– számolt be az economx.
2023-ban az IVF-gyermekek aránya először lépte át a 3 százalékot az összes születéshez képest, és a sikerességi mutatók is javultak: az élveszületési arány átlépte a 20 százalékot. A szakértők 2025-re még kedvezőbb adatokat várnak, de hangsúlyozzák: az ellátás bővítése és az adatrendszerek korszerűsítése elengedhetetlen a jövőben.
A nemzetközi ajánlások, mint például a National Institute for Health and Care Excellence (NICE) irányelvei, azt javasolják, hogy a sikeres gyermekáldáshoz átlagosan három teljes lombikbébi-kezelés (IVF) szükséges.
