Kapu Tibor Debrecent is „felvitte” a világűrbe

A Debreceni Egyetem adott otthont szeptember 17-én annak a tudományos ülésnek, amelynek díszvendége a magyar űrkutatás legújabb hőse, Kapu Tibor volt. A második magyar űrhajósként a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) eljutó szakember július 16-án tért vissza a Földre, miután az Axiom-4 misszió keretében több mint hatvan tudományos kísérletben vett részt. Előadásában nem csupán a kiválasztási folyamatról és az űrrepülésről mesélt, hanem arról is, hogyan kapcsolódott be a Debreceni Egyetem kutatása az emberiség jövőjét érintő vizsgálatokba.

Kapu Tibor június 25-én indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból, a NASA, a SpaceX és az Axiom közös küldetésén. A Dragon űrkapszula július 16-án tért vissza, fedélzetén Kapuval, aki a legutolsóként hagyta el a járművet. Ezzel rekordot állított fel: ő lett a leghosszabb ideig folyamatosan a világűrben tartózkodó magyar űrhajós.

A kiválasztás embert próbáló folyamata

Az út hosszú évekkel korábban kezdődött. Mint elmondta, a HUNOR program (Hungarian to Orbit rövidítése, vagyis magyarul: Magyar az űrbe – a szerk.) 2022-es indulásakor 227-en jelentkeztek a magyar űrhajós szerepére, a rostán azonban egyre kevesebben maradtak fenn. A végső nyolc jelöltnek nemcsak kognitív és egészségügyi teszteken kellett bizonyítaniuk, hanem a nemzetközi standardoknak is meg kellett felelniük. A próbák során egészen a 7G-s terhelésig jutottak, miközben vadászrepülőkben ülve tapasztalták meg a testükre ható erőket.

– Óriási élmény volt műrepülőben ülni, és megtanulni, hogyan lehet kilátástalan helyzetből is biztonságosan visszahozni a gépet

– emelte ki Kapu Tibor. A kiképzés során kisrepülőgép-pilótává vált, majd részt vett a Terrorelhárító Központ által szervezett izolációs tréningeken is. Hat napig tartották teljes sötétségben, kamerák figyelő tekintete mellett, hogy kiderüljön, mennyire bírja a magányt, a bezártságot, továbbá ilyen körülmények között hogyan tud részt venni a tudományos munkákban.

2023 tavaszára négy jelölt maradt, akik közül végül Cserényi Gyulát és Kapu Tibort választották ki. Felkészülésük Houstonban folytatódott, ahol – egyebek mellett – a fellövést szimuláló kísérletekben is részt vettek. – Amikor a kabinban ültem és megkezdődött a visszaszámlálás, katartikus élmény volt. Bármelyik nap újra végigcsinálnám – vallotta.

Magyar kutatások az űrben

Az ISS-en töltött hetek során Kapu Tibor több kísérletet is bemutatott a debreceni közönségnek, képekkel illusztrálva élményeit. Az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy sikeresen teszteltek egy gyufásdoboz méretű sugárzásmérőt, amely sok minden más mellett hőmérsékletet, fényt, mágnesességet is képes mérni. Az eszköz nemcsak energiahatékony, hanem olcsóbb és könnyebb is, így új távlatokat nyithat a jövő űrmisszióiban.

A Debreceni Egyetemhez kapcsolódva két kísérletet is végzett. Az egyik az agyi vérkeringés változásait vizsgálta a súlytalanság állapotában, robotizált eszközökkel mérve az artériák működését. Ez volt az első ilyen jellegű kísérlet az űrben. A másik a világűri növénytermesztéshez kapcsolódott: búzát, retket és paprikát vittek fel, természetesen mag formájában, hogy lássák, miként reagálnak a mikrogravitációra. A kísérlet során a búzák a vártnál magasabbra nőttek, a paprika pedig a jövő űrélelmezésének kulcsa lehet, hiszen minden része hasznosítható. A betakarított növényeket lefagyasztva őrzik, és jövő februárban hozzák vissza a Földre.

Az előadás során kiderült: az űr nem csupán a tudomány terepe, hanem inspiráció is, amely képes közelebb hozni egymáshoz nemzeteket, embereket és intézményeket. Kapu Tibor hangsúlyozta, hogy az ISS-en kialakult kapcsolatok a magyar kutatások számára is új lehetőségeket nyithatnak.

A Debreceni Egyetemen tartott rendezvényen Kapu Tibor nemcsak élményeit osztotta meg, hanem bepillantást engedett a jövőbe is. Az űrkutatás nem pusztán technikai bravúr, hanem gazdasági és társadalmi lehetőség is, amelyből Magyarország is részesedhet.

– Az ember, amikor visszanéz a Földre, egyszerre látja a szépséget és a törékenységet. A tudomány, amelyet odafönt végzünk, mindannyiunk jövőjét szolgálja 

– mondta a második magyar űrhajós, aki Debrecenben is megmutatta: az űrkutatás nem távoli álom, hanem kézzelfogható valóság.