Kamerával, polgárőrrel, bizalommal Hosszúpályiban

A biztonság érzete olyan dolog, amit csak akkor veszünk észre igazán, ha meginog. Hosszúpályiban azonban az a jó hír, hogy ez igencsak ritkán fordul elő. Az önkormányzat, a rendőrség, a polgárőrség és maga a lakosság is úgy teszi a dolgát, hogy ez az állapot fennmaradjon – és mindezt nem szavakban, hanem tettekben.

Ahogyan Zara András polgármester fogalmaz: ha a közbiztonsági fórumokra alig mennek el, az nem az érdektelenség, hanem a bizalom jele. Az emberek nem aggódnak, mert úgy érzik, nincs miért.

Hatvan polgárőr, egy cél

A településnek saját polgárőrsége van, méghozzá 60 fős, ami egy ekkora községben nem kis dolog. Társadalmi munkában teljesítenek szolgálatot – éjszaka, ünnepnapokon, amikor más inkább pihen. A helyük is megvan: az önkormányzat egy közel 80 négyzetméteres épületet újított fel a számukra, amit ők pályázati forrásból felszereltek, korszerűsítettek. Innen koordinálják a járőrözéseiket, ide futnak be a jelzések, innen indul a segítség.

A rendőrőrs is partner. Ha baj van, olykor együtt vonulnak. Ha valami szemet szúr a lakóknak, az önkormányzathoz is érkezhet a jelzés, ahonnan továbbítják a megfelelő szervekhez – legyen az rendőrség, katasztrófavédelem vagy a polgárőrség. A lánc működik, és ez teszi lehetővé, hogy a falu ne csak nyugodtnak látszon, hanem valóban az is legyen.

Kamerák a falu szemeként

Már több mint egy évtizede, hogy Hosszúpályi pályázati segítséggel 14 térfigyelő kamerát telepített. Azóta bővült a rendszer: jelenleg 39 működő kamera pásztázza a temető környékét, a település bejárati pontjait, a faluközpontot, sőt, hamarosan a központtól távolabbi utcákra is jut figyelem. A kamerák által rögzített felvételeket nemcsak a rendőrség, hanem a mezőőrök is megtekinthetik. A lakosság maga is telepített saját ingatlanai védelmére eszközöket. A kamerák felvételeinek segítségével fogták el évekkel ezelőtt egy gyilkosság elkövetőjét, aki végzett a nagyszüleivel.

De nem csak a nagy ügyeknél segít a technika. Betörések, közterületi lopások nyomozását is segítette már a hálózat, miközben a puszta jelenléte is visszatartó erővel bír. A bűnügyi statisztikák szerint kevesebb az eset, a lakosok szubjektív érzete szerint meg pláne.

Támogatás, amire építeni lehet

Az önkormányzat évente 500 ezer és 1 millió forint közötti összeggel támogatja a polgárőrség működését – főként az üzemanyagköltségekre ad pénzt. Ez ugyan nem látványos összeg, de annál hasznosabb.

Ahogy nem látványos, de annál hatásosabb a rendszer egészének működése. Csendes háttéremberek, éjjeli járőrök, figyelő lencsék és megbízható egységek közös munkájának gyümölcse az, hogy Hosszúpályi az, ami: élhető és biztonságos település.

A közrend nemcsak törvények, szabályok és kameraképek kérdése – hanem közös akaraté. Hosszúpályiban ezt az akaratot lehet tapintani: polgárőrök, rendőrök, mezőőrök, önkéntesek és önkormányzati szereplők nap mint nap dolgoznak azon, hogy a település ne csak nyugodt legyen, hanem az is maradjon. Az élhetőség nem véletlen: itt megszervezik, kiharcolják és fenntartják.

Avartűz, vihar, gyorssegély

A katasztrófavédelem beszámolt tevékenységéről a képviselő-testületnek. Hosszúpályiba Létavértes és Debrecen egységei egyaránt vonulnak, de a leggyorsabb beavatkozás Létavértestől várható – velük szoros a kapcsolat, számukra tagdíjat is fizet az önkormányzat.

A legemlékezetesebb eset még 2005 májusából való, amikor a vihar pusztítása nyomán gyors segítségre volt szükség. Akkor a létavértesiek segítettek a leggyorsabban és a legtöbbet. A bizalom azóta is megmaradt. Az utóbbi idők legnagyobb beavatkozásai avartüzekhez, bozóttüzekhez kötődnek. De tavaly egy lakás külső szigetelése gyulladt ki – három családot érintett a baj, és az önkormányzat gyorssegéllyel állt melléjük.

Kóbor kutyák és emberek

Hosszúpályiban a kóbor ebek ügye újra és újra felvetődik, de körvonalazódik a megoldás is. Van ugyan szerződésük gyepmesteri teleppel, ez azonban sokszor kevés. Ezért pályázatot adnak be ivartalanításra, és egy térségi szerepet betöltő befogadóhely kialakítása is napirenden van.

A valódi kihívás azonban nemcsak az állatokkal, hanem néhány emberrel is kapcsolatos. Akik "másként gondolkodnak, másképp élnek", gyakran kerülnek meg nem értés középpontjába. Zara András úgy véli: a településen az értékmérőnek a közösségért végzett munkának kell lennie; és nem a külsőségek alapján kell ítélni.

CH