Hosszúpályi küllemében falu, támogatásában már nem

Bár Hosszúpályi kimarad néhány támogatásból, ennek ellenére működése stabil marad; köszönhetően az átgondolt és felelős gazdálkodásnak. Zara András, a település polgármestere a Cívishírnek arról is beszélt, hogy a település jelentős hátrányt szenved el a Magyar Falu Program jelenlegi szabályozása miatt. A program ugyanis kizárólag az ötezer fő alatti településeket támogatja – függetlenül attól, hogy faluról vagy városról van szó –, így Hosszúpályi 5 ezer 864 fős nyilvántartott és közel 5 ezer 500 körüli lakosságával éppen kicsúszik a jogosultak köréből. – Ez óriási fájdalom nekünk, és nemcsak településvezetőként, hanem helyi lakosként is – fogalmazott a polgármester, aki több alkalommal is jelezte kifogásait a Belügyminisztérium felé, eddig eredmény nélkül.

A probléma nem egyedi: az ötezer lakosnál népesebb falvak országszerte kiszorulnak nemcsak a Magyar Falu Programból, hanem több más támogatási formából is. 

Hosszúpályi esetében ez különösen szembetűnő, hiszen a település falusias szerkezetű, falusias életmódot folytató lakossággal, mégis ugyanabba a kategóriába kerül, mint a nagyobb városok. – Aki meghúzta ezt a határt, bizonyára tudta, miért tette, de meggyőződésem, hogy lélekszámtól függetlenül Magyarország minden falujának helye lenne ebben a programban – hangsúlyozta Zara András. Szerinte helyesebb lenne, ha nem a lakosságszám, hanem a közigazgatási besorolás döntene a támogatási jogosultságról.

A Magyar Falu Program számos olyan fejlesztést tenne lehetővé – útfelújítást, temetők korszerűsítését, kisgépek beszerzését –, amelyekre Hosszúpályi igényt tartana, ám most elesik tőlük. A kieső forrásokat gyakorlatilag nem tudják máshonnan pótolni. A település saját bevételeinek gerincét a helyi iparűzési adó adja: tavaly mintegy 150 millió forint folyt be, idén 212 millió forint körül várható. Emellett ingatlanértékesítésekből is származik bevétel, ám ezek mellett szükség lenne a mozgásteret bővítő, a falvaknak adható támogatásokra. Nehezíti ugyanis a helyzetet, hogy több esetben az állami normatíva nem fedezi az intézmények fenntartási költségeit, így az önkormányzat saját forrásból egészíti ki a működést – ez pedig közvetlenül a munkahelyek megtartását is szolgálja.

A kihívások ellenére Hosszúpályi pénzügyileg stabil, nincsenek likviditási gondok. 

A település rendelkezik éven belüli likvid hitellel, amely átmeneti megoldást ad, ha egy pályázati kifizetést időben teljesíteni kell, de a támogatás még nem érkezett meg, vagy utólag hívható le. – Ezzel tudjuk forgatni azokat az összegeket, amelyeket más forrásból nem tudnánk előteremteni – mondta a polgármester.

Zara András összegzésként kiemelte: a Versenyképes Járások Program ugyan némi kompenzációt jelent – hiszen a lakosságszámmal arányosan osztott 250 millió forintos keretből a nagyobb települések több pénzhez jutottak –, de ez nem helyettesíti a Magyar Falu Program nyújtotta lehetőségeket. A polgármester abban bízik, hogy a jövőben módosul a rendszer, és a falusias települések – méretüktől függetlenül – újra esélyt kapnak.