Felvehető a lakáshitel elidegenítési és terhelési tilalom esetén?
Sokan nem ismerik, mások épp egy lakáshitel felvételekor szembesülnek az elidegenítési és terhelési tilalommal, vagy rövidített nevén ETT-vel. Ebben a cikkünkben erről lesz szó. Megnézzük, hogy mi is ez, és hogy befolyásolja-e egy jelzáloghitel felvételét?
Az ETT gondot tud okozni
Egy lakáshitel összege maximum a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékének 80%-a lehet, de általában ennél is jóval kevesebbről van szó. Ezt az összeget csökkenti tovább az ETT, mellyel a legtöbben csak ekkor, hitelfelvételnél találkoznak. Bizonyos esetekben teljesen meghiúsulhat miatta a banki kölcsön felvétele. De nem mindig!
Az elidegenítési és terhelési tilalom lényege
Az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdoni lapjára kerül bejegyzésre, és a tulajdonos egyes jogait korlátozza. Egy ETT bejegyzéssel nem értékesíthető az ingatlan, és nem jegyezhető be rá jelzálogjog sem, mely például egy lakáshitel velejárója is, így meghiúsulhat miatta a hitelfelvétel.
Hogy kerül rá a tulajdoni lapra?
Az ETT bejegyzése a tulajdoni lapra többféleképpen is megtörténhet.
Szerződés alapján akkor, ha egy jelzáloghitelt vesz fel a tulajdonos, aki ezen bejegyzéshez hozzájárul. Ekkor a bank javára kerül bejegyzésre, akárcsak a jelzálogjog. Emellett eltartási szerződéssel is bejegyezhetik, ami az eltartó jogait biztosítja.
Továbbá akár bírósági határozat vagy valamilyen jogszabály alapján is rákerülhet a tulajdoni lapra. Ilyen például az az eset is, amikor ez biztosítja az öröklési jogot az örökösnek.
Az elidegenítési és terhelési tilalom szerepe egy hitelfelvételnél
Egy jelzáloghitel igénylése során számos dolgot ellenőriznek a bírálat során. Többek között a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdoni lapját is. És ennek alapvetően tehermentesnek kell lennie. Márpedig az ETT egy teher, így alapvetően el kellene utasítani minden ilyen hiteligénylést. Vannak azonban kiskapuk.
Két lehetőség van: vagy lekerül a tilalom a tulajdoni lapról, vagy a jogosultja hozzájárul a hitel felvételéhez. Nyilván sokkal jobb, ha az első lehetőség adott, de sajnos ez nem mindig van így. Sok esetben ugyanis pont azért vesznek fel banki kölcsönt, hogy az előző teher lekerüljön. Egy hitelkiváltás esetén tehát hiába kellene gondot okoznia egy ETT-nek, ha épp annak eltüntetése a célja a kölcsön igénylésének, akkor zöld jelzést kaphat az ügylet.
A hozzájárulás ezzel szemben már bonyolultabb, mert számos eset előfordulhat. Mi van akkor, ha az állam a tilalom jogosultja? De ugyanígy lehet másik (vagy akár azonos) pénzintézet is, ahogy akár egy magánszemély is.
Állami ETT esete főleg lakástámogatások esetén állhat fenn. Ilyenkor jellemzően megadják az engedélyt a hitelfelvételhez, ha az összes teher nem haladja meg a teljes hitelbiztosítéki értéket.
Ugyanígy nem lehet akadály egy bank esetén, ha ő maga a jogosult. Feltéve, ha ez van a belső szabályzatában is.
A legproblémásabb az, ha más pénzintézet vagy valamilyen magánszemély a jogosult. Ekkor gyakorlatilag biztos, hogy nem fog menni a hitelfelvétel.
