Debreceni városvezetés: eddig sem jöhetett, aki környezetszennyezően működött
Debrecen vezetése számára elsődleges a lakosság kiváló ívóvízzel történő kiszolgálása és a felszín alatti vízbázisok védelme; a városba eddig sem települhetett, és ezután sem jöhet semmilyen környezetszennyező ipari tevékenység! – reagált a polgármesteri kabinetiroda augusztus 25-én azután, hogy Varga Zoltán (Demokratikus Koalíció) sajtóközleményben vádolta meg Papp Lászlóékat. Az ellenzéki politikus szerint a debreceni városvezetés szervilis módon kiszolgálják Orbán Viktort, akinek az álma Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá tenni.
[Beillesztett cikk: Varga Zoltán aggódik, hogy a városvezetőknek a Föld egyszer csak lapos lesz]
A városházi kommünikében leszögezik: minden beruházásnak teljesítenie kell a hazai és európai uniós környezetvédelmi előírásokat, a gazdaságfejlesztési stratégia kialakítását pedig a helyi viszonyokat legjobban ismerő vízügyi és környezetvédelmi szakemberek szakmai tudására alapozza a vezetés.
Arról is beszámolnak, hogy Papp László polgármester kezdeményezésére augusztus 24-én közel két és fél órás szakmai tájékoztató zajlott az önkormányzati képviselők számára a helyi vízgazdálkodásról. Az eseményen Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója elmondta, a városi vízellátás két lábon áll: a vízfelszín alatti vízbázisból és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt-vel kötött szerződés alapján a Keleti-főcsatornából származó felszíni vízkészletből.
[Beillesztett cikk: Debrecen polgármestere bedobja a törölközőt, ha ez bekövetkezik]
Erről egyébként egy múlt heti tudósításában a Cívishír is részletesen írt. A sajtóközlemény lényegében megismétli azokat a nyilvánosság számára korábban is ismertetett tényeket, miszerint
- Debrecen felszín alatti vízbázisának napi utánpótlása 70 ezer köbméter;
- ez elegendő a jelenlegi és jövőbeni tervezett kapacitások kiszolgálásához;
- az 1980-as évek átlagos napi 90 ezer köbméter vízfogyasztása napjainkra 40 ezer köbméter alá csökkent;
- a város ipari területeinek vízellátása most és akár a jövőben is kiszolgálható túlnyomó többségben a felszín alatti vízbázis használata nélkül is, azt a Keleti-főcsatornából kinyerhető napi 30 ezer köbméterkapacitás jelentős részben fedezni képes, hiszen az ipari felhasználás ma nem éri el a 10 ezer köbmétert;
- a megnövekedett vízigénnyel együtt a városi napi vízigény kisebb, mint a vízkészlet napi utánpótlódása, tehát a vízkészletet nem csökkentik;
- a jogi szabályozás és a rendszeres hatósági ellenőrzés garantálja, hogy adott vízkészletből nem vehető ki több víz, mint amennyi a napi utánpótlódás mértéke;
- a technikai megvalósításhoz beruházások szükségesek, mely során figyelemmel kell lenni arra, hogy lehetőség szerint több és vízkészlet kímélő megoldások valósuljanak meg.
A Varga-féle csütörtöki közlemény szerint a kínai CATL napi 24 ezer köbméter (24 millió liter) vizet használna fel. Nem a városházi sajtóközlemény írja, hanem mi, hogy a DK politikusának aggódása a környezetért természetesen méltánylandó, viszont nem a távol-keleti óriáscég, hanem a teljes Déli Gazdasági Övezet napi víziközmű-kapacitása lesz 1080 köbméter per óra (napi 26 ezer köbméter) – miután az állam és az önkormányzat elvégzi az ezt fedező infrastruktúra-fejlesztést. Tegyük hozzá, a CATL nem az egyedüli vállalat lesz az iparterületen, hiszen ott már most is több cég termel, miként több gyárépítés jelenleg is zajlik. A CATL vezetése pedig ennek az ismeretnek a birtokában döntött Debrecen mellett.
RaL
