Daróczi cipőjét emlegette Gyurcsány
Gyurcsány Ferenc visszafogott, bensőséges szavakkal köszönt el néhai munkatársától, Daróczi Dávidtól, aki április 2-án önkezével vetett véget életének. – Finom ember voltál – kezdte a korábbi miniszterelnök, majd felidézte, amint Daróczi minden alkalommal kifogástalanul, láthatóan frissen suvickolt cipőben jelent meg munkahelyén. Gyurcsány szóvá is tette, hogy mindez talán piperkőc dolog, ám kiderült, Daróczinak összesen két jó cipője volt. Az egyiket felvette, a másikat kisámfázva tartotta otthon. – Többek voltunk, mint munkatársak. (Azok közül is) sokan, akik most itt állnak a tömegben, ittunk, nevettünk, lányokról beszéltünk, pletykálkodtunk, időnként hajnalig kimaradtunk, s nem gondoltuk, hogy a száguldásnak, az utazásnak az iszonyatos terhét egyszer csak nem fogod bírni. Feladtad? Nem hiszem.
„Tűzben égő cigány fiú”
Az ex-kormányfő ez után arról beszélt, nehéz még csak végig is gondolni, mit jelent eljutni a csepeli cigánydombról a közátrsaság parlamentjének díszes szobáiig, tartani nemzetében a lelket, és bejárni a világoz Brüsszeltől pekingen át a Fehér Házig. Gyurcsány nagy reményű, vágyakozó, tűzben égő cigány fiúként emlékezett Daróczira, aki - Repült, amíg bírta, s ha valaki nem bírja, ott vége lesz...
A csepeli temetőbe több ezren érkeztek, a tömeget és a nyilvánosságot azonban nem engedték a nyitott koporsó közelébe.
