Attila halála: elítélték az idős debreceni sofőrt
Segítségnyújtás elmulasztásának vétségében mondta ki bűnösnek a Debreceni Járásbíróság október 24-én azt a 83 éves férfit, aki 2019. november 14-én hajnalban a Csapó és Rákóczi utcák kereszteződésében elütötte a város ismert figuráját, Rostás Attilát, majd továbbhajtott.
A bíróság a férfit 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte, és 2 év 4 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől.
A bíró indoklása szerint a vádlott 2019. november 14-én 4 óra 30 perc körül borult időben, működő közvilágítással jól bevilágított, éjszakai fényviszonyok között, gyér forgalomban, nedves, töredezett úttesten hajtott autójával a Burgundia utcán a Rákóczi utca irányába, a belső sávban, megközelítőleg 60 kilométer per órás sebességgel, ami az adott útszakaszra a megengedett legnagyobb sebesség. A balesetkor a közlekedési lámpák sárgán villogtak. A vádlottnak a Csapó-Rákóczi utcák kereszteződésében féktávolságon belül vált észlelhetővé a kijelölt gyalogátkelőhelyen – az áthaladása során korábban elesett – Rostás Attila, aki a kezeivel akarta magát felnyomni. Az idős férfi járművével fékezés nélkül, balra kormányzás mellett elütötte a sértettet, majd a kocsi jobb első kerekével áthajtott rajta. Attila sötét ruházatban volt, de a vádlottnak legkevesebb 33,1 méterről emberszerű alakként fel kellett volna ismernie; látnia kellett volna, hogy egy ember próbál felállni, a vádlott azonban a járműve döccenése és a jobbra kormányzása után anélkül hagyta el a helyszínt, hogy meggyőződött volna arról, hogy az ütközésben valaki megsérült-e vagy segítségnyújtásra szorulna.
Attila olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházban életét vesztette. Halála erőszakos úton, traumás sokk miatt következett be.
A bírói indoklás szerint a sértett sérülései megfelelnek annak a mechnaizmusnak, mely szerint elgázolták, a test comb és medence tájékán a jármű kereke áthaladt, és ennek következtében Attila koponyája az aszfaltnak csapódott. Sérülései és halála között oksági összefüggés állapítható meg; sérülései nagy erejű, tompa erőbehatástól keletkeztek. A sértett felső teste és feje nem volt a kocsi karosszériája alatt. Sérülései súlyosak, kiterjedtek voltak, közvetlen életveszélyes állapottal párosultak, életének megmentésére a szakszerű orvosi segítségnyújtás mellett sem volt esély.
[Beillesztett cikk: Attila halála: felfüggesztett szabadságvesztést kértek az idős vádlottra]
A vádlott mindvégig tagadta a baleset elkövetését.
A vádlotti védekezés lényege két pontban foglalható össze, de ezt a bíróság nem fogadta el. Első, hogy a kamerafelvételeken látható időpontok eltérnek egymástól, így szerintük a vádlott a baleset bekövetkezte előtt elhagyta a Csapó-Rákóczi utcák kereszteződését. Hivatkoztak arra, hogy a sofőr a helyszín környezetében áthajtott egy nagyobb, sötét színű csomagon, azonban kategorikusan elutasította, hogy az a sértett lett volna. Az idős férfi vallomásaiban ellentmondások szerepeltek ennek a „csomagnak” a meghatározásában. Mint ismert, a baleset estéjén rögzített vallomásában azt mondta, a csomag a gyalogátkelőhely Burgundia utca felőli oldalán volt, későbbi vallomásában már annak helyzetét méterekkel arrébb, a buszmegálló síkjában határozta meg. Ezt az ellentmondást azzal magyarázta, hogy az első vallomása felvételekor elírás történt, valamint fáradt volt kihallgatásakor.
[Beillesztett cikk: Attila halála: megmutatták a tragédiáról készült felvételt]
A vádlotti védekezés másik iránya, hogy Attila a kamerefelvétel tanúsága szerint félig tápászkodó helyzetben volt, így az idős férfi autóján sérülésnek kellett volna keletkeznie, de a jármű sértetlen volt. A védelem szerint az Attilán talált anyagmaradványok nem a vádlott autójából származnak, így nem ő ütötte el. A rendszámtöredékkel kapcsolatosan azt az álláspontot képviselték, hogy a szemtanú által feljegyzett betűk nem egyeztek, ugyanis 3 betűből csak 2 stimmelt.
A bíró elmondta, hogy a balesetnek a korai időpont ellenére több szemtanúja is volt, akik egybehangzóan nyilatkoztak a tragédiát okozó jármű jellegéről, felépítéséről, a sértett mozgásáról, helyzetéről és a baleset lefolyásáról, amit egy térfigyelő kamera is rögzített.
A nyomozás során lefoglalt felvételek és az arról készült feljegyzések szerint a Csapó utcai buszmegálló térfigyelője szerint a sértett 4 óra 32 perc 57 másodperckor esett el, majd 15 másodperccel később hajtott át rajta egy nagyobb felépítményű, sötét jármű. A többi kamera felvételén jól dokumentálható a gépjármű útja a Füredi útig, ahol a vádlott leparkolt. A bíró elmondta, a felvételeken látható időpontok valóban nincsenek összehangban a baleset rögzítésének és a vádlott közlekedését követő felvételek között, és ez azt a látszatot kelti, hogy a balesetet okozó jármű már percekkel korábban elhagyta a kereszteződést.
Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos.
A 2019. november 19-én 4 óra 37 perckor készített hivatalos feljegyzés szerint a rendőrségre 4 óra 33 perckor tettek bejelentést. Amennyiben a bíróság a Csapó utcai kamerán látható időpontot fogadná el, az azt jelentené, hogy a balesetet még a tragédia előtt, vagy azzal azonos időben jelentették volna be, ami a tények ismerétben abszurd. Az egybehangzó tanúvallomások szerint 3-4 perc telt el a bejelentés és a baleset között, így a buszmegállóban található felvétele nem a tényleges időpontot mutatja.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és ügyvédje fellebbezést jelentett be bűncselekmény és bizonyítottság hiánya miatt történő felmentésre, téves tényállás megállapítása, megalapozatlanság és a cselekmény téves jogi minősítése miatt.
Miért nem közúti baleset?
Az ügyben korábban halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárás, amit a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 2021. március 24-én megszüntetett. A határozattal szemben az érintettek panaszokat jelentettek be, azokat a Debreceni Járási Ügyészség határozataival, mint alaptalanokat elutasított. Az ügyészség megállapítása alapján a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárásban való felróhatósága kétséget kizáró módon nem bizonyítható a vádlottnak, ezért a nyomozó hatóság megalapozottan és kellő részletességgel határozott az eljárás ezen részének megszüntetéséről.
A bíróság közlése szerint tény, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyen átkelő gyalogosnak úttestre lépésétől kezdve abszolút és feltétlen elsőbbsége van, azonban ebben a körben is terhelik bizonyos kötelezettségek. A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, arra váratlanul nem léphet, valamint köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. Azzal, hogy a sértett az átkelőhelyen elesett, önmagát olyan helyzetbe hozta, hogy észlelhetőségét a korlátozott láthatósági viszonyok között még inkább elnehezítette a közúton közlekedő járművezetők észlelhetősége szempontjából.
Fogarasi Renáta
