Agykárosodott baba: 8 év börtön a szoboszlói apának
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2024 decemberében az elsőrendű vádlott - mint korábban már többször is – feszülten érkezett haza a munkából. Majd este a konyhában, a fagyasztóládára helyezett, meleg vízzel tele műanyag fürdőkádban elkezdte fürdetni pár hónapos kisfiát, aki folyamatosan, hangosan, ordítva sírt. Ekkor az elsőrendű vádlott ismét kiabálni kezdett gyermekével, hogy fejezze be a sírást, majd a sértettet két-három alkalommal közepes erővel tenyérrel, fejtetőn ütötte, utána maga elé tartva, három-négy alkalommal teljes erőből megrázta. A fürdetést követően a férfi a továbbra is síró gyermekét letette a fagyasztóláda tetejére, hogy felöltöztesse, mindezt úgy, hogy a kiskorú feje a fagyasztóládán koppant. Ezt látta a gyermek édesanyja, az ügy másodrendű vádlottja is, ezért veszekedni kezdett élettársával. A nő arra kérte a férfit, hogy többet ilyet ne csináljon.
Ezt követően a gyermek elájult, azonban az elsőrendű vádlott kompressziós nyomással elkezdte újraéleszteni, majd a másodrendű vádlottal közösen vizes ruhát tettek a csecsemő fejére, melyek következtében a kiskorú magához tért.
Mivel gyermek hajnalban már nem is evett, ezért a szülei egész éjszaka fenn voltak. Másnap, a reggeli órákban elvitték orvoshoz, ahol annyit mondtak, hogy a gyermek étvágytalan és görcsrohama volt. A háziorvos beutalója alapján a szülők gyermeküket a Debreceni Egyetem Klinikai Központjába szállították, ahol az intenzív osztályra került életveszélyes állapota miatt. A gyermeknél a bántalmazással összefüggésben maradandó károsodás alakult ki.
A másodrendű vádlott több alkalommal is szemtanúja volt annak, amikor élettársa bántalmazta és kiabált a kiskorúval, mégsem tett semmit. Nem jelezte a hatóságok irányába, bízva abban, hogy a sértett bántalmazása nem fog kiderülni.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2025 novemberében az elsőrendű vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 8 év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra ítélte és végleges hatállyal eltiltotta valamennyi olyan foglalkozás gyakorlásától, illetőleg tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi, befolyási viszonyban állna. A másodrendű vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette és őt is végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.
Az ítélet ellen az ügyészség elsőrendű vádlott vonatkozásában súlyosítás, míg a férfi és védője enyhítés miatt jelentett be fellebbezést.
A Debreceni Ítélőtábla tanácsa fellebbezési tárgyalás tartását és bizonyítás felvételét, az orvosszakértő meghallgatását követően az elsőrendű vádlottal szemben szeptember 17-én jogerős ügydöntő határozatot hozott. A Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét részben megváltoztatta, megállapítva, hogy az elsőrendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyéb részekben a vád és a védelem által egyaránt támadott határozatot helybenhagyta a fellebbezéssel érintett terheltnél.
Az elsőfokú bíróság az elsőrendű vádlottat vérszerinti csecsemő gyermeke sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 8 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság az orvosszakértői bizonyítás alapján az elsőfokon megállapított tényállást lényeges részekben módosította, rögzítve, hogy a vádlott indulatos állapotban a fürdetés során a gyermeket egy fagyasztóláda tetejére dobta, mely a fej ütődése által életveszélyes agysérülést és maradandó fogyatékosságot is eredményezett. Emellett a sértettet erősen meg is rázta, ami szintén agysérülést okozott. Az események után észlelte azonban, hogy a gyermek rosszul lett, megsérült, ezért élettársával értesítették a mentőket, a sértettet kórházba szállították, ahol az életét megmentették. A vádlott cselekménye a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletét valósította meg, e cselekménye azonban az önkéntes eredmény-elhárítás (a sértetthez segítségkérés és a kórházi ellátás biztosítása) miatt nem büntethető, csak az ún. maradék-bűncselekményben, azaz életveszélyt okozó testi sértés bűntettében állapítható meg a bűnösség, amint a másodfokú ügyészség is indítványozta. E bűncselekményre irányadó büntetési tétel felső határában megállapított 8 év szabadságvesztés, valamint a foglalkozástól eltiltás és a közügyektől eltiltás az ítélőtábla álláspontja szerint alkalmas a büntetési célok elérésére, ezért a büntetéskiszabást sérelmező fellebbezések nem voltak alaposak. A törvény értelmében a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, mely rendelkezést az elsőfokú bíróság elmulasztott, ezért azt a másodfokú bíróság pótolta.
Az ítélőtábla határozatával az elsőfokú ítélet az elsőrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett.
