A vármegyehatáron, de cseppet sem periférikus helyzetben Polgár
Polgár városában sincs másként, mint Hajdú-Bihar többi településén: ha az önkormányzat nagyobb összegű beruházásba akar kezdeni, oda bizony pályázati támogatás szükséges. A legjelentősebbekhez az Európai Unió és a magyar állam közös finanszírozásában az úgynevezett Területi Operatív Program pályázatain keresztül jutott Polgár. Mind között a legnagyobb a közbeszerzés szakaszába lépett, ez pedig nem más, mint a félmilliárd forintos „élhető településért” projekt. A tervek szerint 2024-ben már a város lakói is láthatják a munkálatokat, amelynek befejezése után, várhatóan 2025-től egy élhetőbb, emberibb, esztétikusabb, a jelenleginél funkcionálisabb belvárosi környezetet élvezhetnek majd. Mindezt úgy, hogy a város központi részén megújulnak a közterületek, a közintézmények, a vízelvezetés és az úthálózat.
A részletekről Tóth József polgármester beszélt a Cívishírnek.
– A programban hangsúlyos elemként szerepel a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, ennek hiánya egyébként néhány helyen évek óta nagy probléma. Ezek közé tartozik a Kiss Ernő úti társasház környezete, ahol nagy esőzések után szinte úszott a város közepe. Ugyancsak meg kell oldani a vízelvezetést a Bacsó, a Hősök, a Taskó utcákban és a Rákóczi úti kereszteződésben, ahol komoly vízjogi létesítési beavatkozásokat is muszáj meglépni. Ezzel együtt a városlakók igényeinek megfelelően a közösségi tereinket, az oktatási intézményeink környezetét, az ottani zöldfelületeket, játszótereket, önkormányzati utakat, kerékpárutakat és járdákat is rendbe kell tenni. Mindezt úgy végezzük el, hogy a közlekedés is biztonságosabb lesz. Folytatva a pályázatok sorát: a Leader támogatást nagyösszegű saját forrással kiegészítve elkezdtük a jelentős beavatkozást igénylő Polonkai-ház felújítását. Terveink szerint az épület hosszabb távon közösségi térként is szolgálhat majd. Néhány belterületi utunkat egy másik pályázati forráson elnyert 150 millió forintból újítjuk fel, ez leginkább a Taskó utcát érinti. Ott tavasszal kezdődnek a munkák –
sorolta a pályázati támogatásokból megvalósuló fejlesztéseket Tóth József, aki beszélt az önkormányzatokat hátrányosan érintő kormányzati döntésről, arról, hogy a kormányzat elvonta a települési önkormányzatoknak valamelyes pénzügyi mozgásteret lehetővé tevő, saját forrású beruházásokat finanszírozó gépjárműadó korábban helyben maradt részét is.
– Ebből a pénzből tudtunk önkormányzati utakat felújítani, rendben tartani. Újabban a központi költségvetés sem tartalmaz már olyan nagyságú forrásokat, amelyek önerőt jelenthetnének a Belügyminisztérium útjavító, útépítő pályázataihoz. Emiatt muszáj a saját, nagyon szűkös forrásainkból az utak állapotára pénzt fordítani. Az a tervünk, hogy évente legalább egy-két utat szakszerűen fel tudjunk újítani, ugyanis a kátyúzás és a padkarendezés már csak tűzoltó jellegű beavatkozás. Ezért az utak felújítására a költségvetésünkben külön forrást jelöltünk meg. Ennek köszönhetően újítjuk fel ez év végéig a Ságvári utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca aszfaltútját. Az önkormányzati utakat megújító munkafolyamatot jövőre is folytatni szeretnénk, sőt a város nagy gyalogosforgalmú részeire járdafelújítási és -korszerűsítési program megvalósítására hozott döntést a képviselő-testület.
Fókuszban a kerékpárút
Tóth József örömmel beszélt arról, hogy városát elkerülte a jelentős lakosságszám-csökkenés, Polgár népessége 8 ezer 150 fő körül stabilizálódott. Az, hogy ez így van, nemcsak a véletlen műve, de tagadhatatlan – fogalmazott –, hogy vannak szerencsés körülmények, környezeti hatások is, amelyek segítik a városát. Ide sorolta a polgári ipari park lendületes fejlődését és Tiszaújváros közelségét. Ezekkel az itt élők hosszabb távra tudnak tervezni munkahelyet, jövedelmet, továbbá a saját családi elképzeléseik megvalósítását Polgáron tudják valóra váltani.
Maradjunk azonban az ország keleti részének egyik legjelentősebb ipari komplexumának helyet adó Tiszaújvárosnál. A várost néhány kilométer és a Tisza választja el Polgártól.
– Ahogy telik az idő, egyre közeledünk egymáshoz, a távolság most már nem több 7-8 kilométernél. Ezer szállal kapcsolódunk egymáshoz, évek óta nemcsak partner-, hanem testvérvárosi kapcsolatban vagyunk. A két településvezetés folyamatosan egyeztet az önkormányzati tevékenységről, fejlesztési elképzeléseinket összehangoljuk, legyen az akár kerékpárút, akár a tiszaújvárosi és a polgári ipari park fejlesztési elképzelése, vagy az önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásai és az egészségügy területe. Például hulladékkezelésben, víz- és szennyvízszolgáltatásban is Borsod-Abaúj-Zemplénhez tartozunk. A megyehatár mintha nem is lenne, együtt lélegzik, együtt lüktet a két település. A két város vezetése és a gazdaság irányítói között is kifejezetten jó a kapcsolat, de ugyanez igaz a civil szférára, a sportra, a kultúrára, a nyugdíjas közösségekre. Polgár profitál Tiszaújváros gazdaságából is, hiszen tőlünk sokan járnak át oda dolgozni. De meg kell említeni a két várost összekötő kerékpárutat, ami már egy több mint 10 éves közös vállalásunk, és ebben eljutottunk addig a pontig, amelyben a beruházás visszafordíthatatlanná vált. A híd túloldalán, Borsod vármegyében most felgyorsulni látszik az útépítés, a Hajdú-Bihar határát elérő hiányzó két és fél kilométernek elkezdődtek az előkészületi munkái. Nálunk egy 900 méteres szakasz híja van még a vármegyehatárig, amiben van egy különleges csomópontpont, a 35-ös főút átkelőhelyénél lévő kerékpárút-kapcsolat, ahol szükséges a Magyar Közút és a közlekedési minisztérium támogatása. Tudni kell, hogy kormányrendelet írta elő ennek a csomópontnak elkészítését, de sajnos belekerült a 272 darab projektet kormánydöntéssel felfüggesztő csomagba, így az előkészítési munkálatok megálltak. Ezért a közeljövőben egy újabb kormánydöntésre lesz szükség annak érdekében, hogy a csomópont-korszerűsítés hiánya ne hátráltassa a két város, a két vármegye közötti kerékpárút-kapcsolat létrejöttét – mondta a polgármester.
A város gazdaságának alapját jelenti a polgári ipari park. A gazdasági övezet tulajdonosaival természetesen jó kapcsolatban van a városvezetés.
A gazdasági övezetbe tervezett fejlesztési, bővítési lépéseket megbeszélik, arról egyeztetnek. Az ipari park tulajdonosi köre tájékoztatja a polgári önkormányzatot az aktuális fejlesztésekről és terveikről. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az ipari parkban tevékenykedő gazdasági egységek jelentős és egyre növekvő összegű iparűzési adót fizetnek be, amely költségvetésükben az önként vállalt feladatainkhoz biztosít többletforrásokat. Ennek nagysága ez évben a polgármester reményei szerint túlszárnyalja az 500 millió forintot.
Partnerségben a szomszédokkal
Polgár bár nem járási központ, szűkebb környezetéből Tiszagyulaháza, Újtikos, Folyás, Újszentmargita, és sok tekintetben Görbeháza is erősen kötődik a városhoz. Ezt erősítette a kistérségi társulások létrejötte, amikor Polgár az előbb említett falvakkal alkotott egy közösséget. Ebből pedig – tudtuk meg Tóth Józseftől – ami működőképes volt, azt továbbviszik, hiszen közösen tartanak fenn például egészségügyi szakellátó intézményt, együtt működtetnek közszolgáltatásokat, például temetkezési vállalatot. És attól függetlenül, hogy nem Polgár az önkormányzati igazgatási központjuk, korrekt és kiegyensúlyozott a viszonyuk, gyakorlatilag minden lényeges döntésben egyeztetnek. A programokat, a falunapokat, fesztiválokat is egymást segítve rendezik, köszönhetően a polgármesterek közötti kiváló együttműködésnek.
CH
