A gazdák jövőjéről volt szót Derecskén
A mezőgazdaság aktuális kérdéseiről és kihívásairól rendezett Gazdák a jövőért címmel konferenciát Deák László (Deák-Major, Tépe), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a derecskei művelődési központban február 18-án. Az eseményen jelen volt
- Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke, Vitányi István országgyűlési képviselő,
- Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke, a Hajdú-Bihar vármegyei gazdaköreinek vezetője,
- Rácz Anikó, Derecske polgármestere, valamint
- Balogh András, Tépe polgármestere is.
A köszöntőket követően a szerte a vármegyénkből érkezett gazdák szakmai előadásokat hallhattak.
Deák László köszöntőjében arról beszélt, hogy jó találkozni: a termelők személyesen beszélhetnek a vezetőkkel, és a fórum lehetőséget ad arra, hogy az aktuális kérdések egy helyen kerüljenek szóba.
Vitányi István felidézte, hogy 28 éve országgyűlési képviselő, és ez idő alatt folyamatosan jó kapcsolatot ápolt a gazdákkal. Úgy fogalmazott: számítanak a gazdákra, és a gazdák is számíthatnak rájuk. Kiemelte, hogy Magyarországon a mezőgazdaság stratégiai ágazat, amely a GDP jónéhány százalékát adja. Megköszönte a gazdáknak a munkájukat, és arról is beszélt, hogy a gazdálkodók munkáján látszik a földek állapota, a környezet rendezettsége. Szólt a külterületi utak rendben tartásáról is: a választókörzetébe 1,5 milliárd forint érkezett; a pályázatok jó részét már kifizették.
Balogh András Tépe példáján keresztül mutatta be, hogyan működik együtt a településen az önkormányzat és a gazdálkodói közösség. Elmondta: három dűlőutas pályázatot adtak be, mind a hármat megnyerték, az ötszázalékos önerőt – 10 millió forintot – pedig a tépei gazdák adták össze. Hangsúlyozta: közösen beszélik meg, mely utak a legfontosabbak, és a gyűjtőutak rendezését veszik előre.
A három dűlőút összesen 9,3 kilométer hosszúságú, amely hosszabb, mint a faluja belterületi úthálózata.
Deák László ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a családja 7,5 millió forinttal járult hozzá, és azt hangsúlyozta: ha tehetünk a közösségünkért, segítsük a lakóhelyünket – tettekkel is.
Rácz Anikó arról beszélt, hogy kihívások állnak a magyar mezőgazdaság előtt: a szélsőséges időjárás mellett az Európai Unió dél-amerikai országokkal mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyezsége is kockázatokat vet fel. Örömét fejezte ki, hogy Derecske adhatott otthont a fórumnak, és úgy értékelt: a nap alkalmat teremtett arra is, hogy a gazdatársak megbeszéljék a mindennapi gondokat. Ő is kiemelte a dűlőutak megújítását, és jelezte: Derecskén is számíthatnak a gazdák segítségére.
Szólláth Tibor különösen fontosnak nevezte a településeken belüli együttműködést, és hangsúlyozta: az agráriumban kulcskérdés, hogy ne szakadjon el az élelmiszer fogalma a termelőktől. Felidézte: korábban természetes volt az egymásrautaltság, de ez oldódni látszik, miközben az élelmiszerek akár tízezer kilométereket is utaznak. Szerinte az élelmiszer előállítása mindig stratégiai kérdés volt, ezt a szemléletet ma is erősíteni kell. A brüsszeli őszi tüntetésen szerzett tapasztalatait is felidézte, ahol – mint mondta – jó volt látni az összefogást. Úgy vélte: a mezőgazdasági termelést nem kell kiszervezni távoli országoknak, az élelmiszert helyben kell megtermelni; szerinte ezt a magyar kormány érti és ezért dolgozik. Beszélt arról is, hogy a magyar társadalom a vidéki közegből újult meg, a paraszti bölcsességből és kultúrából, és hangsúlyozta: senkinek sem lehet érdeke az európai mezőgazdaság felszámolása. Végül arról is szólt, hogy egészséges élelmiszert kell termelni, és a mai gazdatársadalom felelőssége, mit hagyunk a gyerekeinkre: a hatékonyságot és a minőséget együtt kell érvényesíteni, és ezt tovább kell adni.
