A cigányok bűnözésével van tele a magyar sajtó
Növekedett a kriminalitás a romákról alkotott médiaképben az elmúlt időszakban a korábbi évekhez képest; ilyen magas arányt a rendszerváltás előtt mértek egy a témában készített kutatás szerint, amelyről szerdán számoltak be újságíróknak Budapesten. „A médiakép nagyon erőteljesen kriminalizálódott" –- fogalmazott Bernáth Gábor, a kutatás egyik vezetője, hozzátéve: minden harmadik újságcikk arról szólt, hogy „a romák – nem az áldozati oldalon – valamilyen formában a bűnözés részese".
A „nagyokat” figyelték
Az öt hónapos kutatásban, amely 2010. november elejétől 2011. március végéig tartott, újságok (Népszabadság, Magyar Nemzet, Blikk, Vasárnapi Blikk, Új Dunántúli Napló, Észak-Magyarország), hírportálok (origo.hu, index.hu) és tévék (m1, RTL Klub, TV2, Hír TV) híradóit vizsgálták. A tartalomelemzésbe bevonták a televíziós képeket is. A levetített prezentáció szerint a vizsgált időszakban a tudósítások 37 százaléka érintette a bűnözést, és ennek nyolc százalékát adták azok, amelyekben nem roma volt a bűnelkövető.
Romlott a helyzet
Bernáth Gábor közölte, a korábbi évekhez képest romlott a helyzet, ilyen magas arányt legutóbb 1988-ban mértek. Elmondta, kutatásuk szerint túlsúlyosak azok a híradások, amelyek a kormányzat és az önkormányzat romáknak nyújtott segítségekről számolnak be. Ugyanakkor hiányoznak azok az anyagok, amelyek azt mutatnák be, hogy a cigányok tevékenyen részt vesznek az életük jobbra fordításában. Nagy csökkenés figyelhető meg a jogvédelem és a kisebbségi jogok területén: a diszkriminációs esetek kiszorultak, nagyon kevés az olyan híradás, amely arról szólna, hogy ma Magyarországon van diszkrimináció, és ez "a cigányok jelentős részének a napi valósága" - fogalmazott.
A kép a cigányokról
A legsúlyosabbnak azt ítélte, hogy a cigány közösségről az a leggyakoribb vágókép, hogy a távolban, fényes nappal, egy tömegbe verődbe dologtalanul állnak. Nincsen más kép a cigány közösségről, ami ezeket a képeket ellensúlyozná - tette hozzá.
Összefoglalóan elmondta, mind a tematikában, mind a beállításokban "szélsőségesség áll be", s mint megjegyezte, "ugyanabban az időszakban a különböző orgánumok nagyon mást láttak cigányügyben". Négy trendet emelt ki: a kriminalizálást, az extremizálást, a bulvarizálást és a rasszizmus relativizálását.
Bernáth Gábor és Messing Vera kutatása a Partners Hungary Alapítvány és a Roma Produkciós Iroda Alapítvány együttműködésében, a Roma Sajtóközpont Egyesület közreműködésével, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló roma médiaprogramban készült.
