Véderdők Debrecenben: magasabb fokozatra kapcsolnak

Védjük a debreceniek egészségét! Ezért indítottuk el az új környezetpolitikánk mentén az Ültessünk 10 000 fát Debrecenben! programot és a véderdősítést, amelyben most még magasabb fokozatra kapcsolunk – mondta el Balázs Ákos alpolgármester az Északnyugati Gazdasági Övezet mellett tartott megbeszélésen május 8-án.

Április végén lett eredménye annak a közbeszerzési eljárásnak, amelyet ezen ipari létesítmény körüli véderdők telepítésére írtunk ki. A véderdők kialakítását már 2020-ban elindítottuk Józsán, Pallagon, a Tócó-patak mentén és a Vértessy kúriánál, melyet követően most még magasabb fokozatra kapcsolva egy újabb hároméves programot kezdünk el

– emelte ki az alpolgármester.

Ennek egyik eleme ez a helyszín, itt hozzuk létre a józsai-, kismacsi- és nagymacsi véderdőket, több mint 800 millió forintból ültetünk el itt 3000 fát, 50 000 cserjét és több mint 20 000 négyzetméteren gyepet alakítunk ki. Emellett a Déli Gazdasági Övezetnél 1000 fa ültetésével elindítjuk a mikepércsi véderdőt, amelyet a Tócó mentén folytatunk a Derék utcánál és a város nyugati oldalán, a Vértessy-kúria és Gázvezeték utca környezetében mintegy 1500 fával - fűzte hozzá.

Az eddigi és a jelenlegi véderdősítéssel, valamint az Ültessünk 10 000 fát Debrecenben! programmal együtt az ígért 10 000 fához képest elmondhatjuk, hogy közel a háromszorosát, 28 000 fát ültetünk el

– hangsúlyozta Balázs Ákos.

Hozzátette, Debrecen 2019-ben meghirdetett új környezetpolitikája zöld megoldásokkal és cselekvő magatartással szolgálja azt a zöld átállást, aminek kiemelt célja a város levegőminőségének javítása. Ennek fontos eleme a város és környezetének fásítása.

Az alpolgármester a Józsán élők egészségének védelmét emelte ki. Ezek a véderdők a BMW-gyár körül, az iparterületet Józsával összekötő út és kerékpárút mellett, az autópályával párhuzamosan és a később megépülő Józsát északról elkerülő 35-ös főutat az autópályával összekötő út mellett lesznek kialakítva.

A Civaqua-program jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a Tócó-patak mentén egy zöld folyosó kialakításán dolgoznak, ahol már az elmúlt években Józsán, a Vezér utcán, a Tócóvölgyben voltak véderdő kialakítások és erdő megújítások.

Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a véderdőknek a városi biodiverzitás megőrzésében és növelésében is fontos szerepe van. A zöld munkacsoport javaslatára hozza létre a város és az egyetem azt a környezeti monitoring rendszert, melynek kulcsszereplője lesz az egyetem biodiverzitás központja. A monitoring rendszer létrehozásának első gondolata a Civaqua-program elindulásakor vetődött fel először a biodiverzitás monitoringozására, de az ipari övezetek felügyeletét is el fogja látni.

Védjük a debreceniek egészségét, hiszen az a 28 000 fa, amelyet ebben a két programban elültetünk, éves szinten mintegy 5000 tonna CO2-t és 1200 tonna port köt meg

– zárta Balázs Ákos.

Aradi Csaba ökológus, a Zöld Munkacsoport tagja felidézte, hogy a Civaqua-program elindulásakor megvizsgálták a víz hatásait a Tócóra és környezetére, valamint kitekintettek a tágabb környezetre is. Mint mondta, szeretnének egy biodiverzitás monitoringot bekapcsolni a nagy monitoring rendszerbe, ahol a hosszútávú folyamatokat előre tudják jelezni, a város és környezeti minőségére pedig újabb és hasznos információkat nyerhetnek ki. 

Kövér László, a Zöld Munkacsoport tagja, a Debreceni Egyetem munkatársa fontos mérföldkőnek nevezte az eseményt a város környezetvédelmének szempontjából. Emlékeztetett, a közelmúltban az egyetemmel együttműködésben létrejött Debrecen városának környezeti monitorozó rendszere, amelyben a biodiverzitásra külön hangsúlyt fektetnek.

Katona Erzsébet önkormányzati képviselő örömét fejezte ki, hogy a szántóföldekkel körülvett Kismacs és Nagymacs települések levegőminősége, ezáltal a lakosok életminősége is javul a véderdőknek köszönhetően, amelyek jelentős szállóport kötnek meg. Kiemelte, a városrészben folyamatosan zajlanak a faültetések, a facsemeték növekedését pedig öntözéssel fogják biztosítani. Megjegyezte, Nagymacson 1000, Kismacson pedig 400 lakos él, utóbbi helyszín pedig már biciklivel is elérhető kerékpárúton a belvárosból.