Illusztris társaság ünnepelte a 155 éves debreceni agrárképzést

Az egyetem zöld és aranysárga színeivel feldíszített Debreceni Egyetem Böszörményi úti campus aulájában megtartott eseményt hagyományteremtő agrárszakember találkozóvá szélesítette az Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Az eseményen többen is köszöntőt, pohárköszöntőt mondtak.

A sort Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke kezdte, aki köszöntőjében felidézte a debreceni agrárfelsőoktatás kezdetét.

– 155 évvel ezelőtt, az országban harmadikként alakult a debreceni mezőgazdasági tanintézet. A város földet és iskolaépületeket adott, nagybirtokokról érkeztek az eszközök és a gépek. A kezdetektől fogva a természettudományos alapismeretek oktatásának, a termelés rendszerszintű ismereteinek átadásának, valamint a közgazdasági és jogi ismeretek tanításának hármas célja vezérelte az agrártudományi iskolában folyó tevékenységet, ami mára is megmaradt annak ellenére, hogy változtak az idők

– kezdte a kuratóriumi elnök, aki részletezte, hogy a célok teljesítéséhez régen is és ma is kiváló szakemberekre van szükség. A nagygazdák, nagyvállalatok részéről régen is és ma is megvan az elkötelezettség az itt folyó oktatás támogatására. Napjainkban ezt az együttműködést az egyetem kuratóriuma hivatott erősíteni. Hazai, európai és tengerentúli kapcsolatok, innovatív rendszerek és az együttműködések sorát építik ki. Stratégiája támogatja az agrárképzés fejlesztését, hozzájárul az ebből élő emberek életminőségének javításához.

Papp László polgármester is történelmi visszatekintéssel kezdte köszöntőjét, csak épen néhány évszázaddal korábbról, a Debreceni Egyetem jogelődjének, a Református Kollégium alapításának idejét idézte meg.

– Debrecenre mindig is igaz volt, hogy mindenkor jól reagál a korszak kihívásaira. Így volt ez az ország három részre szakadásakor is, amikor nem fegyverre, hanem a tudásbázis, az iskola, kollégium építésre fordította az erejét. És nem volt másként a XIX. században sem. Akkor az agrárfejlesztésre költött a város, azokban az időkben a Tiszántúl már a Habsburg birodalom éléskamrája volt. A kiegyezéssel új piaci lehetőségek kapujába került az ország. Akkor fogalmazódott meg, hogy a termelésnövelése és hatékonysága miatt kellenek a jó szakemberek. Ilyen előzmények után 1868-ban nyílt meg a Debreceni Országos Tanintézet, amely mérföldkövet jelentett az ország agráriumának életében

– részletezte a történelmi múltat Papp László. A mai korhoz közeledve kifejtette, hogy az intézmény életében mindig fontos volt, hogy miként tud reagálni a jelen kihívásaira. Az agrárfelsőoktatásban is bővül a portfólió. Ma már megengedhetetlen, hogy ne foglalkozzanak például a robotika mezőgazdaságban betöltött szerepével. Napjaink környezeti kihívásai közepette pedig szükség van a kreatív megoldásokat, innovatív lehetőségeket életrehívó helyi tudományos műhelyekre. Ebben a folyamatban van erős pozíciója, pótolhatatlan szerepe a debreceni agrárfelsőoktatásnak és ezzel hozzájárulnak a magyar gazdaság sikeréhez.

Bács Zoltán, az egyetem kancellárja az egykori alma materében emlékezhetett a múltra. Ebből az alkalomból az agrárképzés 140 éves évfordulójára megjelentetett könyvből idézett. A debreceni agráriskola a Tiszántúl mezőgazdaságának felvirágoztatására jötte létre. Az alapítása 1856-ban fogalmazódott meg, és a következő évben Debrecenbe látogatott Ferenc József császár is támogatta az elképzelést. A város földet ajánlott fel és kötelezettséget vállalt abban, hogy a tanintézet felépítéséhez szükséges építőanyagot önköltségi áron adja. 1863-ban gyorsultak fel a létesítés eseményei, és rá öt évre két helyen, a Pallagi úton és a Péterfia utca végén nyílt meg a földművelési iskola, ahol a debreceni tanulóknak ingyenes volt a tanulás. Kezdetektől az ország egyik mintagazdaságának volt tekinthető. Később átszervezések voltak, középfokúvá alakították, majd akadémiává fejlesztették. 1919-ban javasolták, hogy egyesüljön az 1912-ben alapított debreceni egyetemmel, ez azonban csak 2000-ben történt meg. Az elmúlt 23 éveben lérejöttek az együttműködések, amelyek egyedülálló alapot jelentenek ahhoz, hogy többféle tudományt képviseljenek.

Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Vármegyei agrárgazgadási kamara elnöke ugyancsak az agráregyetemen szerzett diplomát. – Az egyetem a múltból táplálkozik, a jelennek szól és a jövőt építi. A Debreceni Egyetem, a Tiszántúl, elképzelhetetlen agrároktatás nélkül. Ezt nem szabad megkérdőjelezni ma sem, és a jövőben sem – kezdte köszöntőjét Szólláth Tibor, majd azzal folytatta, hogy napjainkban nincsenek jó hírek az agrárium résztvevőinek. – Ránk ömlött az iszonyatos mennyiségű ukrán gabona, 30 éve nem vagyunk képesek megoldani a vízkérdést, talajaink nincsenek jó állapotban. Jó hír azonban, hogy itt vagyunk az agrároktatás központjában, ahol meg kell találni a válaszokat a kérdésekre. Ez pedig tovább nem odázható. Mindeközben az állattenyésztés elfeledett tudománnyá vált, és a gazdák 60 százaléka az európai uniós támogatásból él. Tehát rengeteg a teendő az agráriumban.
Fenyves Veronika, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja a 155 éves debreceni agrárképzés szerteágazó szellemi örökségének megőrzését, folytatását és a kor igényeihez igazítását emelte ki köszöntőjében. A kutatómunkában napjainkban – mások mellett – fontos szerepet kap a vidékfejlesztés és a gazdasági ökonómia. A munkatársaival a fenntarthatóság érdekében a XXI. század gazdasági kihívásaira keresnek válaszokat.

Stündl László, a mezőgazdasági, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar dékánja, a mezőgazdasági képzés főbb céljainak megtartása mellett a karon az elmúlt másfél évszázadban végbement változásokról beszélt. A gazdaságtudományi kar és a tangazdaság együtt felelős azért, hogy kiváló minőségű mérnököket képezzenek. Az innovációba öntött korszerű tudományos eredményekkel a versenyképességhez járulnak hozzá a fejlődéshez. A képzéseik folyamatosan újulnak meg.
Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettestől megtudtuk, hogy 155 évvel ezelőtt kilenc oktatója és 41 hallgatója volt az akkor indult agráriskolának, míg ma csak a szigorúan vett agrárágazatban a több mint 250 oktató 1500 főt meghaladó hallgatói közösséget képez. Megújították a szakokat, új elemeket vonnak be a képzésbe. A dél-dakotai egyetemmel közös programot indítanak egy- és két féléves kinti gyakorlati lehetőséggel.

Szilvássy Zoltán rektor pohárköszöntőjében kiemelte: a város és az egyetem együttműködésének tengely jellegű megalapítása a XVI. században jött létre, amikor Debrecen elhatározta, létrehozza felsőoktatását. Ezt követően áttért a jelenre, nevezetesen, a debreceni agrárképzés 155. évfordulójáról való megemlékezés után egy stratégiai együttműködési megállapodás aláírására. Ez a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság a NAGISZ Zrt. közötti stratégiai együttműködési megállapodásról szól. Ennek jelentősége, hogy az egyetem az adott szakterületen kidolgozott technológiája átmegy a gyártásba.

Jakab István parlamenti alelnöke, a rendezvény fő védnöke is pohárköszöntőt tartott. Ebben megköszönte az egyetem vezetőségének munkáját, erőfeszítéseit, amit ma tesz mindannyiunk érdekében. Azért is köszönetet mondott, hogy a gazdálkodók számára magas tudással rendelkező szakembereket bocsátanak ki. Ma már sokfajta együttműködésre van szükség ahhoz, hogy ne csak itthon, hanem a világban bárhol meg tudjuk állni a helyünket. Az egyetem adottságai képessé teszik az oktatói kutatói gárdát arra, hogy a fejlődő térségnek megfelelő szakember utánpótlást adjanak.