Az ingyenes közösségi közlekedésről szavazott a debreceni közgyűlés

A Csokonai színház igazgatójának megválasztása mellett a helyi közösségi közlekedés tarifa- és büntetési tételeinek emelése volt a két legfajsúlyosabb napirendi pontja a debreceni önkormányzat soron következő közgyűlésének, amelyet ismét a Vármegyeháza Árpád-termében tartottak.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DKV Zrt. között az autóbusszal történő, valamint a kötöttpályás (villamos, trolibusz) menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás ellátására létrejött közszolgáltatási szerződés módosítása hangzatos címet viselő napirendi pont lényege tehát a tarifaemelés volt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester elöljáróban elmondta, azt kérte a DKV-tól, hogy vizsgálja meg a menetrend korrekciós lehetőségeit, ez hamarosan elkészül, továbbá hétvégi villamosközlekedés helyreállításának módját is vegye górcső alá.

Vaszkó Imre (DK) pénzügyi bizottsági elnök hozzászólásából kiderült, hogy nem növekedett a szolgáltatás színvonala, ráadásul úgy, hogy a városnak egyre többe kerül a közlekedés finanszírozása. Ezért elfogadhatatlan a radikális díjemelés, mint ahogy a pótdíj összege és annak befizetési rendszere is. Mindez nem a gondoskodó város irányába mutat.

– Ha ennyire erős Debrecen gazdasága, tegyék ingyenessé a közösségi közlekedést. Ez megoldható lenne 1,8 milliárd forintból. És ez mit jelent? A DKV jelenleg fennálló hitelkamata évente 3,6 milliárd forint

– hangsúlyozta álláspontját az ellenzéki képviselő, aki javaslatáról, legyen ingyenes a debreceni közösségi közlekedés, előterjesztést vezetett elő.

Papp László képviselőtársa előterjesztését érdekesnek találta, főleg annak fényében, hogy egy hónappal ezelőtt Vaszkó Imre pénzügyi bizottsági elnökként kivonult a város büdzséjének tárgyalásáról. Akkor elmondhatta volna a javaslatát, és meg tudták volna nézni, hogy honnan tudják előkeríteni az ingyenes tömegközlekedés finanszírozását. Ezért a mostani felvetést csupán egy politikai bummnak nevezte. Az pedig, hogy a debreceni közösségi közlekedés költségének 65 százalékát állja, a város erejét mutatja. – Debrecennek a főváros után a legnagyobb a helyi közlekedési rendszere. Budapest 12 milliárd állami támogatást kap, ez Debrecennél csupán 5 százalék. Most 9,5 milliárddal segíti az önkormányzat a DKV-t. Hódmezővásárhelyen ingyenes a közösségi közlekedés, de nem összehasonlítható a két város közlekedési rendszere – válaszolt a polgármester hozzáfűzve, hogy ő személy szerint fontosnak tartaná az állami szerepvállalást a helyi közlekedés finanszírozásában.

Madarasi István (MSZP) képviselő is jogosnak nevezte az állam minél nagyobb arányú támogatását, főleg annak tükrében, hogy a Debrecenbe települő nagy cégek dolgozói is a közösségi közlekedéssel jutnak el munkahelyükre. Mivel tapasztalata szerint, hiszen 25 éve képviselő, egy folyamatosan mélyülő, a várost terhelő problémáról van szó, egy új közlekedési koncepció kidolgozására lenne szükség. Mándi László (Momentum) túlzásnak tartja az áremelés mértékét. Papp Viktor (Fidesz-KDNP) frakcióvezetője emlékeztette képviselőtársait, hogy a Covid időszakban nem volt tarifaemelés, miközben jelentős energiaár-növekedésnek voltunk tanúi, napjainkban pedig a háborús helyzet miatt drágult az energia. – Többször is elhangzott, tegyük ingyenessé a debreceni közösségi közlekedést. De honnan vegyünk el pénzt? – tette fel a fontos kérdést a politikus, aki elmondta azt is, hogy az elmúlt években jelentős járműfejlesztést végzett a DKV. Az infláció mértékénél kisebb díjtételemelés a villamosközlekedés hétvégi visszaállításának költségét fedezi. Papp László kijelentette, az ingyenes közösségi közlekedésnek jelenleg nincs meg a feltételrendszere.

Ezt követően éles szóváltás alakult ki a közgyűlésen hozzászólási joggal jelenlévő Varga Zolttán (DK) országgyűlési képviselő és Papp László között. Az ellenzéki politikus szerint mivel Debrecenben lényegében nincs közösségi közlekedés szolgáltatás, ezért azért nem lehet pénzt kérni. Papp László leszögezte, nem könnyű áremelési döntést behozni a közgyűlésbe, de a város működőképességét fenn kell tartani. Ha Debrecen helyi adó bevételei idővel nagyságrendekkel növekednek majd, akkor, körülbelül egy évtized elteltével, el lehet gondolkodni azon, hogy bizonyos szolgáltatásokat ingyenessé tegyenek. Gondola Zsolt (Civil Fórum) úgy vélte, az, hogy az ingyenes tömegközlekedés mítosz-e vagy valóság, a DKV tudná eldönteni. Ki kellene számítania. A polgármester szerint ezt gyorsan ki lehetne számítani.

A képviselők előbb Vaszkó Imre javaslatáról szavaztak. A debreceni tömegközlekedés ingyenessé tétele két tartózkodás mellett 7 igen és 23 nem voksot kapott. Ezt követően szavaztak az eredeti előterjesztésről, ami 24 igent, 7 nemet és egy tartózkodást eredményezett. És miről is döntöttek a képviselők? A közgyűlés az inflációra történő hivatkozással a közösségi közlekedés viteldíjának 14,7 százalékos, valamint a büntetési tételek emeléséről döntött. Az új tarifák május 1-től lépnek hatályba. Az intézkedés hatására a DKV-nak a nettó menetdíj bevételei az idén 510 millió forinttal növekszik. A helyi közösségi közlekedés üzemeltetési költségeinek nagyságrendileg 30 százalékát fedezi az utasok által megfizetett menetdíjból származó bevétel, a fennmaradó költségek mintegy 65 százalékát az önkormányzat, öt százalékát pedig az állam téríti meg a közlekedési társaságnak. Az inflációval történő emelés biztosítja a szükséges fedezetet arra, hogy május 1-től az 1-es és 2-es villamos szombaton és vasárnap is újra közlekedik.

Vonaljegy elővételben 460 forint, járművön 550 forint. Egy napos jegy 1500, három napos 3 ezer 200 forint, 7 napos 4 ezer forint. Egy naptári évre bérlet elektronikusan 89 ezer, egy hónapra papír alapon 8 ezer 650, elektronikusan 8 ezer 350 forint. Havi tanulói és nyugdíjas bérlet papíron 4 ezer 990 forint, elektronikusan 4 ezer 800 forint lesz. Bevezetik a hóközi elektronikus bérletet, aminek ára 4 ezer 800 forint. Ez az adott hónap adott kezdőnapján üzemkezdettől a következő hónap azonos napját megelőző napjának üzemzárásáig jogosítana utazásra. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint, a vármegyebérlettel rendelkezők Debrecenen belül a távolsági járatokon korlátlan utazásra jogosultak, mellyel részben kiváltható a helyi közösségi közlekedés számukra.

Változnak a pótdíjfizetési konstrukciók is. Eszerint három munkanapon belül 6 ezer, 10 naptári napon belül 10 ezer, 11 és 45 naptári nap között 18 ezer, 45 naptári napon túl 45 ezer forint lesz május 1-től.

Ismét az akkumulátorgyár

A Déli Gazdasági Övezetben az ipari körzet biztonságos elektromosellátásához egy terület átengedése miatt ugyancsak éles szóváltás alakult ki a közgyűlésben. Vaszkó Imre úgy vélekedett, hogy minek Debrecennek akkumulátorgyár, amikor ahhoz se víz, se áram, se munkaerő nincs. Ezért nem támogatják az előterjesztést. Papp László válaszában hangsúlyozta: Magyarország gazdasága olyan mértékben erősödött, hogy szükség van új energiaforrásokra. Hazánk gazdaságilag továbbléphet, és ennek vannak energiaellátásbeli korlátai. Ezeket a korlátokat el kell hárítani. Örül, hogy a gazdaság olyan pályán van, ami többlet energiát igényel. Meggyőződése, hogy a lehetőségeket figyelembevéve növelni kell a mozgásteret. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy a BMW-ben is szükség volt hasonló konstrukcióban hálózatotfejlesztésre. Majd feltetet a kérdést, hogy akkor a BMW-nek se kellett volna jönnie? Egyébként pedig egyetért a polgármesterrel a gazdaságfejlesztési elképzeléseivel, és örüljünk, hogy eltűnnek a Nyugat-Magyarországgal szembeni gazdasági hátrányaink. Madarasi István úgy fogalmazott, az akkumulátorgyár ügyében a gombot igazítjuk a kabáthoz. Amióta kiderült, hogy akkumulátornagyhatalmat akar a kormány Magyarországból, azóta mindent ennek rendelnek alá. A BMW esete más volt, abban lakossági konszenzus alakult ki. Az akkumulátorgyár ügyében azonban ez nincs meg. Papp Viktor (Fidesz-KDNP) gazdaságvezetője hangsúlyozta: a Déli Gazdasági Övezet nem egyenlő az akkumulátorgyárral. Itt kis- és középvállalatok számára épül park is, tehát a szektort is támogatják a terület átengedésével. Aki azonban ezt nem szavazza meg, az a kis- és középvállalatokat sem akarja segíteni. A beruházás szolgálja Debrecen energiaellátásának üzembiztonságát is. Mándi László a témát a munkaerőpiac síkjára terelte. Szerinte nem lesz 9 ezer hazai munkás az akkumulátorgyárba. Papp László meggyőződése, hogy a régió képes kiszolgálni a Debrecenbe érkező beruházásokat. Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester úgy vélekedett, hogy a világ bonyolultabb, mint ahogy azt az ellenzék igyekszik beállítani. Nem csak Magyarország problémája, hogy nem tudja magát ellátni energiával. Ezért kell az energiaellátó hálózatot fejleszteni. Enélkül nem tudnak előre menni, ezt akarják itt is megvalósítani. A munkaerő tekintetben helyben nagyot léptek előre, továbbá a mobilitás megvan a rendszerben. Az akkumulátoriparban magas jövedelmek vannak, vonzó lesz a munkaerő számára.

Varga Zoltán országgyűlési képviselő is szót kapott. Szerinte a 15 kis- és középvállalat energiaigénye miatt nem kellene ekkora elektromoshálózat fejlesztése. Továbbá az akkumulátorgyárban 80 százaléka betanított munkás lesz, azaz ők lesznek a „modernkori kubikusok”. Az akkumulátorgyárban nincs hozzáadott érték. 10 év múlva pedig a Fidesz-kormány mementója lesz a debreceni akkumulátorgyár. Papp László válaszában leszögezte, nem kis-és középvállalatok miatt szükséges az energiaberuházás, az a déli ipari park minden beruházója számára fontos. A munkaerőpiacra térve pedig hangsúlyozta, hogy az a gazdaság minden szegmensét érinti. Lesznek betanított munkások és szakmunkások. A magyar hozzáadott érték fontos, a Debreceni önkormányzat az országban az egyetlen, amelyik a kutatásfejlesztést támogatja. Debrecen gazdasági előrelépés továbbra is a magas hozzáadott értékű gazdaságra fókuszál. A vita pedig megítélése szerint nem szól másról, mint arról szól, megállítsák-e a város gazdasági fejlődését. Nem állítják meg! – jelentette ki a polgármester. Ezt követően szavaztak a terület átengedéséről, ami a kormánypárti többséggel simán vette a voksolást. A határozat szerint Debrecen önkormányzata ingyenes hasznosításba adja a Déli Gazdasági Övezetben 128 ezer 144 négyzetméter területű ingatlant a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (MAVIR), hogy ott egy elektromos alállomást létesítsen. A hasznosításba adás az alállomás fennállásának időtartamára szól. Ez idő alatt a MAVIR-t terheli az ingatlan fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos valamennyi költség.

A képviselők egyhangú szavazással döntöttek a Békás-tó észak-keleti végén található domb – Sziklás csobogó és a csobogó "dombos" környezete – aszfaltozott gyalogos úttal körbevett területének Tojama liget elnevezéséről a Tojama és Debrecen közötti kulturális kapcsolatok tiszteletének jelélül.