Akkumulátorgyár: nem így képzelték a közmeghallgatást

Mintegy nyolcszázan jelentek meg a debreceni akkumulátorgyárral összefüggő közmeghallgatáson a Kölcsey Központban január 9-én; az esemény első felében, mivel a rendezvény a katasztrófavédelem eljárásának keretében zajlott, főleg katasztrófavédelmi kérdések kerültek előtérbe. A fórum második felében jöttek a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági kérdések. 

Elöljáróban Papp László polgármester kijelentette, tudatában vannak annak, hogy az akkumulátorgyár fogadtatása kedvezőtlen, különösen a közösségi médiában, és azt is megjegyezte, hogy számos alaptalan híresztelés jelent meg. A cél reális képet adni a beruházásról, a fórumon elhangzó adatokat az engedélyezési eljárás dokumentumaira alapozzák – bocsátották előre. 

A polgármester a beruházás vízigényéről szólva, ahogy arról korábban is beszélt már, kijelentette: a CATL első ütemben megvalósítandó gyára 3300 köbméter átlagos vízigényű, míg az üzem csúcsigénye napi 6200 köbméter (erről bővebben itt olvashatnak). Arról is beszélt, hogy az ökológiai célú Civaqua első üteme nincs összefüggésben az akkumulátorgyárral, hiába jelentek meg erről spekulációk az interneten.

A katasztrófavédelem részéről Pintér Tamás ezredes, majd a CATL képviselője ismertette volna az előadását, de erre már nem igazán kerülhetett sor a szaporodó bekiabálások miatt. A zúgolódás a beruházás ellen szólt, és az is egyértelművé vált, hogy többen egyáltalán nem kíváncsiak az engedélyzési eljárások szaknai részleteire.

Ne aggódjál, te is meg fogsz halni! – kiabált egy folyamatosan káráló nő a közönség soraiból a CATL emberének, általános derültséget kiváltva. A kínai vállalatot egyébként is sokan hazaküldték (vagy melegebb éghajlatra) a fórum résztvevői közül. A hallgatóság jelentős része a tiltakozás céljából érkezett, ez a reakciók, a fújolás, az előadók froclizását éltető tapsok alapján egyértelmű volt. Miként az is, hogy sokakat kifejezetten irritálnak az adatok, a szakhatósági engedélyezés technikai részletei.  

A debreceni önkormányzatot Papp László polgármester mellett Barcsa Lajos alpolgármester, míg a polgármesteri hivatalt Szekeres Antal jegyző képviselte egy hosszú asztalnál, ahol rajtuk kívül katasztrófavédelmi szakemberek, más szakhatóságok képviselői és a CATL munkatársai ülnek. 

Hatvan perccel a 16 órás kezdés után érezhetően elfogyott a türelem, a hallgatóság egy részét untatták az ilyen eseményeken kötelező szakhatósági körök. Egy idős férfi azt kérdezte Papp Lászlótól, miért nem kérte ki a debreceniek véleményét a BMW-gyárról vagy az akkumulátorgyárról? A polgármester úgy felelt, a város jövője szempontjából mindkét beruházást fontosnak tartja, a BMW-gyár kapcsán több fórumot tartott az érintett településrészeken. A városvezető azt mondta, a fiatalok elvándorlása szempontjából is nagy szereppel bír, hogy világcégek működjenek Debrecenben , hiszen ezek teremtenek vonzó munkahelyeket. A közönség egy részének nem tetszett a válasz, attól félnek, hogy az életükre káros hatással lesznek ezek az üzemek.

Mi lesz az akkumulátorgyártás során keletkező veszélyes hulladékokkal, így az elektrolittal (folyékony, tűzveszélyes anyag)? – jött egy másik felvetés. Válaszul elhangzott: az erre is kitérő környezetvédelmi hatástanulmányt majd a 2024. január 20-i közmeghallgatáson mutatják be részletesen. Addig erről annyit, hangzott el, hogy a CATL tevékenysége során keletkező veszélyes hulladék kezelésére már felkészültek az iparági cégek. Ez a rövid válasz érezhetően sokakat nem elégített ki, többre számítottak. Később még egy szakember beszélt az elektrolit-fejtés részleteiről, nem mondhatnánk, hogy a teremben lévők úgy érezték, beljebb kerültek az információkkal.

Később elhangzott: a veszélyes hulladékok feldolgozása piaci alapon történik majd, hiszen jelentős mennyiségű értékes fémet tartalmaznak. Ugyanakkor a veszélyes hulladékok feldolgozása nem Debrecenben fog megtörténni. A CATL-nál gyártandó akkumulátorok 16 éves élettartammal készülnek, jelezte a vállalat egyik képviselője. 

„Vigyék Felcsútra az akkumulátorgyárat!”, reflektált egy idős, öt unokával rendelkező „őslakos” (ezeket a férfi tartotta fontosnak kiemelni), aki sérelmezte, hogy nem hallott még a beruházás nemzetbiztonsági kockázatairól. A felcsútozásra nagy tapsot kapott, ami arra enged következtetni, hogy a közönség többsége nem a Fidesz-szavazók közül került ki.

Közben felszólalásra jelentkezett az Uniform Commercial Code (UCC) egyik híve, aki a teremben ülők balszerencséjére szót kapott. A férfi, „az Ember”, ahogy magáról beszélt, kérdést ugyan nem tett fel, de öt percen át motyogott a mikrofonba valamilyen előre megírt, meglehetősen összefüggéstelen szöveget. Elég hosszú időbe telt, mire a közönség részéről a futóbolondoknak kijáró óvatosság mellett sikerült leállítani; a férfi később papírokat osztott szét a hivatalosságok között. Az UCC jelenségével itt szembesülhetett az ország.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója kérdésre reagálva arról beszélt, hogy sem Debrecen, sem Mikepércs vízellátását nem veszélyezteti az akkumulátorgyár (a vízhelyzetről ebben a cikkben részletesen olvasjatnak). Egy férfi, aki Debrecen-Szepesről érkezett, arra panaszkodott, hogy a lakóingatlana értékét nagyban rontja a közeli akkumulátorgyár-beruházás. Vele és a többi szepesivel mi lesz, kérdezte a negyvenes éveiben járó felszólaló. Papp László úgy reagált, elmegy a településrészre, hogy meghallgassa a félelmeket. Az elhangzottak alapján a szepesi házak lehetnek a legközelebbi lakóingatlanok a gyárhoz.

Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere a községben érezhető aggodalomról megosztotta: településük 2,5 kilométerre van az épülő üzemtől, a szél feléjük fúj, ha komoly üzemi baleset történik, emelte ki, ők vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben. Közölte: több száz kérdést gyűjtöttek össze a beruházás kapcsán, ezért kérte Papp Lászlót, hogy Mikepércsre is menjen el találkozni a lakossággal (a debreceni politikus az invitálást elfogadta).
Tímár Zoltán kijelentette: amennyiben a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást problémásnak találják, úgy szükség esetén bíróságra mennek. Továbbá a mikepércsi önkormányzat önálló monitoring rendszer kialakítására készül a talajvíz, a felszíni vizek és a levegő minőségének folyamatos ellenőrzése érdekében.

Egy férfi arról érdeklődött, hogy civil szakértő mennyire láthat bele az engedélyezési eljárás részleteibe. Mivel a jogszabályok, fogalmazzunk így, nem ágyaznak meg független szakértő megjelenésének a folyamatban, Papp László azt kérte az eljárás résztvevőitől: fontolják meg, hogy egy civil szakértői társasággal konzultálnak a sarkalatos kérdésekről.

A veszélyes áru szállítását és az ilyen anyagok telephelyen történő tárolását célzó aggályok kapcsán Pintér Tamás közölte: az ilyen áruk fuvarozása szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik; Magyarországon évente közúton 30, vasúton 20, vízi úton 8 millió tonna veszélyes anyagot szállítanak. A gyárban egyébként külön egység épül a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelésére.

A fórumon egyre többször zúgott fel a közönség egy része, „nem kell gyár, nem kell gyár”, skandálták. Egy férfi két kérdése Papp Lászlóhoz: miért nem tartottak helyi népszavazást a gyárépítés kapcsán, valamint van-e tétje a mostani közmeghallgatásnak?

– Megvannak az okai annak, hogy egy-egy befektetési tárgyalást miért nem nyilvánosan folytatnak. Ezek az okok a beruházásokért folyó nemzetközi versenyben keresendők. Mivel a CATL gyára nem okoz környezetszennyezést a városban, ezért nem kezdeményezünk népszavazást a kérdésben – szögezte le Papp László. A polgármester kijelentését hangos elégedetlenkedés fogadta, többen elindultak haza.

Kitér-e a hatástanulmány a zaj- és rezgésvédelem tekintetében, kérdezte egy férfi. A válasz az volt, hogy a zaj vonatkozásában határérték alatti terhelés várható a beadott engedélykérelem alapján. Mennyiben lesz magyar a CATL által foglalkoztatni kívánt munkaerő? – hangzott el. A reakcióban nem volt újdonság, a vállalatot nem köti kötelező „magyar kvóta” a foglalkoztatni kívánt munkaerőt tekintve, miközben a hazai szereplők célja minél több magyar alkalmazása.

Mi van akkor, ha a CATL megkapja a működéshez szükséges engedélyt, de nem tartja be az abban foglaltakat? – hangzott el. Pintér Tamás kijelentette: amennyiben egy cég vét a szabályok ellen, úgy szüneteltethetik a tevékenységét, de el is tilthatják. Ha a CATL szabálytalanul üzemelne a jövőben, úgy élni fognak a jogszabályi lehetőségekkel, mondta. Papp Lászlónak is a szavát vették e kérdésben.

Ratalics László