Debrecenben a vállalkozások összefogását erősítené az NI

Hatékonyságnövelés, a cégek összefogása, gépesítés, önképzés, alkalmazkodás a megnövekedett munkaerőigényekhez; a kis- és középvállalkozások összefogása például a munkaerő Debrecenbe juttatásában – egyebek mellett erről is beszélt Barcsa Lajos debreceni alpolgármester december 6-án az EDC-NI Ügyvezetői Fórumon. Az esemény témája a menedzsmenteket érintő kihívások és megoldások voltak.

A fórum előzménye, hogy a két cég munkatársai idén tavasszal útjára indították a P2030 programot, amely központjában az emberközpontú vállalati kultúra áll. A szélesebb szakmai spektrum feltérképezése, valamint a város gazdaságfejlesztési irányvonalainak bemutatása érdekében most kkv ügyvezetői fórumot kezdeményeztek. Az eseményen a szektor helyi szereplői kívántak szakmai iránymutatást adni, azt ugyanis különösen fontosnak tartották a jelenlegi gazdasági körülmények – munkaerőpiac, infláció, rezsiárak stb. – mellett.

A mai kor vezetőinek másként kell működni, mint ahogyan azt régen tették; alkalmazkodni kell az új világ elvárásaihoz – egyebek mellett erről is beszélt Hosszu Róbert, az NI Hungary Kft. ügyvezetője.
A P2030 Programot az NI HR vezetői, Nagy Levente és Kanizsár Péter állította össze, kifejezetten kkv-s döntéshozók számára. A képzés célja HR szemszögből támogatni a város 2030-ig tartó fejlesztési terveit; növelni azoknak a munkahelyeknek számát, ahol az ember érték, segíteni a kkv-ket az egyre feszesebb munkaerőpiacon, valamint erősíteni a munkaerő megtartását, bevonzását, pozitív hatást gyakorolva valamennyi munkáltatóra a régióban. Az első képzés 2022 tavaszán nagy sikerrel lezajlott és a tervek szerint 2023 februárjában jön a folytatás.

A fiatalok „követelik ki” a változást

– A Covid a munkaerőpiaci változásokat felgyorsította. A munkaerőpiacra lépő új generáció türelmetlen, a vezetőknek ma más készségekkel, prioritásokkal kell rendelkezni, mint régen. A leváltandó vezetői módszerek az ipari forradalom, a materialista társadalom termékei, és alapvetően a mindennapok túlélését szolgálták. Ebből a megközelítésből származik az összes vezetői módszer. A materialista társadalomból azonban „kimásztunk”, a tudás alapú társadalomban szeretnénk élni. Ez megváltoztatta a munkával kapcsolatos lehetőségeket, a mai kor munkavállalója emberként szeretne kiteljesedni. A fiataloknál már fontos szempont a munka és a magánélet egyensúlya. Teljes emberként szeretnének élni, ahol a test, az értelem, a szív és a lélek egyensúlyban van. Ez alapján kell közelíteni a munkavállalókhoz, hogy saját elhatározásukból működjenek együtt a vezetőkkel. A test az alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, a szív a szeretve lenni érzését adja, a lélek pedig nyomot szeretne hagyni a világban. A vezetőnek dolga, hogy a munkatársai értékeit felismerje, az erősségeikre építsen, felelősséget vállaljon az emberekért – fejtette ki Hosszu Róbert. 

Mint folytatta, a vezetőnek négy kötelesége van: tisztázni a küldetést, rendszereket építeni, kibontakoztatni a tehetséget és ösztönözni a bizalmat. Szerinte ez úgy valósítható meg, ha az emberek a vezetőjükkel kis csoportokban dolgoznak. Az NI a kis csoportok hálózata, így tudnak „sztoriban lenni” a munkatársakkal. Mindez egyben a munkavállalók elköteleződését is szolgálja. A magas bizalmi szinten dolgozó vállalatnak jelentős hozamai vannak: gyorsabban döntenek, proaktívabb a tevékenység, úgy oldódnak meg problémák, hogy nem is tudtak róla. Összességében gyorsabban működnek. – A 21. század vezetőjének ezt az attitűdöt fel tudni venni, hogy képesek legyenek a munka világának megváltoztatására – tette hozzá. Kérdésre reagálva kijelentette: mindez a gazdasági kihívások miatt a különleges ígérkező 2023-as esztendőben is megvalósítható. Ez a szemléletformálás ugyanis nem pénzkérdés.