A világűrbe kerül a Debreceni Egyetem munkája

Elkészült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb kisműholdja, az MRC-100, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd. Az űreszközt a tervek szerint 2023 májusában bocsátják fel az űrbe. A kisműhold három év alatt készült el a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak együttműködésében. Nevét a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. Az MRC-100 5x5x15 centiméteres méretével a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja - olvasható a BME honlapján.

Az új űreszközön a működést biztosító alegységeken, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott. Fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem Győr, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett mérőeszközök is a világűrbe jutnak.

A pályára állítás költségeit az egyesült államokbeli Amateur Radio Digital Communications alapítvány biztosítja. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium. BME tájékoztatása szerint mivel a műholdat a 2023 májusára tervezett felbocsátása előtt hat hónappal át kell adni a világűrbe juttatást biztosító cégnek, ezért az MRC-100 műhold a napokban indul útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi a világűrbe az Egyesült Államokból.

A 2013-ban indított SMOG projektben az MRC-100 az ötödik műhold, amelyet a BME-n fejlesztettek. A projekt részeként 2019 decemberében indult útnak a SMOG-P zsebműhold, amely 2020. szeptember végén fejezte be küldetését. Mérési eredményei alapján készült el az első olyan elektromágneses szennyezettségi térkép, amely a digitális földfelszíni TV-sugárzás elektromágneses hatását mutatta be.