Szürkevíz és energiatárolás: a jövőt Debrecenben írják?  

Nettó 1,56 milliárd forintért kerülhet az önkormányzat tulajdonából a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez 105 hektár föld a Déli Gazdasági Övezetben (DGÖ), hogy a város cége tovább értékesítse azt a kínai CATL számára. Az akkumulátor-gyártással és energiatárolással foglalkozó cég ugyanis a szóban forgó területen valósítaná meg debreceni beruházásának első ütemét. A terület adásvételi előszerződése nemrég megköttetett, most, szeptember 15-én ennek az adminisztrációs és jogi útvonalát biztosította a közgyűlés.

A CATL akkumulátorgyára persze ezúttal sem hagyta hidegen az ellenzéket, miként az utóbbi hetekben számos kritikai megszólalás született az ellenzők által. Ami újdonság: Papp László polgármester nyilvánosan először beszélt arról, hogy „szürkevizet” használnának a jövőben ipari vízként. Lényegében arról van szó, hogy a déli ipari övezetben felépülő gyárak ivóvíz helyett tisztított szennyvizet alkalmaznának, így jelentősen csökkenthető volna a felszín alatti és feletti vizek ipari felhasználása. Ez egyrészt nyugtatóan hatna a zöldekre és persze minden aggódóra, aki úgy gondolja, hogy a gazdaságfejlesztés túl nagy terhet ró a környezetre. Másrészt a nehéz időszak előtt álló Debrecen Vízműnek is jó pénzt hozhat, bár egyelőre nem világos, hogy milyen léptékű beruházásokat igényelne a szennyvizet újra „formába hozni”, azaz ipari vizet csinálni belőle.

Mindenesetre a polgármester derűlátó, a témában az egyik, Debrecenben beruházó világcéggel „komoly és előrehaladott” tárgyalásokat folytatnak, „közel az áttörés”, ha pedig e folyamat végére érnek, a nyilvánosságot is tájékoztatják.

Az ellenzéki aggodalmakra reagálva Papp László sokadjára ismételte meg: bármilyen anyag lépjen ki a CATL jövőbeni területéről, az európai uniós határértékeken belül kell maradni. Az ipari érdekek nem írhatják felül a környezevédelmi szabályokat – nyomatékosította.

A DK-s Jánki Józsefben a több mint 700 hektáros Déli Gazdasági Övezet villamosenergia-igényei szintén kételyeket ébresztenek. Számára válaszul a polgármester visszaidézte, amit Kósa Lajossal már februárban elmondtak, miszerint a kormány 85 milliárd forintot költ a terület villamoshálózati beruházásaira. Akkor elhangzott, s nem lehet elégszer hangsúlyozni: akkora kapacitást alakítanának ki a DGÖ-ben, mint a paksi energiatermelés fele (740 megawatt).

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a gödi akkumulátorgyár miatt egészségre veszélyes mértékben van jelen lítium az ottani ivíóvízben, Papp László úgy reagált, tájékozódtak az illetékes vízműnél, ahol azt mondták, valójában a határérték tört részéről van szó.

Önellátó háztartások?

A csütörtöki közgyűlés a legizgalmasabb részéhez akkor érkezett, amikor Papp László arról beszélt, energiatárolás nélkül nem lesz lehetőség a megújuló energiák hatékony, nagymértékű felhasználására.

– Manapság csak a járművek akkumulátorairól beszélünk, de emlékezzenek majd vissza tíz év távlatából arra, amit most mondok: addigra az európai háztartások jelentős része kell rendelkezzen energiatároló kapacitással. Azok az országok, amelyek ezt stratégiai területnek tekintik, picit a jövőbe látnak. Az energiatárolásról a magyar energetikai rendszernek is gondoskodnia kell, különben nem tudunk újabb  napelemeket felszerelni, nem tudjuk biztosítani, hogy a háztartások megújulókkal váltsák ki a dráguló fosszilis energiaforrásokat. Ekkor juthatunk el oda, hogy a beruházást leszámítva szinte ingyenessé válik az energia – közölte.

A BMW-gyár 2-3 szinttel növelte a város gazdasági erejét – tette hozzá –, a CATL üzeme pedig ennél is jelentőségteljesebb. A két beruházás legnagyobb erénye – folytatta –, hogy a 21. század megkerülhetetlen iparágai tették le itt a pilléreiket, miáltal Debrecen szintén megkerülhetetlenné válik: az energiatárolás és az elektromobilitás egyik legkomolyabb európai központja lesz. Így a valószínűsíthetően közelgő recessziónak – hangzott el – sem lesz akkora kárvallottja, mint más városok.

Papp László megjegyezte: Debrecenben jelentős amerikai, német és távol-eleti tőke van jelen, így a város gazdasága ebből a szempontból sem egysíkú. A hasonló méretű ausztriai Graz vagy a szlovák Brno gazdasága  kétszer, háromszor erősebb a debreceninél – indokolta a gazdaságfejlesztés szükségességét, de arról is beszélt, hogy a város „nem akar az égig nőni, tudatában vannak a természetes határaiknak”, magyarul a meglévő mintegy 1500 hektár iparterület megtöltése (legkésőbb 2026-ig) után a városfejlesztés válik az első számú stratégiai céllá.

A közgyűlése Illyés János (Civil Fórum Debrecen Egyesület) felvetésére elhatározták: módot keresnek arra, hogy a képviselők a városvezetéssel együtt felkereshessék a CATL németországi gyárát, így több feszítő kérdésre konkrét választ kaphatnak.

RaL