Érdemes-e váltani autóról Debrecenben? Videóval.

Gépkocsival 16 percbe került, kerékpárral és villamossal egy-két perccel tovább tartott az út a Nagyállomástól a nagyerdei II. János Pál pápa térig, a résztvevők a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) kezdeményezésére tettek próbát.

A civil szervezet immár több éves akciója mögött annak a tételnek a gyakorlati bizonyítása áll, hogy

ha a közösségi közlekedés jól működik, és a kerékpározásnak is megfelelőek a feltételei, akkor városon belül – időben – mindkettő versenyképes az autózással.

Természetesen tudják, hogy jelenleg sok útvonalra ez nem igaz, ezért is használnak sokan autót (ami persze dugókat eredményez). Viszont az 1-es villamossal sokan járnak nap mint nap, ezért praktikus „belőni” a különféle eljutási időket a Nagyállomástól a nagyerdei II. János Pál pápa térig (ködszínház).

Enyhülőben az autós-biciklis feszültség?

Jónás Zoltán, a DERKE elnöke szeptember 17-én reggel negyed nyolckor kerékpárral indult a vasútállomástól. 17 perc alatt tette meg az utat komótos tempóban.

– Az első probléma mindjárt ezen a ponton szembeötlik. Hiszen ha szabályosan járok el, a Nagyállomástól a Piac utcáig csak tolhatom a biciklit. A 4-es főúton eleve tilos kerékpározni, kerékpárút pedig nem vezet a belváros felé (de legalább elég sok biciklitároló található errefelé). A Piac utcától a Miklós utcai kereszteződésig szintén nincs kerékpárút, ugyanakkor a gépjárműforgalom sem jelentős, főleg a nyugati kiskörút első két szakaszának megépülése óta. Ettől még jó volna valamilyen kerékpárosoknak szóló felfestés (nyom, sáv). A Miklós utcánál muszáj átmenni a túloldalra, ahonnan már kerékpárúton haladhatunk tovább a Régi Városházáig. Ott, amennyiben irányhelyesen, tehát a jobb oldalon kívánunk közlekedni, újra a túloldalon kell folytatnunk. A Kálvin térnél választhatunk. Ha a Kölcsey Központ felé kanyarodunk, kerékpárút vezet a Nagyerdőre a Bethlen utcán és az Egyetem sugárúton keresztül. Én most a másik irány, a Péterfia utca mellett döntöttem – foglalta össze.

Tehát a Péterfián haladt a Bem térig az úttesten, majd a Simonyi útnál ismét egy oldalváltás árán immár egyesített gyalogos- és kerékpárúton a célig.

– Egyik oldalról átmenni a másikba kissé keszekuszává teszi a biciklizést, de ettől függetlenül jól járható útvonal ez. A DERKE a kerékpárosok esetében az úttesten való közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését részesíti előnyben a járdával szemben, mert a gyalogosok és a biciklisek közötti sebességkülönbség inkább konfliktusos. Kétkerekűvel sem lehet olyan gyorsan haladni, ha a járókelők nem figyelnek oda a sávokra – jegyezte meg.

Jónás Zoltán tudja, hogy sok biciklis fél az úttesttől, de szerinte ez alapvetően megszokás kérdése. Ő arról a kedvező tapasztalatáról számolt be, mely szerint az autósok ma sokkal toleránsabbak a biciklisekkel, mint régebben, ott is elengedik őket, ahol nincs elsőbbségük. – Hogy ez miből fakad, nagy kérdés, talán a kerékpárosok növeksző száma teszi – jegyezte meg, egyetértve azzal a felvetéssel, mely szerint egyre több autós kerékpározik is, így szimplán empatikusabbak a közlekedők.

Nagyrészt védett útvonalon

Autóval a Nagyállomástól a Wesselényi utca—Hajnal utca—Rakovszky utca—Kassai út—Baksay utca—Nagyerdei körút—Oláh Gábor utca útvonalon zajlott az eljutás, ezt a Cívishír teljesítette. Meglepően jól lehetett haladni, a zöldhullámmal nem volt probléma, persze a városból kifelé mindig könnyebb reggelente, mint befelé. Igazából csak a „Rakovszky” fogott meg, de mindenki tisztában van vele, hogy a forgalmasság szempontjából ez a város talán legszűkebb keresztmetszeti pontja. A Baksay utcáról a Nagyerdei körütra való áthaladás az átlagosnál nagyobb figyelmet kíván és több időt igénybe vehet: olyan sokan kanyarodtak volna a Hadházi útra. hogy feltorlódott a sor. Számosan valószínűleg a Debreceni Egyetemre, a TEVA-ba, Pallagra igyekeztek. Ami az autós közlekedést hosszú percekkel növelheti, az a parkolás a díj rendezésével.