Papp László: Budapesten szivárványos zászló, Debrecenben Szent István-szobor

Cívishír

2020.08.20. 11:00

Papp László: Budapesten szivárványos zászló, Debrecenben Szent István-szobor — *A szobrot fel is szentelték a történelmi egyházak képviselői (Fotó: Fogarasi Renáta)*

Leleplezték az államalapító szobrát a Dósa nádor téren.

Hirdetés

Debrecen a nemzeti konzervativizmus zászlóvivőjeként viszi tovább Szent István örökségét; kötelességünk úgy élni, hogy erősítsük, megőrizzük a nemzet szellemi és lelki egységét; ami a szuverenitástól megfoszt, az elfogadhatatlan – jelentette ki egyebek mellett Papp László, Debrecen polgármestere augusztus 20-án, Szanyi Borbála Szent Istvánt ábrázoló köztéri szobrának leleplezésekor.

Az alkotás a néhány nappal ezelőtt átadott, teljesen átépített Dósa nádor téren kapott helyet, ahol a városvezető szavai szerint a tradíció találkozik a korszerűséggel. Papp László kiemelte, a szobor közvetlen megközelíthetősége az államalapító kultuszának elérhetőségét fejezi ki. – Ez a szobor nem a harcos, hanem a már érett, népe között élő, nagyon is emberi királyt jeleníti meg. A hegyével lefelé tartott kard István védelmező karakterét szimbolizálja – jelentette ki.

A polgármester párhuzamot vont Budapesttel, mondván, míg ott szivárványos zászlót tűznek ki a városházára, addig Debrecenben magyar zászlóval és új Szent Istán-szoborral emlékeznek. A politikus szerint „ez is pontosan kifejezi, ők és mi hogyan képzeljük el a jövőt”.

Kiemelte továbbá, hogy 2020 a magyaroknak nemcsak a pandémiáról marad emlékezetes, hanem a trianoni békediktátum százéves évfordulója miatt is. Hangsúlyozta, a Szent István-i állam határait felülírta a történelem, de a magyarságot nem tudta szétszakítani.

A hit harcosa helyett a győztes nemzetegyesítő

A Szanyi-féle szobor kisméretű, vázlatos elképzelése már a 2018-as debreceni közgyűlésben is váltott ki vitákat. Az még a jobbjában kettős kereszttel ábrázolta Istvánt (a másik kezében maradt a lefelé fordított kard), az alak egyérteleműen a népét katolicizáló „harcos pásztor” képét formázta a mostani szobor helyett, amelyik eltéveszthetetlenül a győztes nemzetegyesítő arcélét idézi.
Az már 2018 végén eldőlni látszott, hogy a kettős keresztet „kiveszik” a majdani szobor kezéből, a helyére lándzsát javasoltak. E fegyver a teljhatalom, a szuverenitás ősi jelképe, továbbá Szent Istvánt a pápa zászlós lándzsa adományozásával erősítette meg a trónon.
A lándzsából végül zászló lett – az összetartozás, a közösségi szellem jelképe erősebbnek bizonyult a korábbi elképzelésnél. Ami a kettős keresztet illeti, úgy gondolták, a kálvinista Rómában az sértené a felekezeti érzékenységet.