A hajdú-bihari iskolák gettósodására is figyelmeztettek
Bár a mintegy 150 ezer hazai pedagógus közül körülbelül 25 ezren tagjai a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ), a vezetés bosszús a tagok és általában a szakma közönyössége miatt, miközben szerintük az oktatás-nevelés körülményei az ellehetetlenülés felé tartanak. Nekik legyen mondva, a gyengülő érdekérvényesítés miatt önmagukat hibáztatják a leginkább, egyszersmind elég tanácstalannak tűntek a jövőre nézve, amikor ellátogatottunk a PSZ február 20-i debreceni fórumára.
Aki beleáll a Fideszbe…
Összesen tizenöten foglaltak helyet a szakszervezet rendezvényén, mint hallottuk, 15 évvel ezelőtt Debrecenben ennek a sokszorosa összejött egy-egy ilyen alkalommal. Igaz, akkoriban még az is előfordult, hogy egy regnáló oktatási miniszter (Hiller István) szólalt fel. Az Orbán-érában ez elképzelhetetlen, a kormányzati kommunikáció a folyamatosan kritizáló és tüntetéseket szervező PSZ-t ellenzéki társaságként kezeli. Az úgynevezett szakmai egyeztetések során így is viszonyul hozzá: amennyire csak lehet, semmibe veszi. Ami persze cseppet sem meglepő, hiszen a PSZ élesen elutasítja a Fidesz oktatáspolitikáját, demonstrációikon Orbánék kapnak hideget-meleget.
Ennek tükrében nem volt meglepő, hogy a debreceni fórumon Szabó Zsuzsa elnök negyed órán át szövögette, mi nem történt meg szeptember óta a kormányzati érdekegyeztetés bonyolult, adminisztratív útvesztőjében. Ennek részleteitől megkímélnénk a kedves olvasót. A lényeg: hiába szeretne a szakszervezet azonnali béremelést, 22 tanítással töltött órát hetente fixen, vagy érdemi részvételt az olyan oktatási ügyekben, mint a Nemzeti alaptanterv módosítása. A kormányzati szereplők, bár találkoznak velük, rendre lepöckölik őket a pályáról. Már egy, a jogszabályoknak megfelelő sztrájk összehozása is reménytelenül húzódó manőver a PSZ számára. S ami ennél is elkeserítőbb Szabó Zsuzsáéknak, az a tüntetéseiken tapasztalható egyre alacsonyabb részvétel.
– Nem érezzük az összefogást, ami tolna bennünket előre. Nekünk nem hőbörögnünk kell, de azt muszáj megmutatni, hogy sokan vagyunk – hangsúlyozta, hozzátéve: a kormány a tüntetők maroknyi létszámát látva „beárazza” a saját taktikájába a szakszervezet erőtlenségét. Azaz a pedagógusok érdekeit csak akkor veszik figyelembe – vonta le a következtetést az elnök –, ha a megmozdulások tömegeket és nagy indulatokat volnának képesek felmutatni.
A debreceni fórum voltaképp egy országos roadshow része, mely során Szabóék a saját tagságuk véleményére kíváncsiak: mit csinálnak rosszul?
Rázárják az ajtót, dögöljön meg!
Mielőtt a résztvevők ráugorhattak volna a kérdésre, Totyik Tamás alelnök grafikonokat mutatott. Pitti Zoltán professzor (Corvinus Egyetem) felmérései szerint, míg a 7 ezer hazai általános iskola és gimnázium intézményvezetője közül 2010-ben 2700, 2016-ban 4600 számolt be betöltetlen álláshelyről, addig 2018-ban 5700-re emelkedett az ilyen intézmények száma (Totyik ezt úgy mondta, ennyi iskolában van pedagógushiány). Tavalyelőtt 434 olyan iskola működött, ahol csupán érettségivel rendelkező, képesítés nélküli „pedagógusok” dolgoztak – fűzte hozzá, megjegyezve, tud Szolnok megyei intézményről, ahol a tantestület 70 százaléka ilyen.
Egy másik grafikon arról üzent, hogy szinte valamennyi tantárgy esetében növekszik a pedagógushiány. Különösen aggasztó, hogy mennyi képességfejlesztő és a nyelvtanár hiányzik egyre növekvő mértékben a rendszerből.
– Hajdú-Biharban is erősödik az általános iskolák gettósodása, mára az intézmények 15 százaléka e körbe sorolható. Ismertetőjelük, hogy a tanulók legalább fele halmozottan hátrányos helyzetű. További majdnem 10 százaléka az általános iskoláknak a gettósodás felé halad, azaz 30-50 százalékos a már említett diákok aránya. Nem óhajtok rasszista lenni, a legtávolabb áll tőlem. De amikor azt tekintjük integrációnak, hogy a fehér középosztály gyerekét összezárjuk a roma tanulóval, a pedagógusra meg rázárjuk az ajtót, és dögölj meg, szó szerint, akkor ez egyre több konfliktushoz fog vezetni. Határozottan kértük a kormánytól fejlesztő- és gyógypedagógusokat létszámának drasztikusan emelését, párhuzamosan a pedagógusi asszisztensekével – mondta.
Szerinte a szaporodó erőszakos esetek oka elsősorban nem a bőrszínben, hanem a tanulási kudarcokban keresendő. Totyik Tamás egy másik grafikonon keresztül kritizálta a tankötelezettség felső korhatárának 2012-es csökkentését (18 helyett 16 év). Amíg ugyanis 2014-ben 1000 15-18 éves lányra 19 szülés jutott, addig három évvel később már 23.
Az alelnök „igazi feszültségforrásnak” nevezte, hogy a pedagógusok (az óvoda dadákkal és a technikai dolgozókkal együtt) bruttó átlagkeresete 230 ezer forint volt 2018-ban (akadt a teremben, aki vitatta ezt). Érvelésének lényege az volt, hogy a szakma extrém terhelés mellett külföldi összevetésben különösen rosszul keres, egzisztenciálisan lefelé csúsznak.
A PSZ egy 18 oldalas vitairatban foglalja össze mindezt, amit a hazai oktatáspolitikában alapvetésnek tart és javaslatokat fogalmaz meg a felsoroltak teljesülése érdekében.
Aki nem lép egyszerre…
Bár Szabó Zsuzsáék azt kérték a résztvevőktől, hogy legyenek feléjük kritikusak, a megszólalók inkább a fojtogató légkörnek tulajdonították az általános passzivitást. Nagyon kevesen merik kockáztatni az állásukat azzal, hogy bármilyen tiltakozásban vegyenek részt akár a valóságban, akár a közösségi médiában – világlott ki a megszólalásokból. – Ezt a magatartást erősíti, hogy ma az számít jó intézményvezetőnek, akinek a munkatársai nem vesznek részt semmilyen fideszkritikus megnyilvánulásban. Az intézményvezetők vagy tökéletesen lojálisak a kormányzathoz vagy befogják a szájukat – értettek egyet a fórumon.
[Beillesztett cikk: Beleszól a hatalom, ki legyen a debreceni gimi igazgatója?]
Szóba került a debreceni Ady Endre Gimnázium 2018 nyarán lecserélt igazgatója, Rózsavölgyi Gábor esete is, akinek az volt a bűne – mondták –, hogy nem tudta megakadályozni a kockás inges tiltakozást. Majd egy felülről érkező parancs ellenére sem rúgta ki azt a pedagógust, akit az eseményhez kötöttek. Rózsavölgyit, mint arról a Cívishír is többször írt, méltatlan körülmények között távolították el pozíciójából, a helyére egy fiatal fideszes önkormányzati képviselő került, aki az adys kinevezése előtt egy debreceni általános iskola intézményvezető-helyetteseként dolgozott. A fórumon többen is úgy érezték, a hatalom ezzel a követendő magatartást is világosan megüzente a pedagógusok számára.
RaL
