Hirdetés

Messzebb kerülne az új debreceni kifutópálya a lakóházaktól

Cívishír

2020.01.27. 14:44

Messzebb kerülne az új debreceni kifutópálya a lakóházaktól
A le- és felszálló gépek száma egyre növekszik (Fotók: Czeglédi Zsolt / MTI)

Útban lehetnek a vasúti sínek, ha teljesülnek az utasforgalmat célzó nagyívű tervek.

Hirdetés

Bár még nem kezdték el terveztetni a debreceni repülőtér új kifutópályáját, így a pontos elhelyezkedéséről sem lehet még beszélni, a tervek szerint – amennyire lehet – „elhúznák” délnyugati irányba. Ezáltal a fel- és leszálló gépek messzebb kerülnének a lakóövezettől. Behatárolja viszont a debreceni önkormányzat többségi tulajdonában lévő üzemeltető cég mozgásterét az, hogy a légikikötő területét nyugatról a Sáránd felé vezető vasútvonal határolja. 

A téma a legutóbbi városi közgyűlésen vetődött fel, amikor is a képviselők elfogadták azt az innovációs és technológiai miniszter által készíttetett számítási tervdokumentációt, ami a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölési alapját képezheti. Maga a kijelölés – mint korábbi cikkünkben írtuk – nem az önkormányzat, hanem a légi közlekedési hatóság feladata, ugyanakkor a város – ha kifogása van – megfellebbezheti majd a védőzónáról szóló határozatot. A védőzóna megalkotása az ambiciózus debreceni repülőtér-fejlesztés fontos lépcsőfoka. 

Míg ellenzéki képviselők arra figyelmeztettek, hogy a repülőtéri beruházások hosszabb távon a városfejlesztésre is hatással vannak, és a légikikötőhöz legközelebb eső lakóingatlanokon már most is érezhető a leszálló gépek által okozott turbulencia, addig Papp László polgármester nyugtatott, mondván, az adatok egyelőre bőven a különféle környezeti határértékek alatt vannak. Csak jelzésül: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 16 milliós utasszámához képest az itteni forgalma tavaly lépte át a 600 ezret. Tényszerű az is, hogy a debreceni légikikötőnél folyamatosan mérik a különböző értékeket, de a lakosságot érintő intézkedéseket még nem kellett tenni (egyben elhangzott: a jövőben újabb mérési pontokat állítanak fel, hogy észleljék, hol kell esetlegesen beavatkozni).

A polgármester arról is beszélt, hogy az új kifutópálya megépítése során elbontják majd az egykor szovjetek által épített – használaton kívüli – 80 méter széles aszfaltcsíkot. Viszont – tette hozzá – a repülőtér jövőbeni fejlesztését is behatárolja a már említett vasútvonal, ezért – amennyiben a debreceni légikikötő forgalma több milliós utasszámot érne el – felvethetővé válna a sínek áthelyezése vagy a vonal egy szakaszának felszín alá süllyesztése. Ez azonban még cnem ennek az évtizednek a zenéje, hanem talán a 2050-es éveké.

Várható viszont, hogy az új le- és felszállópálya révén a turbulencia még talán annyi problémát sem okoz majd, mint most, ugyanis előnyösen változik a leszállási ív. A gépek 70 százaléka egyébként jelenleg Ebes felől, nem lakott terület felett érkezik landoláskor. Viszont az is igaz, hogy a járatszámok növekedésével mind nyugati, mind keleti irányból (ez az, amit a városlakók érzékelnek) emelkedik a leszállási mennyiség.

RaL

Szóljon hozzá!

Hirdetés