A négyszázmilliós veszteség miatt aggódott a debreceni ellenzék  

Miként várható volt, több ellenzéki képviselő fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy a tavaly szempteberben a város többségi tulajdonába került Debrecen International Airport Kft. (a légikikötőt üzemeltető cég) számára 426 millió forintos önkormányzati tőkeinjekció vált szükségessé. A 2018-as pénzügyi beszámolón alapuló előterjesztés részleteiről a Cívishír is beszámolt.

Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester a május 30-i önkormányzati közgyűlésen az általa korábban hangoztatottakat megismételve elmondta, stratégiai jelentőségű gazdaságpolitkai eszközként tekintenek a repülőtérre, amely kulcsfontosságú Debrecen nemzetközi regionális vezető szerepének erősítésében. Ezért szerinte a légikikötő megtartásában a város akkor is érdekelt, ha az még akár tíz éven át veszteséges. Ugyanakkor hangsúlyozta, a többségi tulajdon megszerzését követően a menedzsment elkezdett dolgozni a korábban kiszervezett, a működtetés szempontjából szükséges tevékenységek visszaszervezésén, a kereskedelmi és egyéb bevételek növelésén (ezek javítására reális lehetőséget látnak) és persze újabb légitársaságokkal is megállapodnának az utasforgalom tovább erősítése érdekében. Papp László hozzátette, a Wizzair második bázisgépének érkezését előkészítendő, szükség volt önkormányzati forrású fejlesztésekre, miként a repülőtér növekedésével a személyi létszámot is bővíteni kellett (csak a reptéri tűzoltóság kötelező állománya eléri a 40 főt).

Madarasi István (MSZP) hozzászólásában arról beszélt, hogy bár tudomásul veszi a nemzetközi előírások teljesítését, megijeszti a tőkeinjekció nagyságrendje. A képviselő igényelné, hogy az üzemeltető cég csak olyan beszállítókkal, szolgáltatókkal szerződjön, amelyek szintén stratégiai kérdésként kezelik a debreceni reptér ügyét. Illetve nem szeretné, ha a repülőtér egy „DKV 2” lenne – utalt a debreceni közlekedési cég milliárdos nagyságrendű éves működési veszteségére. Arról is tudakozódott, hogy összesen mekkora összeget igényelne a reptér hosszabb távú fejlesztésének megvalósítása.

Varga Zoltánnak (DK) nagyon nem tetszik, hogy miközben a Debrecenben két bázisgéppel rendelkező Wizzair „hasít”, addig itt az adófizetők állják a cehhet. A képviselő ellentmondást lát abban is, hogy „ha sok az utas, magasabb a veszteség” (a 2017-es 212 millió forintos mínusznál alacsonyabb volt az utasforgalom, de a kettőnek igazából nem sok köze van egymáshoz). Varga szerint „nem okés a történet, nem stimmel a biznisz, ha ekkora a veszteség”, a politikus a veszteséges működés hátterében az önkormányzat többségi tulajdonossá válását vélte felfedezni. Ha a reptér nemzeti, stratégiai érdek, akkor üzemeltesse az állam – jelentette ki.

Gondola Zsolt (Civil Fórum) eleve az előterjesztés alapjául szolgáló pénzügyi beszámolót tartotta információszegénynek, és sokkal bővebb tájékoztatást kért egy módosító indítvány formájában.

Ágoston Tibor (független) megengedőbbnek bizonyult, „kezelhetőnek” nevezve a 426 milliós segítségnyújtást. – A múlt évhez képest idén százezrekkel több utast jósolnak, ha csak az éttermi fogyasztásaikat, a szállodafoglalásaikat és más hasonló költségeket veszünk figyelmbe, akkor is nagyon sok pénz csatornázódik be általuk a helyi gazdaságba – árnyalta a képet, míg Balázs Ákos frakcióvezető (Fidesz-KDNP) bölcs döntésnek nevezte az üzemeltetés visszavételét.

Nem kötjük a konkurencia orrára

Kovács Ádám kabinetfőnök – akinek operatív feladatai vannak a reptérfejlesztési koncepció megvalósításában – emlékeztetett, az egymilliós utasforgalom alatti regionális repülőterektől az európai uniós irányelvek alapján sem elvárható az önfenntartó működés, éppen ezért van lehetőség a támogatásukra. Ő maga a 2020-as évek közepére teszi a saját lábra állás időpontját, mint rámutatott, egy harmadik bázisgép érkezéséig lehetnek elvégzendő beruházási igények mind infrastrukturálisan és eszközökben, mind létszámban. Szót ejtett arról is, hogy a már említett kereskedelmi-szolgáltatási növekedés mellett a charterjáratok számában komoly előrelépési lehetőség van (Kassán kétszer annyi ilyen járat működik). Megemlítette, a közbeszerzési szakasznál tart a tűzoltólaktanya-tervezés, a kerítésépítés, a kifutópályák terveztetése.

Papp László reagálásában visszautasította azt az ellenzéki vádat, mely szerint a tavaly szeptemberi közgyűlési döntés során (a többségi tulajdon megszerzéséről) nem voltak korrektek. A polgármester felidézte, a közgyűlés annak tudatában szavazott, hogy már egy 2018-as augusztusi kimutatás is 299 millió forintos veszteséget jelzett a múlt év első nyolc hónapjára vonatozóan.

Bár a konszenzus híve, ezúttal nem támogatta Gondola Zsolt módosító indítványát, mondván, a repülőlőtérfejlesztési koncepció nyilvánosságra hozása éppen a város érdekeivel ütközne (nem kívánja „a konkurens Nagyvárad és Kassa orrára kötni a terveket”). Abban viszont partner, hogy két héten belül szűk körben megossza az elképzeléseket az ellenzékkel (nem mellesleg „örömmel konstatálná, ha debreceni közgyűlés összefüggéseiben látná, kezelné a kérdést”). 

A 2019-es üzleti év eredményességében már meg kell jelennie az intézkedéseinknek – mondta, hozzátéve, ő maga az üzleti tárgyalásaik alkalmával pontosan érzékeli, hogy bár az üzemeltetés mínuszos, a szaldó a város szempontjából vastagon pozitív. Ezzel egyértelműen kifejezte: az elmúlt évek sikeres gazdaságfejlesztése nehezen lett volna kivitelezhető a légiközlekedés jelenléte nélkül.

A tőkeinjekciót végül megszavazta a közgyűlés.

RaL