Nagy változások a tárgyalótermekben!

Július elsejétől lép hatályba a több fronton jelentős változásokat hozó új büntetőeljárásról szóló törvény.

A jogalkotó célja az eljárások felgyorsítása mellett pénzt is megtakarítani, így például az egyezségekkel nagyon sok költséges bizonyítási eljárás válna megsprólhatóvá a befektetett időn túl. A bírók tehermentesítése érdekében az ügyészek és a védők is kapnak új feladatokat. A módosítások egy része az angolszász jogrendszert idézi. Hosszan lehetne sorolni a változásokat, most jöjjön 12 újdonság.

1. Tudni fogják, mit vallott

Az eddig élesen elkülönült vizsgálati (nyomozati szervek), vádemelési (ügyészség), bírósági szakasz határai a jövőben összemosódnak. A nyomozati szervnek ugyanis az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 8 napon belül értesítenie kell az ügyészséget a vallomástétel tartalmáról. Ha a gyanúsított elismeri a bűnösségét, azonnal megnyílik az eljárás elterelésének lehetősége. Az elterelések közül a mediáció (közvetítői eljárás) és az eljárás felfüggesztésének jogintézményét jelenleg is használják. Az egyezség viszont rendkívül jelentős újdonság.

2. Egyezség az ügyésszel

Az egyezség az ügyészség, a terhelt és védője között zajlik, mindenféle bűncselekményre kiterjedhet. Az ügyészség a terhelti beismerő vallomás ismeretében konkrét ajánlatot tesz a büntetésre. Ha utóbbi elfogadja, azzal lemond a bírósági eljárásban történő védekezés jogáról. Az egyezséget ekkor jegyzőkönyvbe foglalják és a vádirattal együtt benyújtják a bíróságra. 

3. Ha a bíró jóváhagyja…

A bíróság az egyezséget úgynevezett előkészítő ülésen (újabb változás) jóváhagyhatja vagy megtagadhatja. Jóváhagyásnál a terheltet a bíróság már csak a személyi (büntetéskiszabási) körülményekre vonatkozóan hallgatja ki, vagyis nincs bizonyítás. Ugyanakkor a terheltnek a bíró előtt is meg kell tennie a beismerő vallomást és lemondani a tárgyaláshoz való jogáról. Ha megtörténik, úgy a bíró ítélet hoz, ami a jogerőssé válását követően nem vitatható. 

4. … és ha nem

Amennyiben a bírónak kétsége támad a bizonyítékokkal kapcsolatban, nem ért egyet a bűncselekmény minősítésével, a büntetés mértékével, úgy megtagadhatja a egyezség jóváhagyását. Ez esetben a büntetőeljárás a korábbi gyakorlatnak megfelelően halad.

5. Ezt várja a jogalkotó

Az egyezség – lévén nincs bizonyítás – lényegesen csökkentené a bűnügyi költségeket, hiszen nem kell szakértőket alkalmazni, védői díjakat, tanúk utazását fizetni tömérdek tárgyalási nap után. A költséghatékonyság mellett gyorsíthatja a büntető ítélkezést. 

Az ügyészség ma általánosságban a minél szigorúbb büntetésekre törekszik. Július elsejétől – ha szeretnének minél több eljárást egyezséggel lezárni – bizonyos fokig talán át kell értékelni ezt a közelítést. Ugyanakkor súlyos bűncselekménynél – mint arról szakmai körökben hallani lehet – egyelőre nem valószínű, hogy egyezség törekednének. Ahogy a nyomozati szakban sem tekintenek el további bizonyítékok begyűjtésétől csak azért, mert beismerő vallomás történik.

6. Egymilliós bírságot is kiszabhat a bíró

Az előkészítő ülés a jövőben – a vádemeléstől számított 3 hónapon belül – minden büntetőeljárásnál kötelezővé válik, akár elismerte bűnösségét a terhelt, akár nem. A vádlott számára még ekkor sem késő beismerő vallomást tenni, ha pedig nincs esélye az egyezségnek, az ülés tárgyalásba fordítható. Az előkészítő ülés nyilvános. Továbbá fontos új célt is szolgál: a tárgyalások tervezhetőségét.

A vádnak és a védelemnek ugyanis – rendelkezik az új törvény – az előkészítő ülésen elő kell terjesztenie a bizonyítási indítványait. Vagyis ki kell teríteni a lapokat, s a bíró 20 ezertől 1 millió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki, ha például a védelem tíz hosszú tárgyalási nap után, már éppen a bizonyítás berekesztése előtt jelzi egy fontos tanú kihallgatásának, szakértő kirendelésének szándékát (a bíró a rendbírságtól függetlenül még helyt adhat az indítványnak). 

A bizonyítási indítványok előterjesztésének szükségességére az előkészítő ülésre szóló idézésben felhívják az ügyész, a vádlott és a védő figyelmét. Természetesen előfordulhat, hogy menet közben derül fény új, a vádlottat más színben feltüntető körülményre, s válik megkerülhetetlenné egy-egy indítvány szükségessége. Ha erről a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felek értesítik a bíróságot, nincs probléma. Mindezek mellett a bíróságnak továbbra is törekednie kell valósághű tényállás megállapítására.

7. Ha nem akar feleslegesen a vádlottak padján ücsörögni

A terhelt távollétében a másodfokú eljárás eddig is lefolytatható volt (szökésben lévő személynél az első fok is), de július elsejétől a kötelező részvétel helyett joggá válik a távolmaradás lehetősége – az előkészítő ülést leszámítva. Amennyiben a vádlott meghatározott formai és tartalmi követelmények teljesítésével lemond a tárgyalásról való részvétel jogáról, úgy a bíróság ellentétes nyilatkozatig nem kötelezi megjelenésre már a bizonyítási eljárás során sem (így a sajtó sem találkozik vele). A terhelt ezen jogát a bíróság természetesen bármikor korlátozhatja („elolvaszthatja”), amikor maga kötelezi a részvételre (a bizonyítás érdekében). A távolmaradási engedély akkor is megszűnik, ha a védő mint kézbesítési megbízott nem éri el a vádlottat.

8. Szorosabb viszony a védővel

A védők ugyanis kézbesítési megbízotti feladatokat is el fognak látni, vagyis jogosultak lesznek átvenni a büntetőeljárással kapcsolatos bírósági iratokat a terheltre vonatkozóan. Ennek azért lesz jelentősége, mert a bíróság a kézbesítési megbízottal levelezik majd a vádlott helyett.  

9. Nem tehető semmissé!

A hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekményekben való ítélkezés rendkívül nehéz. Mindennapos ugyanis, hogy például egy, a férje, élettársa által elvert nő első felindulásában feljelentést tesz, de mire az ügy a bíróság elé kerül, a felek kézenfogva érkeznek. Majd a nő élve a közeli hozzátartozóra vonatkozó mentességi jogával, nem tesz vallomást és a korábbi nyilatkozatát is visszavonja. Július elsejétől megváltozik a helyzet: az a bizonyos korábban tett vallomás felhasználható. 

10. Szélnek eresztik az ülnökök nagyobb részét

A kiemelt súlyú gazdasági bűncselekményeknél (500 milllió forint felett vagyoni hátrány okozása) első fokon is háromfős bírói tanács jár el, egy közülük polgár ügyszakos bíró lesz, ami önmagában hatalmas szervezést igényel. Részben megszűnik az ülnökrendszer, csak a fiatalkorúak elleni és a katonai eljárásokban marad meg. 

11. Lazítás a nyilvánosság kizárásában

Amennyiben a bíróság alaptalanul zárja ki a nyilvánosságot egy ülésről, az abszolút eljárási szabálysértés, vagyis hatályon kívül helyezési ok. A jövőben ez relatív szabálysértéssé, azaz mérlegelés tárgyává válik a bírók számára. A nyilvánosság – ahogy eddig is – csak a törvényben meghatározott esetekben zárható ki, vagyis rendelhető el zárt tárgyalás (államtitkok, szolgálati titok sérelme, fiatalkorúak érdeke).

12. Vádlott, üljön le!

A jövőben nem kötelező felállva beszélni a bíróság előtt, aminek az a jogpolitikai indoka, hogy a polgári perrendtartási törvényben sincs ilyen kitétel. Ugyanakkor – mivel a törvény nem tiltja – a bírók egy része megkövetelheti ezt a tárgyalóteremben az igazságszolgáltatás méltóságát szem előtt tartva. 

Ratalics László