Tasó László kijárta, megépült - Lázár Jánossal ünnepelnek Nyíradonyban

A háromcsillagos nyíradonyi wellness hotelt is magában foglaló látogatóközpontot, amely a helyi Gúth-Keled Egyesület beruházásban valósult meg, csütörtökön hivatalosan is átadták.

– 2010-ben gondolta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Budapest mellett legyen az országnak egy második fővárasa. Ez lesz Debrecen. A város megkapta a legnagyobb lehetőséget a fejlődésre. Egy karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen. A vidékieknek Debrecen lesz az – fogalmazott Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület Erdei Harmónia Látogatóközpontja avatóján, Nyíradonyban január 26-án délután.

A miniszter elmondta, hogy ahhoz, hogy a térség népességmegtartó képességét erősíteni lehessen, a helyben történő megélhetés mellett fontos a helyi értékek megismerése és védelme is. És ebben lesz óriási szerepe a most átadott látogatóközpontnak.

Lázár János kifejtette, hogy Magyarországot a következőkben a világ fejlett országai közé szeretnék emelni, a Kárpátoktól délre pedig olyan országgá tenni, ami vonzó másoknak is. A következő években Debrecen határán túl is kell látni, a megyeszékhely előrelépése lehetőséget jelent nemcsak Hajdú-Biharnak, hanem a szomszédos vármegyéknek is. – Amit Debrecenbe álmodtunk, azt Debrecen nem tudja önállóan megvalósítani. Kell hozzá több vármegye, több város. Ezt segíti az általam vezetett minisztérium. A mobilitás a legfontosabb. Ma az országban négymillió ember ingázik a lakó- és a munkahelye között. Cél, hogy a napi közlekedés egy óránál többet ne vegyen el az emberek életéből, különben lakóhelyet váltanak, kiürülnek a települések. Jó és biztonságos utak és vasutak szükségesek. Ugyanakkor a felzárkózás is egyfajta mobilitást jelent. A tehetséges fiatalnak legyen lehetősége kiteljesedni a lakóhelyén, ott találja meg számítását, akarjon ott maradni. A legnagyobb kihívás helyben tartani a fiatalokat. A legnagyobb fejlesztés az az, hogy az emberek ne akarjanak elmenni, találják meg lakóhelyükön a boldogulásukat. És ebbe a természeti örökség is fontos – sorolta.

A miniszter elmondta azt is, hogy az idén új törvényt fogadnak el arról, hogy a jövőben mennyit lehet beépíteni az erdőből, mezőből, szántóból. Mint mondta, ezek tovább nem csökkenthetők, a jelenlegi állapotukban kell megőrizni azokat.

Az eseményen jelen lévő Oláh Gábor regionális fejlesztésekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy éppen tíz éve tette irányba a vidéki Magyarország fejlesztését Lázár János miniszter. Azóta tudják úgy elosztani az európai uniós forrásokat, hogy ők a tárcánál csak könyvelők, a vidékiek mondják meg, hogy nekik mire van szükségük.

Látja, az ide érkező 100 milliók örömet okoznak, ezt jól használják fel, gyarapítják saját környezetüket.

Tasó László országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: rengeteg ember dolgozott a turisztikai ágazat előremozdulása érdekében a térségben. Maga a Gúthi-erdő és az Erdőspuszta érték. Ez átnyúlik Románia területére. Az országhatáron átívelő kapcsolatban kiemelkedik a turisztika fejlesztése. – Egy hajdan volt erős gazdaságú térséget újra kell szervezni. Ami egykor együtt volt, az most eggyé váljon – erősítette meg a szándékot a politikus, aki azzal folytatta, hogy a turisztikai ágazat pontszerű kínálatai egy komplett programmá összeolvadva erősödjenek meg. A látogatóközpontban együtt van a térség sok értéke, amit a lehető legszélesebb körben kell bemutatni. Gyermekeket szeretne látni a közösségi házban, akik megismerik lakóhelyüket, az itteni értékeket.

Számukra ez, az őket felnevelő vidék, legyen a legfontosabb hely. Ebben számít Magyarország kormányára.

– Elődeink itt hagyták ránk a több mint 50 ezer hektáros gúthi-erdőt a növényeivel, állataival együtt. Amit csak úgy tudunk megtekinteni, ha van egy bemutatóterem. De ki is lehet menni az erdőbe. A személyes tapasztalat sokkal fontosabb, mint az, amit elénk tesznek – ezek már Pajna Zoltánnak, a vármegyei önkormányzat elnökének szavai a létesítmény avatásán. Kiemelte, hogy az épített környezetünkkel csak a legszükségesebb változásokat hajtsuk végre a természeti környezetünkben.

Itt egy olyan egyesület alkotott maradandót, amelyik elköteleződött a turizmus fejlesztésben, a természetvédelemben és a kultúrában – mondta.

A látogatóközpont közel 740 millió forint európai uniós és hazai támogatásból épült fel. A beruházás 2017-ben kezdődött, de a Covid és az építőanyagok árának emelkedése miatt kivitelezőt kellett váltani, és ezért húzódott el a beruházás. A háromszintes épületben Magyarország legnagyobb összefüggő erdőjének, a Gúthi-erdőnek az élővilágát, az itt élők hagyományait, szokásait mutatják be, további kisebb szemináriumok és nagyobb konferenciák szervezésére is lehetőség nyílik.

CH