A bombás barom büntetése

Bíróság, iskola, bevásárló központ, pályaudvar, busz, troli, villamos… Mit hagytam ki? Nem telik el hét, hogy valaki fel nem emelné a kagylót, hogy amolyan Karády Katisan belebúgja : bomba van az épületbe! Nyilvánvalóan ez neki sikerélmény. Éérzi az erejét, láthatja, tapasztalhatja, hogy Ő is elért valamit az életben. Talán erre gerjed!

Akkor midőn épp ürítik az épületet, akkor, de csak akkor a névtelen telefonáló hirtelen valaki lett! Névtelen híresség, akinek tette megjelenik a sajtóban. Hülyeségének következményei miatt százak, ezrek szidják, anyázzák és ha az adott pillanatban megtalálnák valószínüleg kevesebb foga maradna mint füle.

Az élet úgy hozta, hogy én is megszívtam a bombariadót. Eddig kimaradtam a szórásból ám a minap kénytelen voltam hazagyalogolni egy tréfa-répát reggelezett barom miatt. Láttam kismamát aki belvárosból a Vezér utcára igyekeztek karon ülő gyerekeivel, fájós lábú időseket, akik unokáktól gyalogoltak épp haza. Taxira nem telt mindenkinek. Nem magam miatt, a látottak miatt esett volna jól pofán vágni a tömegközlekedést megbénitó betelefonálós alakokat. Utána persze elszégyeltem magam. hisz nem vagyok híve az erőszaknak.

Viszont egy kalodát el tudnék képzelni. Ahová kiraknák ezeket a bünösöket. Vagy egy törhetetlen üvegkalitkába állítanám ki. Csak, hogy tudjuk ki rontják el a napunkat. Nem lenne lincselés, köpködés. Jól megnéznénk magunknak. És ő is megnézhetné kiknek okozott problémát.

Szakács Béla debreceni lakos
FIGYELEM: EREDETI ELÜTÉSI ÉS HELYESÍRÁSI HIBÁK.
Az FM90 Friss Rádió támogatásával